Svájci szakemberek tanítják favágásra a sepsibükszádiakat a zabolai gróf által szervezett képzésen. A cél a favágók biztonságának növelése és az erdők megóvása.
2014. március 20., 15:572014. március 20., 15:57
Gróf Alexander Roy Chowdhury a mintegy 30 hektáros zabolai Mikes-birtokon él és dolgozik, a család fő vállalkozása pedig az erdőkitermelés. A Mikesek mintegy 12 ezer hektár erdőt igényeltek vissza, és minden egyes hektárra komoly üzemterv készült, így a kitermelés a legprofibb módon működik – mondta a gróf. Alexander Roy Chowdhury egy svájci egyesület által négy éve szervez fakitermeléssel kapcsolatos képzéseket Erdély-szerte, melynek egyik állomása Sepsibükszád.
A résztvevők a helyi fiatalok és idősek köréből kerültek ki – ők olyan férfiak, akik már favágóként dolgoznak és érdekli őket a szakma, vagy csak a jövőben kezdenék el ezt a mesterséget. Jelenleg a Mikes-család Bükszádhoz közeli kétezer hektáros erdejében dolgoznak, de nem a mostanában használatos favágási eszközökkel, hanem svájci gépekkel és technológiával.
A gróf szerint a legnagyobb gond az, hogy sokszor meggondolt terv nélkül vágják ki az erdőket, így a kitermelés menete veszélyezteti az emberek életét és a környezetet is. „Súlyos hibákat tapasztaltunk itt Székelyföldön, amikor elkezdtük az erdőkitermelést. Elsősorban a favágók biztonságára gondolok, hiszen az egészségüket veszélyeztetik rövid és hosszú távon is. Rövid távon azért, mert a fa bármikor rájuk dőlhet, hiszen nem úgy dolgoznak, ahogyan mondjuk Svájcban vagy Kanadában vágják a fát. Másodsorban a legnagyobb hiba, amit sokan elkövetnek, hogy amikor lehúznak egy rönk fát, végighúzzák az egész erdőn teljes hosszában. Ilyenkor több száz élő fa is megsérülhet, majd kiszáradhat. Nálunk mérnökök jegyzik meg a fákat úgy, hogy a körülöttük lévők ne sérüljenek a vágásnál és ne kelljen azokat később levágni. Mert így könnyen jutunk el a taroláshoz” – mondta.
Az ingyenes képzés két hétig tart, húsz férfi vesz részt rajta, ők ötös csoportokra osztva, svájci szakemberekkel dolgoznak minden nap reggeltől késő délutánig. A munkafolyamat során megtanulják a fák megbélyegzésének módszerét, a vágási módozatokat, valamint a szállítás és darabolás technikáját is. Jani András már elvégezte ezt a tanfolyamot, így most csoportot vezet, ő oktatja a falubéli kollégáit. Elmondása szerint nagyon fontos, hogy egy kihalt szakmát hoznak vissza, de nem akárhogyan.
„Megtanítjuk irányba dönteni a fát, annyira, hogy kímélje a jövő fáit, és tökéletesen húzzuk ki, anélkül, hogy bármilyen más növényzet sérülne emiatt. Fontos a védőfelszerelés is, a fejvédő, a vágásálló nadrág és kabát, az erős csizma és a kesztyű is. Ezek a saját biztonságunkat védik, ezért precízen tudunk figyelni a munkára” – magyarázta.
A képzéssorozat már négy éve tart az ország különböző területein, a gróf pedig azt mondta, Székelyföldön honosítaná vissza ezt a szakmát, mivel az erdőkitermelés fontos az itt élők számára. Ugyanolyan fontos a vágási minőség, amelyet svájci pontossággal végeznek úgy, hogy előre meghatározzák a fa dőlésének irányát, aztán aláékelik a bevágott fát, és úgy döntik le. Ezáltal kímélik a környezetet, könnyebb az elvontatás, de kevesebb a veszély is a munkásokra nézve.
„Ezek a képzések nemcsak arról szólnak, hogyan kell egy fát helyesen és biztonságosan kidönteni, hanem a favágás minden részletére kitérnek, így a szerszámok használatára, karbantartására is. A jövőben kiépítenénk egy sodronypályát is a rönkvontatáshoz, ez viszont rengeteg pénzbe kerül és egyelőre csak terveink vannak rá” – tette hozzá Alexander Roy Chowdhury.
Tavaly szinte minden háromszéki városban hasonló számú baba jött világra, mint tavalyelőtt. A nevek tekintetében továbbra is az Anna és a Dominik a listavezető, de van pár régi, már kevésbé népszerű keresztnév: Erzsébet, Béla, Magdolna, Zsigmond.
2025 őszén az oktatási minisztérium olyan kísérleti programot hirdetett meg középiskolák számára, amely az intézményi autonómia erősítését szolgálta volna. Ám az új kerettantervvel gyakorlatilag lőttek ennek a kezdeményezésnek, és nemcsak annak.
Egyre nagyobb nyomás nehezedik az eleve kiszolgáltatott helyzetben lévő emberekre és önkormányzatokra a háromszéki községvezetők szerint. Az adóemelést a vidékiek is megérzik, különösen a kis jövedelműek és az idősek kerülnek nehéz helyzetbe.
A címben megfogalmazott kérdés költőinek tűnhet, pedig van rá precedens. Sőt, néhány kézdivásárhelyi tanácsos nemhogy nem szavazta meg a Bukarest által előírt adóemelést, hanem még kérkedik is vele. Holott nem kellene – mondja a város polgármestere.
Számos ittas sofőrt tartóztattak fel a hatóságok az év első napjaiban Háromszéken, ráadásul olyan is volt köztük, aki vezetői engedély nélkül ült a kormányhoz – derül ki a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság hétfői közleményéből.
Csendes volt az évkezdés a kézdivásárhelyi kórház szülészetén: szokatlan módon egyetlen gyermek sem jött világra az első pár napban. Január ötödike azonban örömteli nap, hiszen ma két baba született, másik kettő úton van.
Közúti baleset történt pénteken este kevéssel hat óra után a Kovászna megyei Kökös közelében. Rendőrök irányítják a forgalmat.
Kisfiú született elsőként 2026-ban a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórházban. Demeter Szebasztian az újév reggelén látta meg a napvilágot.
A legtöbben belgyógyászati problémák miatt kértek orvosi segítséget a karácsonyi napokban a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórházban, de jócskán voltak gyermekgyógyászati, ortopédiai és neurológiai esetek is.
A hulladék elszállításáért is többet kell majd fizetni januártól Háromszéken. Megtudtuk az áremelés mértékét a TEGA Rt-nél.
szóljon hozzá!