Családon belüli erőszak: miért fontos a pszichológiai tanácsadás az agresszorok számára?

– ezekre a lesújtó számadatokra világított rá Csép Éva-Andrea parlamenti képviselő, az agresszorokra vonatkozó eljárásokat szigorító és az áldozatvédelmet erősítő törvénymódosítás egyik kezdeményezője.

A képviselőház által elfogadott javaslat értelmében:

• az áldozatok a bántalmazás helyszínén is kérhetik a távoltartási végzést;

• a végzés kiállítását követő három napon belül a helyi önkormányzatok kötelesek felvenni a kapcsolatot az áldozattal, továbbá legalább 14 nappal a lejárat előtt tájékoztatniuk kell őt a hosszabbítás lehetőségéről;

• az agresszor számára kötelezővé válik a pszichológiai tanácsadás vagy pszichoterápia, szükség esetén önkéntes vagy kényszerkezelés. Az előírás teljesítéséről havonta kell beszámolnia a rendőrségnek – ennek elmulasztása bírságot von maga után;

• visszaeső agresszor esetében a távoltartási végzés akár kétéves időtartamra is kiállítható, amennyiben az elmúlt öt évben már volt ellene hasonló intézkedés;

• a távoltartási végzéseket legfeljebb öt órán belül közölni kell a helyi hatóságokkal, amelyek szintén felelősek az áldozat védelméért.

A törvénytervezet a Hivatalos Közlönyben való megjelenését követően lép hatályba.

Nagyobb figyelem az elkövetőn

A módosítás értelmében az agresszornak pszichológiai tanácsadáson, pszichoterápián, illetve szükség esetén önkéntes vagy kényszerű kórházi kezelésen kell részt vennie. Abban az esetben, ha a bántalmazó pszichoaktív anyagokat fogyaszt, a bíróság elrendelheti, hogy egy kábítószer-fogyasztó személyekkel foglalkozó segélyprogramon vegyen részt.

– mutatott rá Donciu Anett klinikai pszichológus, a sepsiszentgyörgyi Szociális Támogatási Igazgatóság keretén belül működő, családon belüli erőszak esetében beavatkozó mobil csapat szakembere.

például strukturált pszichológiai programokkal, felelősségvállalás erősítésével és terápiás módszerekkel. Tehát az agresszív emberek esetében is elérhető számottevő változás.

Mennyit ér a terápia, ha nincs belső motiváció?

A változás mértéke több tényezőtől függ, például a személy motivációjától, a probléma mélységétől és a beavatkozás minőségétől, valamint attól, hogy a szakember szakmai felkészültsége és hozzáállása révén sikerül-e bizalmi kapcsolatot kialakítson az elkövetővel. Éppen ezért felmerülhet a kérdés, hogy lehet-e érdemi változást elérni az agresszor esetében, ha kényszerből, és nem saját akaratából fordul szakemberhez?

„A kötelező tanácsadás esetében a legfontosabb kérdés az, hogy az elkövető mennyire hajlandó valóban szembenézni önmagával. Előfordulhat, hogy valaki eleinte csak a büntetés elkerülése miatt jelenik meg a tanácsadáson. A folyamat során azonban döntési helyzetbe kerül: megmarad az önigazolásnál és a hárításnál, vagy elkezdi őszintén megvizsgálni saját működését. A változás ott kezdődik, amikor megszűnik a felelősség áthárítása,

– szögezte le a pszichológus.

Nő az önkormányzat és helyi hatóságok felelőssége

A sepsiszentgyörgyi Szociális Támogatási Igazgatóság szakemberei szerint egyre több bántalmazott kér segítséget, különösen azokban az esetekben, amikor távoltartási végzést kérelmeznek. A rendőrségi eljárás során a mobil intervenciós csapat szakembere is jelen van, aki az első pillanattól támogatja és kíséri az áldozatot, tájékoztatja a lehetőségeiről, és szükség esetén további segítséget ajánl fel.

A szociális igazgatóság munkatársai eddig is arra törekedtek, hogy a lehető legrövidebb időn belül felvegyék a kapcsolatot az áldozattal, amint tudomásukra jutott az eset. A kapcsolatfelvétel és az utánkövetés tehát nem új elem a munkájukban. Donciu Anett rámutatott:

Ez nagyobb biztonságot és kiszámíthatóságot teremt, és csökkenti annak kockázatát, hogy az áldozat információhiány miatt maradjon védelem nélkül.

Leküzdeni a szégyent

Szép-Márk Linda-Mária pszichológus, a sepsiszentgyörgyi Szociális Támogatási Igazgatóság ügyvezető igazgatója azt tapasztalta, hogy az évek alatt sokat változott a családon belüli erőszakhoz való viszonyulás. Régebben tabuként kezelték az emberek, a családok, sőt az intézmények is, és a mainál jóval korlátozottabbak voltak a tájékoztatási és beavatkozási módszertanok.

Donciu Anett szerint ugyanakkor még mindig él az a felfogás, hogy a bántalmazás magánügy, mert a családon belüli erőszakot sokszor szégyen övezi. „Azt, hogy a családon belüli erőszak magánügy, tapasztalataink szerint, leginkább az elkövetők hangoztatják. Gyakran előfordul, hogy amikor az erőszak kiderül, akkor hangsúlyozzák, hogy ebbe másoknak nincs beleszólása, mert »ez az ő családjuk, az ő privát szférájuk«. Így próbálják tetteik súlyát minimalizálni és elhárítani a felelősségvállalást, miközben az áldozat szenvedése láthatatlanná válhat a környezet számára” – húzta alá.

korábban írtuk

„Neked nincs véleményed, te a verést kéred” – szembesítés a nőket érő verbális és fizikai erőszakkal

A családon belüli bántalmazás nem magánügy – erre hívták fel a figyelmet a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapján Háromszéken. A megyeháza előtt berendezett kiállítással a nők által átélt verbális agresszióra is rávilágítottak.

A hallgatás nem az áldozatot védi, hanem az elkövetőt

A szakemberek minden érintettet arra biztatnak, hogy merjen segítséget kérni. „A hallgatás nem az áldozatot védi, hanem az elkövetőt: minél tovább titkolja a történteket valaki, annál inkább az erőszakos fél marad kontrollban.

– húzta alá Donciu Anett.

Szép-Márk Linda-Mária arra hívta fel a figyelmet, hogy minden egyes segítségkérés generációs hatással bír. „Egy elsőként megtett lépés az áldozat vagy, akár az agresszor részéről, magába hordozza egy agressziómentesebb jövő lehetőségét is a következő generációk számára” – mutatott rá.