„A Székelyföldi Jégkorong Akadémia (SZJA) ötlete már évekkel ezelőtt megfogalmazódott több csíkszeredai, a jégkorong iránt elkötelezett vezető, köztük Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester és Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul fejében. A végső döntés Orbán Viktor és Kelemen Hunor tavaly tavaszi találkozóján született meg, amelyen eldőlt, hogy Magyarország támogatni fogja az SZJA létrejöttét és működését. A támogatás jóváhagyása kormányhatározattal történt meg, amely hároméves működésre és beruházási program finanszírozására vonatkozik, ugyanakkor az akadémiát működtető vezetők bíznak abban, hogy a magyar állam 2019 után is szerepet vállal a finanszírozás biztosításában” – nyilatkozta megkeresésünkre Tánczos Barna szenátor, aki annak a Mens Sana Alapítványnak az elnöke, amely az akadémiai rendszert működteti.

Honnan indultak?

Kezdetben a székely utánpótlás-nevelő központok számára az akadémia U14-es korosztályig kiegészíti az edzők fizetését és egyfajta részfinanszírozást biztosít a működési költségekre. Mindez abból a szempontból jelentős, hogy U14-es korosztályig a gyerekek továbbra is az utánpótlás-nevelő egyesületükkel maradnak szerződéses viszonyban, a sportiskolák nevében vesznek részt a versenyeken és bajnokságokban. Az akadémiai képzés ténylegesen akkor indulna el, amikor az U16-os és ennél nagyobb korosztályokban lenne megfelelő számú hokista ahhoz, hogy a szakemberek kiválaszthassák a legtehetségesebb gyerekeket az akadémiai csapatokhoz. Feltétel lenne azonban, hogy az utánpótlás-nevelő egyesületeknél megmaradjanak az U16-os és U18-as csapatok.

Rövidtávú tervek, beruházások

Az SZJA legkiemelkedőbb célja, hogy minél több székelyföldi jégkorong-utánpótlás központot tudjon kialakítani, amelyekből majd jól képzett jégkorongozók csatlakoznak az akadémiához. Nagy Attilának, az SZJA elnökének kérésünkre elkészített beszámolójából kiderül, hogy a beruházási tervek részeként épül Csíkszeredában az első sátorfedős mobil műjégpálya, valamint Sepsiszentgyörgyön is üzembe helyeznek egy mobil műjégpályát. Mindkét esetben az időjárás függvényében történik a megnyitás, Csíkszeredában már zajlanak a munkálatok a dendrológiai parkként ismert területen. Továbbá tervben van „egy újabb mobil pálya kiépítése Gyergyószentmiklóson, és jégpályás rendszerelemek beszerzése Székelyudvarhelyre, illetve Alcsíkra. Ugyanakkor Felcsíkon épül majd egy akadémiai központ kollégiummal, metodikai felkészítő központtal, orvosi és rehabilitációs helyiséggel” – sorolta az elnök.

Miért pont ott?

A programba olyan helyszíneket választottak be, ahol van megfelelő gazdasági kapacitás a létesülő jégpályák fenntartására. Ennek érdekében Gyergyószentmiklóson és Csíkszeredában is bevonják a környező településeket, hogy közösen működtessék a jégpályákat, valamint a felcsíki önkormányzatokat is együttműködésre buzdítják, hiszen így a vidéki gyerekeknek is lehetőségük nyílik arra, hogy megtanuljanak korcsolyázni, ugyanakkor ezzel az összefogással több gyereket tudnak majd közelebb hozni a jégkoronghoz – érvelt Tánczos Barna.

Itthon tartani a gyerekeket

Ugyanakkor fontosnak vélik, hogy a jégkorongozó gyerekeket a szülőföldjükön tudják tartani. E cél elérése érdekében olyan szakmai, illetve infrastrukturális feltételeket szeretnének biztosítani a felkészülésükben, hogy jobb képzési lehetőségek reményében ne kelljen külföldre vándorolniuk. Nagy Attilától megtudtuk, hogy az elvándorlás 90 százalékban Magyarországra történik. A probléma mérséklése érdekében próbálnak kidolgozni egy működőképes (értsd, legális) és elfogadható rendszert.

„Fontos előrelépésnek tartjuk, hogy a Magyar Jégkorong Szövetség vezetősége komolyan vette ezt a ránk nehezedő problémát, annak vezetősége belátta, hogy ebben a formában nem működhet tovább a székely utánpótlás rendszere, és erőteljes segítséget nyújt a probléma megoldására” – emelte ki Nagy.

További célok, kihívások

Cél a székelyföldi utánpótlás létszámnövelése, valamint egy U20-as csapat kialakítása, amely az utánpótlás és a felnőtt csapatok közötti híd felépítését jelentené, ugyanakkor e csapat számára optimális felkészülést és mérkőzésszámot szeretnének biztosítani annak érdekében, hogy a játékosok megfelelően felzárkózhassanak a felnőtt egyesületekhez.

Az egyik legnagyobb kihívást a megfelelő szakmai munka irányítása jelenti, hiszen kiemelkedően fontos, hogy a gyerekek a lehető legjobb nevelést, felkészítést kapják meg. „Az SZJA egyik fontos szerepe az utánpótlás-nevelésben az lesz, hogy segítse a központokban a szakmai munkát tervezéssel, módszertannal és gyakorlattal a mai, modern jégkorong követelményei szerint” – emelte ki Nagy Attila. Ennek érdekében szerződtette a Mens Sana Alapítvány a kanadai származású Del Pedrick technikai igazgatót, aki a kanadai Notre Dame – Athol Murray College vezetőjeként egy hasonló rendszer kidolgozásával és irányításával foglalkozott. Továbbá egy finnországi mentor-kapusedzőt is alkalmaztak, aki kapustáborokat, úgynevezett összetartásokat tartott a székelyföldi jégkorongozó gyerekeknek.

Együttműködés az edzőkkel

Az akadémiai rendszerben többféle közreműködés létezik az edzőkkel. Ilyen az edzői szerződés, amelyet a szakmai munkát irányító technikai igazgató, a mentor-kapusedző és az akadémiát működtető alapítvány írt alá. A közreműködői szerződésnek két fajtája létezik: az egyik a központokban már dolgozó edzők fizetéskiegészítését szolgálja, a másik a segédedzők, kapusedzők és az akadémiát működtető alapítvány között jött létre. Jelenleg több mint 30 edző tevékenykedik a képzéseken és összetartásokon.

A központok megerősítése

Az éppen zajló idényben az akadémiának nincs nevezett csapata a bajnokságokban. Ebben a szezonban cél a központok megerősítése U8, U10, U12 és U14-es korosztályokban. „Ezzel a bázisszélesítéssel lehet elérni, hogy néhány éven belül kialakuljon legalább hat-hét U14-es székelyföldi csapat, legyen elegendő sportoló minden központban, és lehessen az elitképzésben is gondolkodni. 2026-ban ez minimum 4 székelyföldi U14-es csapatot kell hogy jelentsen” – tekintett derűlátón a jövőbe az SZJA elnöke. A 2016-2017-es idényben az SZJA három-három U12-es és U14-es csapat teljes költségét állja a magyarországi bajnokságban való részvételhez, valamint az ISK Csíkszereda U16-os és U18-as egyesületeinek költségeit is fedezi, amely csapatokban gyergyószentmiklósi és felcsíki gyerekek is szerepelnek.

Elvárások, elégedett szülők

Nagy Attila szerint a szülők és saját maga elvárása, hogy a gyerekek egészséges környezetben, a lehető legjobb szakemberek felügyelete mellett edzzenek a megfelelő fejlődési folyamat érdekében. Ezen állapot eléréséhez próbálnak a lehető legközelebb kerülni. Ugyanakkor kiemelte, a szülőkben is tudatosulnia kell annak, hogy a gyerekük optimális fejlődése érdekében részükről is ugyanannyi „akarat, tisztelet, felelősség és támogatás szükséges, mint amennyit a rendszer beletesz az ő gyerekük fejlesztésébe”.

Az egyik kapusösszetartáson két szülővel sikerült beszélgetnünk. Egy gyergyószentmiklósi édesapa elmondása szerint már több kapusedzésen is részt vett, és azt látja, hogy nagyon komoly munka zajlik a gyerekek felkészítésében. Állítja, hogy „kőkeményen kell dolgozni”, és ha elindulunk ezen az úton, akkor biztosan pozitív hozadékai lesznek a folyamatoknak utánpótlás és felnőtt szinten egyaránt. Szülőként nem tartja megterhelőnek a feladatot, hogy edzésekre vigye a gyerekét, mert úgy érzi, teljes mértékben megéri, hiszen a gyerekek egészséges környezetben fejlődnek, és olyan feltételek mellett, amelyek elindítják őket a profi jégkorongozás irányába.

Egy csíkszeredai édesanya szintén hasonlóan pozitívnak látja az itt elindult folyamatokat. Elmondása szerint a kezdetekkor elhívták őket, szülőket is egy gyűlésre, ahol beszámoltak arról, hogyan fog működni ez az akadémia, és elégedetten látja azt, hogy az ott elhangzottak lassan ténylegesen meg is valósulnak.

Érdekes adalék: mindkét családban a nagyobbik fiú Magyarországon jégkorongozik, viszont mindkét szülő állítja, hogy kisebbik gyereküket már nem küldenék külföldre, mert azt tapasztalják, hogy itthon is meg fogják kapni azt a megfelelő felkészítést, amely szükséges a gyerekük kedvező fejlődéséhez.

Gábor Tibortól, Csíkkarcfalva polgármesterétől megtudtuk, hogy a közösség meglehetősen pozitívan viszonyult ahhoz, hogy a községben jön létre az akadémia. A település számára is vannak pozitív hozadékai az akadémia létesülésének, hiszen „sokkal többen fogják ismerni Karcfalvát, sokkal több ember fog megfordulni a településen, olyan emberek is, akik eddig még nem is hallottak a faluról” – nyilatkozta teljes optimizmussal a polgármester.