Harc a szentgyörgyi kultúrpalotáért

Az évek óta kihasználatlanul álló kultúrpalota tulajdonjogáért harcol a sepsiszentgyörgyi önkormányzat, s úgy tűnik, az épület megszerzéséhez most közelebb áll, mint valaha.

Bíró Blanka

2014. augusztus 06., 20:132014. augusztus 06., 20:13

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A képviselő-testület legutóbbi ülésén megszavazta, kérvényezni fogja, hogy az ingatlan kormányhatározattal az állam tulajdonából a városi köztulajdonba kerülhet. A határozatban azzal indokolják a kezdeményezést, hogy szükség van újabb előadóteremre, a kultúrpalota pedig alkalmas lenne arra, hogy sepsiszentgyörgyi művelődési élet egyik fontos helyszínévé váljon.

A sepsiszentgyörgyi önkormányzat már több éve próbálkozik az épület megszerzésével, a tavalyi decentralizálási terv során volt erre esély, ám az alkotmánybíróság kedvezőtlen döntése miatt végül erre nem került sor. A Romániai Municípiumok Szövetsége az év elején úgy döntött, kisebb „csomagokban”, kormányhatározatok révén szorgalmazzák a decentralizálást, bízva benne, hogy a kormány támogatja törekvésüket. A testület tagjai kidolgozták azt a kormányhatározat-tervezetet is, amelynek alapján a sportbázisok és a szakszervezeti művelődési házak városi tulajdonba kerülnek.

A sepsiszentgyörgyi kultúrpalota másfél évvel ezelőtt zárta be végleg a kapuit, mivel az önkormányzat a több év alatt felhalmozott, 500 ezer lejes adóhátralékért bírósági kényszervégrehajtást kezdeményezett. A létesítmény számláit zárolták, így már nem tudták fizetni a villany- és gázszámlákat, az addigi bérlők kiköltöztek, a város legnagyobb előadóterme pedig használhatatlanná vált. Ha a tartozás fejében elárverezik az épületet, a város élhet elővásárlási jogával, azonban az elöljárók abban reménykednek, hogy addig hivatalból átadják a folyamatosan romló állagú ingatlant.

Gondot jelent, hogy a művelődési házak esetében még mindig nem rendeződött a tulajdonjog, a kommunizmusban működő szakszervezet vagyonát a jelenlegi érdekvédelmi konföderációk jogi értelemben nem örökölték meg, a jogutódlást emiatt 24 év után sem rendezték. A kultúrpaloták tulajdonjoga azért is bonyolult, mert a kommunizmusban megépítették, majd rábízták a gondnokságot az egyik szakszervezetre. Amíg a tulajdon nem tisztázódik, nem rendezi senki az adósságokat, és beruházásokat sem eszközölnek.