Fotó: Csákány László/Facebook
A múlt század elejére Európában jelentősen megfogyatkozott eurázsiai hód háromszéki visszahonosítására tett kísérletek sikeresek lettek, egyesek szerint talán túlságosan is. Az aktuális helyzetet egy pályázat keretében mérnék fel.
2025. május 24., 21:142025. május 24., 21:14
A korábban egész Európában elterjedt hódok (Castor fiber) a 20. század elejére már csak alig néhány nagyobb folyó mentén élhettek zavartalanul (Franciaországban, Németországban, Norvégia déli részén és Fehéroroszországban). Mintegy száz éve kezdődtek több országban a visszatelepítési kísérletek, amelyek a múlt század utolsó évtizedeiben kaptak új lendületet.
Romániában a brassói erdészeti kutatóintézet 1998-ban telepített 150 hódot az Olt, a Maros és a Ialomița folyók mentén, azóta
A brassói Marin Drăcea Országos Erdészeti Kutató és Fejlesztő Intézet (INCDS) olyan európai uniós pályázat keretében talált partnerre a Kovászna megyei önkormányzatban, amellyel finanszírozást igényel arra, hogy Brassó és Kovászna megyében pontos helyzetképet állapíthassanak meg a védett állatoknak nyilvánított hódok elterjedéséről és a környezetre tett hatásukról. Utóbbinak vannak pozitív és negatív aspektusai is, ezekről érdeklődésünkre Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke is beszélt.
Mint mondta, „Háromszéken főleg Ozsdola, Gelence, Kézdivásárhely, Szentkatolna térségében az Ozsdola-patakán (de a Feketeügyön, az Olton, és több más kisebb patakon is – szerk.megj.) komoly gátrendszereket építettek a hódok, esetenként a gát alatti és fölötti vízfelület között egyméteres szintkülönbség is van. Emiatt kisebb árvizek is keletkeztek, de ennél nagyobb probléma, hogy
Fotó: Csákány László/Facebook
Amennyiben nyernek, értelme és hozadéka is lesz tehát a pályázat keretében végzett megfigyeléseknek, mert lesz egy pontos helyzetkép az állatok jelenlétének pozitív és negatív következményeiről – jelezte a Székelyhonnak Tamás Sándor. Hozzátette: ami a medvék esetében igaz – hogy egyensúlyban kell tartani az állatok és emberek érdekeit –, az a hódokkal kapcsolatban is érvényes.
Bár a hódok sok gazdát tettek ellenségükké, tudni kell azt is, hogy ökológiai szempontból nagyon fontos a tevékenységük:
ami az utóbbi években tapasztalható klímaváltozás és az azzal sokszor együtt járó szárazság miatt rendkívül értékelendő. Ezt hangsúlyozta több ízben is dr. Hartel Tibor, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Környezettudományi Karának oktatója, nemzetközileg elismert ökológus kutató is.
Rendezni az ember és a hód közötti konfliktusokat
A környezetvédelmi miniszter által 2021-ben kiadott rendelet alapján elfogadták a hazai hódállomány fenntartására vonatkozó tervet, amelyet a Marin Drăcea Kutatóintézet szakemberei dolgoztak ki. A megyei tanács a társulással hozzájárul ahhoz, hogy az INCDS megfigyelői hozzáférjenek a Natura 2000 területekhez és bevonják a megyei műszaki személyzetet a monitoring tevékenységekbe, illetve a hódok és emberek közötti konfliktusokat az említett intézmény szakemberei segítségével rendezzék. A megye önkormányzat célul tűzte ki továbbá Az eurázsiai hód (Castor fiber) populáció nemzeti védelmére vonatkozó cselekvési terv végrehajtása pályázat célkitűzéseinek beépítését a megyei környezetvédelmi stratégiába.
A társulási szerződés 2027 végéig érvényes, illetve öt évvel meghosszabbítható.
Kovászna megyében több mint kétszáz közalkalmazott marad munka nélkül, ha életbe lép a kormány negyvenöt százalékos leépítési terve. A községvezetők attól tartanak, hogy a megszorítások csődbe taszítják az önkormányzatokat.
Hivatali visszaélés vádjával bíróság elé állította kedden a korrupcióellenes ügyészség (DNA) Márk Endre Dezső szászrégeni polgármestert.
Pánikra semmi ok: katonai gyakorlat részeként zajlanak a napokban a szokatlan mozgások Kovászna megyében, többek között Kézdivásárhely környékén – hívja fel a figyelmet a kézdivásárhelyi önkormányzat Facebook-oldalán.
Jól haladnak az útfelújítással az erdővidéki községben: a település huszonöt utcájából szinte mindegyikben elkezdték már munkát. Vargyas legjelentősebb infrastrukturális beruházása a kormány megszorításai ellenére sem áll le.
A feladat nagyszülőkkel és szülőkkel beszélgetni, kipróbálni régi játékokat, ételeket, kézbe venni múltbéli tárgyakat, részt venni múzeumi foglalkozásokon. Ezek alapján már képet lehet alkotni arról, milyen volt gyereknek lenni az elmúlt száz évben.
Ideális körülmények között, ragyogó napsütésben zajlottak le a hétvégén a kovásznai városnapok, amelyek sok és sokféle programot kínáltak.
Türelemre és tiszteletre nevel, és ezt is kívánja meg tőlünk a természet – vallja a sepsiszentgyörgyi fiatal, aki számos állatot kapott már lencsevégre, igazi szenvedélye azonban madárfotózás.
Harmadik napja áll a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este érnek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Elrajtolt a kézdivásárhelyi Udvartér Színház harmadik évada. Erről, valamint az átszervezés tapasztalatairól az intézmény működéséhez keretet biztosító Vigadó Művelődési Központ igazgatóját, egyben a társulat vezetőjét, Lung László Zsoltot kérdeztük.
Egyre gyakrabban hallani gyerekzsivajt a dálnoki búvártónál: olyan fiataloknak szerveznek itt programokat, akik hátrányos helyzetük miatt másként nehezen kapnának rá esélyt. A jótékony kezdeményezést mi is segíthetjük.
szóljon hozzá!