
Fotó: Erdély Bálint Előd
Majd’ tíz évvel ezelőtt Bálint Piroska oroszhegyi tanítónő közösségbe gyűjtötte az Árpád-házi Szent Erzsébet nevét viselő falusfeleit. A különböző korú Erzsikékből, Böskékből, Zsókákból álló kórus Szeplőtelen Fogantatás ünnepén az udvarhelyi Kis Szent Teréz-plébániatemplom híveinek szerzett meglepetést és csalt könnyeket a szemekbe.
2019. december 09., 22:072019. december 09., 22:07
2019. december 09., 23:102019. december 09., 23:10
2011-ben, egy küldetés-álom hatására Bálint Piroska 64 Erzsébet nevű oroszhegyi asszonyt írt össze. Kiderült, 27 év óta nem kereszteltek Erzsébet nevűt a településen. Azóta erős közösséggé kovácsolódtak, küldetésüknek érzik, hogy az édesanyákat ösztönözzék: válasszanak szép magyar nevet gyermekeik számára és gyarapodjon az Erzsébet-nevűek sora; 29 év múltán falujukban Erzsébetet kereszteltek.
Egyesületet is alapítottak
Az oroszhegyi Erzsébetek közül 36 édesanya hozta létre a Szent Erzsébet Egyesületet és kórust. Végigzarándokolták névadójuk és patrónusuk emlékhelyeit Sárospataktól Gyimesfelsőlokon, Gyergyószentmiklóson, Székelylengyelfalván, Marossárpatakon, Szászvároson, Hodoson, Székelyszenterzsébeten át Kassáig. A kenyér- és rózsacsoda szentjének nyomdokain jótékonykodtak a Szent Erzsébet-otthonokban, emlékhelyeken és osztottak Erzsébet-cipót.
A hozzájuk csatlakozó kisdiákok Erzsébet-táborba jártak, együtt imádkoznak és zarándokolnak az Erzsébetekkel. A közösség öröme, hogy növöget és már velük tart a kis Erzsike is, akinek nevét az egyesületbe tömörülő Erzsébetek védőszentszeretete ihlette.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Zenei és imaszolgálatukat felajánlásként végzik. Vezetőjük személyes beszélgetésünkkor elmondta: mielőtt elindultak névadójuk szülőhelyére, Sárospatakra, több mint ötven templomban imádkoztak együtt. Még nagyon sok istenházában szeretnének már-már feledésbe merülő Szent Erzsébet himnuszokat énekelni, imádkozni, amíg ellátogathatnak Marburgba, égi pártfogójuk földi nyughelyének templomába.
Örömhírhordozók
Gyönyörű műsoruk énekelt imádság volt a székelyudvarhelyi Kis Szent Teréz-plébániatemplomban – a védőszent közbenjárásáért, a szeretetért, békéért és, így adventben, a boldog, lélekben is átélhető karácsonyért.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A Szeplőtelen Fogantatás napján tartott szentmisén a legidősebb és a legfiatalabb oroszhegyi származású papok állták körbe az oltárt: az aranymisés Hajdó Vilmos atya, Boldizsár Ferenc erdőszentgyörgyi plébános, valamint a helyi közösség lelki atyjai, Tamás Barna és Tamás Huba. Hajdó Vilmos atya, noha sok jót hallott szülőfaluja kórusáról, most először volt részese az általuk nyújtott élménynek. Tamás Barna plébános azt köszönte meg nekik, hogy Árpád-házi Szent Erzsébetet példaképül állítják elénk.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A bemutatkozás végén szétosztották az Erzsébet-cipókat a templomban lévők között. A vendéglátók ároni áldással vettek búcsút Szent Erzsébet oroszhegyi követeitől.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!