Érvényesíthető igények

Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese erre reagálva 2004. december 5-ére emlékeztetett, a napra, amikor az akkori kormány „nemzetárulást követett el, kirekesztették a magyarság egy részét a közjogi értelemben vett nemzetből”. Az MSZP-s képviselő kijelentését röviden értékelte:

Külön méltatta, hogy Kárpátalja, Felvidék, Muravidék, Erdély, Vajdaság, Horvátország és a diaszpóra képviselői is jelen lehetnek, úgy látja, „ennek szimbolikus jelzése van”:

– hangsúlyozta Semjén, hozzátéve, ez felelősséggel is jár, mivel

A regisztráció még nem szavazás

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár ugyanakkor figyelmeztetett: azokat a kezdeményezéseket, amelyek az elmúlt években a külhoni magyar politikai pártoknak is köszönhetően megszülettek, és identitásmegőrzés szempontjából sikernek örvendenek, tovább kell erősíteni – ennek viszont feltétele, hogy

Hozzátette, fontos tudatosítani azt is, hogy a regisztráció még nem szavazás, ezért a regisztráltaktól azt kérte, menjenek majd el a voksolásra is.

Kapcsolatban maradni az anyaországgal

Magyarország rendkívüli fontossággal bíró támogatását értékelte a külhoni magyar területek között a legnehezebb helyzetben lévő kárpátaljai magyarságot képviselő Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke. Meglátása szerint ugyanis

Határozottan a magyar nemzet részének érezzük magunkat – jelentette ki Klement Kornél, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége alelnöke. A diaszpóra egy vezető személyisége először képviseltette magát Tusványoson. Mint fogalmazott, megérti azok keserűségét, akiket maguk mögött hagynak a külföldön letelepedő magyarok, de érdemes úgy tekinteni a diaszpóra magyarságára, mint „kis követekre”.

– mondta.

Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke felszólalásában megjegyezte, jó lenne, ha

Kiemelt fontosságúnak látja, hogy Lendván hamarosan magyar főkonzulátus nyílik, ez pedig tovább erősíti az ott élő magyarok és az anyaország közötti kapcsolatot.

Lendvai Ildikó „üzenetével” kapcsolatosan röviden úgy fogalmazott: „köszönjük, még nagyobb erővel vágunk bele a regisztrációba”.

Minden a hálószobában kezdődik

– nevettette meg a hallgatóságot felszólalásával Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának elnöke. Ő az „etnikai politizálásban” hisz, a párt újjáépítése és a magyar szavazók mozgósítása érdekében pedig iránymutató fiatal csapattal folytatják a politizálást. Ennek meg is van az eredménye, a mostani közvélemény-kutatások a Magyar Közösség Pártját a törvényhozási bejutási küszöb fölött mérik.

Az erdélyi „különpanel”

Az erdélyi politikumot a Magyar Polgári Párt (MPP), a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is képviselte. Biró Zsolt MPP-elnök szerint

„Jó, ha tudják, hogy itt van egy biztos pont, ahová bármikor visszatérhetnek” – építette be beszédébe az idei tusványosi jelmondatot. Klaus Johannis román államfő keddi „megkésett” székelyföldi látogatására térve elmondta, nem feltétlenül ért egyet azzal a „hurráoptimizmussal”, ami Johannis körútját követően a sajtóban megjelent. „Elmondtuk neki az elvárásainkat, várjuk a válaszát” – közölte Biró.

A tusványosi jelmondatot idézve Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor úgy nyilatkozott, számunkra a biztos pont Magyarország fővárosa.

– utalt a jövő évi magyarországi választásokra, hozzátéve, éppen ezért kiemelt fontosságú a jelenlegi kormány támogatása.

– jelentette ki Szilágyi Zsolt, a néppárt elnöke. Emellett megjegyezte, minden, az autonómia megvalósítását célzó konkrét törekvésben hajlandók egy asztalhoz ülni politikai ellenfeleikkel.

– vélekedett. Véleménye szerint Erdély sorsa az erdélyi nőkön, anyákon is múlik.