Havas Boldogasszony ünnepe

A Kárpát-medencei magyarság számos istentiszteleti helyet ajánlott Havas Boldogasszony védelmébe. Erdélyben a kolozsvári ferences templomot, Csíkszépvízen pedig a római katolikus kápolnát.

A „havi” névválasztást egy római liturgikus hagyomány és templomának hozzá kapcsolódó eredettörténete ihlette. Jelesül, hogy a középkori Rómában a Mária-ünnepeken szokás volt, hogy a Santa Maria Maggiore-bazilikában mise közben hófehér rózsaszirmokat hullajtottak a hívek közé.

A 4. században a templom építésének helyét a következő történet szerint jelölték ki: Liberius pápa (352–366) idejében az örök városban egy János nevű gazdag, gyermektelen patrícius és felesége vagyonukat a Szent Szűznek ajánlották fel. Egy forró, nyári éjszakán Mária megjelent álmukban, és tudtukra adta, hogy oda építsék, ahova másnap reggel hó esik. Ugyanezt az álmot látta Liberius pápa is. A hó az Esquilinus hegyére hullott. A templom fel is épült, Havas Boldogasszony szentélyeként emlegették. Szent III. Szixtusz pápa (432–440) gyönyörű mozaikképekkel díszíttette, annak emlékére, hogy 431-ben az efezusi zsinat hittételként hirdette ki Szűz Mária istenanyai méltóságát.