Veszélyben a juhtenyésztés? Jelentős veszteséget okoz a gazdáknak az exporttilalom 

A Dâmbovița megyei laborba kerülő vérminták elemzésének eredményét még nem kapták meg – közölte Örsi Csaba, a Kovászna megyei Élelmiszer-biztonsági és Állategészségügyi Hivatal vezetője –, aki egyelőre csak az egy hónapra szóló élőállat-mozgatási tilalomról kapott hivatalos átiratot, az élőállatok exportját blokkoló intézkedésről még nem.

A belföldi kereskedelem is leállt

A helyzet alakulását a helybéli juhosgazdák is nyomon követik. Simon György Sepsiszentgyörgy mellett tart 1500 juhot és 200 tehenet. Érdeklődésünkre elmondta, őt nem rendíti meg az exporttilalom, legalábbis azután, hogy az országban sem szabad szállítani az állatokat. Így már a konstancai vagy tulceai gyűjtőközpontokba sem lehet eladni az erre szánt példányokat, ahonnan külföldre vitték volna őket.

ősszel ugyanis már amúgy is a 35–40 kilós állatokat keresik a vásárlók. A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökséghez (APIA) leadott támogatási kérelemmel azt is vállalták, hogy 100 napig nem vágják le az állatokat, tehát egyelőre mindenképpen leállt a kereskedelem és az eladás is: vágóhídra sem küldhetik az állatokat, így még hazai fogyasztásra sincs eladás.

Megszűnhet az ágazat?

A sepsiszentgyörgyi Toró Tibor Réty község legelőin tartotta korábban az állományát, amely tenyészállatokból állt, és amelyet mostanra átmenetileg jelentősen lecsökkentett. Szerinte

hiszen amúgy is egyre kevesebben vállalják az állattenyésztéssel járó folyamatos készenlétet, a jó és rossz időben végzett állandó munkát. Ha pedig a juhok eltűnnek a legelőkről, annak a fauna változásában is szerepe lehet, hiszen közismert az állatok legelőtakarító szerepe.

mert a megevett takarmány mennyiségéhez képest egyre kisebb gyarapodást mutatnak az állatok. Ezt ő maga korábban ikerbárányokat ellő angol húsjuhok tartásával igyekezett kiküszöbölni, ezek tömeggyarapodása ugyanis háromszorosa a helyi juhokénak.

mert miután az országon belül a szállítás már megengedett lesz, nyomott áron felvásárolják a sok állatot a tenyésztőktől, és addig tartják őket, amíg újra külföldön lehet értékesíteni. Vannak ilyen nagy, akár több tízezer állat tartására berendezkedett farmok is. Az sem kizárt, hogy ezek tulajdonosainak is szerepük van az export felfüggesztésében. Egy idő után már csak ezek, a gépesített, nagy cégek tudnak majd fennmaradni – vélekedett a megszólaló juhosgazda.