Fotó: Gligor Róbert László
Új műsorával indult magyarországi turnéra az elmúlt napokban a nyárádszeredai Bekecs néptáncegyüttes. Az összetett és tánctörténetileg jól dokumentált előadásról az együttes vezetőjétől, Benő Barnától tudtunk meg részleteket.
2013. október 09., 13:222013. október 09., 13:22
Itthoni „főpróbája”, első színrevitele után Magyarországon mutatja be új néptáncműsorát a Bekecs. A Hagyatékok című előadással elsőként a testvérváros népszerű rendezvényén, a Móri Bornapokon léptek fel. Innen Pápára utaztak, majd a budapesti Hagyományok Házában kétszer láthatja őket a közönség. Benő Barna hatalmas megtiszteltetésnek érzi azt, hogy a fővárosi intézmény nemcsak műsorára tűzte a műsort, hanem a bérletes előadások közé is sorolta.
A Hagyatékok tulajdonképpen egy összetett folklórelőadás, amely több erdélyi tájegység magyar és román néptáncait mutatja be: a Küküllő mentéről Magyarszentbenedek, Királyfalva, Magyarózd és Somostelke, a Mezőségről Szék és Csabaújfalu, Kalotaszegről Szucság és Andrásháza, míg a Maros mentéről Marossárpatak és Vajdaszentivány táncrendjét láthatja a közönség.
Az előadás lényegét a magyar és román táncok történeti háttere adja. A színpadon a laikus néző csak néptáncot lát, de tulajdonképpen különböző korok táncai sorakoznak fel a műsorban – hangsúlyozza Benő Barna. A tánc, ugyanúgy, mint a divat, különböző hullámokban terjedt Európában nyugatról keletre. Amit a francia udvarban egykor táncoltak, az hozzánk csak ötven-száz év múlva jutott el. Az erdélyi néptáncok pedig attól egyediek a világon, hogy a térség történelmének és földrajzi helyzetének köszönhetően (lásd középkori önálló fejedelemség a nagyhatalmak között – sz. megj.) minden táncréteg megőrződött. Például a gyimesi és más kelet-erdélyi táncokban egyaránt találunk kora középkori vonulós, reneszánsz kori forgatós táncot, továbbá fegyvertáncot, amire egyedi módon ráépült a csárdás és a verbunk. Tehát az erdélyi táncrendek tulajdonképpen egy ezeréves tánctörténetet őriznek. A tánc is a társadalmi ranglétrán fentről lefele jutott el, azaz a nemestől a jobbágyig. Mivel az erdélyi románság zsellérsorban kezdte, ők még inkább őrzik ezt a régebbi táncrendet. Az „învârtita”, amit román táncként tartanak nyilván, tulajdonképpen egy lassú forgatós tánc, amelyet a száz-százötven évvel ezelőtti feljegyzések szerint valószínűleg a magyarok is táncoltak. Ezért Erdélyben nem is lehet elkülöníteni a két kultúra táncait. Kalotaszegen is vannak falvak, ahol a magyarok is táncolják ezt a régi hátterű táncot. Ezt próbálja most a Bekecs egymás mellé helyezni a színpadon. Ugyanígy a viseletek terén is megpróbáltak visszajutni a korba: régi fényképek alapján próbáltak „előkotorászni” 1918 előtti román népviseleteket, amelyek nagyon hasonlítanak az akkori magyar viselethez. A viselet is a társadalmi elhelyezkedés tükre volt, függetlenül attól, hogy magyarok vagy románok voltak, a gazdagabbak, módosabbak szinte ugyanúgy öltözködtek. A ma nagyon sokak által használt úgynevezett román „nemzeti” viselet csak azután terjedt el, miután Erdélyt Romániához csatolták.
„Ezzel az előadással ezeket a tényeket, a táncban való közelségeket szeretnénk felmutatni, és azt, hogy a két stílusréteg kiegészíti egymást” – mondta el Benő Barna. A vegyes lakosságú falvakban nem is lehet elkülöníteni, hogy mi a magyar és román elem. Például Vajdaszentiványon román nevű emberek székely harisnyában táncolják a magyar táncot, és az zene is egyező. Ezt a többdimenziós multikulturalitást próbálja bemutatni ez az előadás – részletezte a koreográfus végzettségű együttesvezető.
Mint kiderült, az új műsoruk megvalósításához több forrást is sikerült szerezni: jelentősebb támogatást kaptak a magyarországi Nemzeti Erőforrás Minisztériumától a Nemzeti Kulturális Alap révén, azonkívül évi támogatást kapnak a nyárádszeredai önkormányzattól is, amely a pénz mellett sok mindenben a segítségükre van. Nem utolsó sorban erre a műsorra és ennek turnéjára résztámogatást kaptak a bukaresti kormány mellett működő interetnikai kapcsolatok igazgatósága részéről. Így a magyarországi utazás előtt már felléptek a szeptemberi Nagybányai Magyar Napokon, ezután pedig Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Marosvásárhelyen is láthatja őket a közönség, és nyilván Nyárádszeredában is lesz még fellépésük.
Miután korrupciós váddal akarták kivonni a politikai életből, Markó Attila jogász, kisebbségi államtitkár 2014-ben a pár négyzetméteres cella helyett a 93 ezer négyzetkilométeres anyaországot választotta fogsága helyszínéül –101 hónapig.
„Az élet értelmét nem lehet készen kapni. Azt meg kell teremteni: munkával, hűséggel, szeretettel.” Dr. Mucsi Mihály, Kézdivásárhely legújabb Pro Urbe díjasa pontosan ezt tette – hangzott el péntek délután a Vigadó dísztermében.
Kézműves vásárral, tartalmas előadásokkal, ifjúsági térrel, gyermekprogramokkal, helyi ízekkel, emlékezetes koncertekkel várja a városlakókat és az idelátogatókat Kézdivásárhely legnagyobb közösségi eseménye, a Sokadalom. Óriáskerék viszont nem lesz.
Új programot vezet be az elszigetelődött, beteg idősek és a fogyatékkal élők számára a sepsiszentgyörgyi önkormányzat: egy olyan digitális eszköz beszerzését és használatát támogatják, amely baj esetén riasztja az illetékeseket.
Újra sokszínű kínálattal várja a Sepsi Classic fesztivál a komolyzene kedvelőit Sepsiszentgyörgyön július 10–13. között. Hallhatjuk Miklósa Erika operaénekest és Szamosi Szabolcs orgonaművészt, valamint a nemzetközi hírnév sok fiatal várományosát.
Sepsiszentgyörgy utcáin és parkjaiban napok óta nagyszámú lepke rajzik, ami a lakosság körében is feltűnést keltett. A hársfákon, rózsákon és levendulákon tömegesen megjelenő rovarokat gamma bagolylepkének azonosították.
Ideiglenes közlekedési korlátozások lesznek Sepsiszentgyörgyön, csütörtökön a Román Zászló Napjára szervezett ünnepség ideje alatt – tájékoztat közleményében a helyi rendőrség.
A Székely Vágta döntőjében történt balszerencsés események, két versenyző esése és az egyik ló tragikus lábtörése nem teszik szükségessé a szabályzat módosítását – tájékoztatták lapunkat a szervezők, hangsúlyozva, hogy minden teljesen szabályosan történt.
Háromszáz embert kellett kimenekíteni és több mint 200 háztartást öntött el a víz kisebb-nagyobb mértékben – hangzott el azon az összesítőn, ahol megtudhattuk, hogy a polgármesterek nem igazán szoktak részt venni a katasztrófavédelmi felkészítőkön.
Útlezárásokra kell számítani Kézdivásárhelyen a városnapok miatt szerdától a rendezvény idején – értesíti a városlakókat a polgármesteri hivatal Facebook-oldalán.
szóljon hozzá!