Petőfi Sándorra és munkásságára emlékeztek

Több mint százan vettek részt a magyar költészet, valamint az 1848-49-es szabadságharc egyik kiemelkedő alakjának, Petőfi Sándor halálának 165. évfordulójára szervezett megemlékezésen csütörtök délután, Sepsiszentgyörgyön. Czegő Zoltán, író, illetve helyi önkormányzati képviselő a költő életének rövid történelmi áttekintésével kezdte beszédét. „Feleségének címzett utolsó levelében Petőfi megemlíti: majd ha a vész elül és Erdélyben rakunk fészket, Sepsiszentgyörgyön telepedünk le és itt lesz csendes életünk” – idézte Czegő Zoltán, majd hozzáfűzte, hogy ez a Petőfi nem rendelkezik egy utcával sem a megyeszékhelyen.

Az író utalt a bíróság korábbi döntésére is, amely érvénytelenítette azt az évekkel ezelőtt elfogadott tanácshatározatot, amellyel a sepsiszentgyörgyi 1918. december 1. utca rövid szakaszát átnevezték Petőfi Sándorra. Mint mondta, nem a megyeszékhely önkormányzatán, hanem a román igazságszolgáltatáson múlt az, hogy a városban egyetlen, a költő nevét viselő utca sincsen. Hozzátette, míg Andrei Șaguna szobra megtalálható Sepsiszentgyörgyön, valamint több Avram Iancu emlékét őrző alkotást is állítottak Erdélyben, addig a Petőfi szobrát nem egyszer ledöntötték és meggyalázták.

Sánta Imre prófétaként gondolt vissza Petőfire, aki az Egy gondolat bánt engemet című költeményében mintha előrelátta volna halálának körülményeit. Beszédében kiemelte a forradalom kiemelkedő alakjának világszabadság iránti eszméjét, majd hozzátette: a magyar nemzet nem elégedhet meg a múltra való emlékezéssel, ugyanis a napjaink emberei is meg kell vívják saját harcukat.

A megemlékezésen felszólalt az Erdélyi Magyar Ifjak sepsiszentgyörgyi szervezetének tagja is, aki rámutatott, hogy – a közel két évszázados távlatból is – visszatekintenek, számtalan helyen megemlékeznek a hős költőről. Kifejtette, hogy az 1848-49-es forradalom kiemelkedő alakjának munkássága napjainkban is időszerű, valamint most is szükség van a hasonló eszméket követő fiatalokra.

Az eseményen felszólalt még Bedő Zoltán író, valamint szavalt Farkas Edina Nóra, a Mikes Kelemen Gimnázium tanulója, továbbá fellépett a budapesti Mátyásföldi Koncert fúvószenekara. Az 1848-49-es szabadságharc emlékére állított, Erzsébet parkban található szobor megkoszorúzásával, valamint a magyar és székely himnusz eléneklésével zárult a megemlékezés.