Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

15:28

Megy a nyugtatás Parajdon: csak újabb „kisebb beszakadások”, de legalább több a hegesztő

15:16

Továbbra is biztonságos az ivóvíz Dicsőszentmártonban

15:10

Elindult a jelentkezés a sepsiszentgyörgyi Gondosóra programra

14:15

Megnyílt a sósvizű strand Parajdon

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Megrázó felvételt tettek közzé a két halálos áldozatot követelő ütközésről

Felbontaná a minisztérium azon orvosok szerződését, akik munkaidejükben a magánegészségügyben dolgoznak

Ha kiderül, hogy valaki most feltölti ivóvízzel a medencéjét...

185-tel mérték be a rendőrök a két fiatalt, akik menekülés közben a teljesen kiégett autóban vesztették életüket

Használjuk ki a napsütést, péntektől leszakad az ég

Mars helyett inkább tényeket

Simion Marosvásárhelyen: az RMDSZ azt hazudta a magyaroknak, hogy félniük kell a románoktól

Kiszámolták, mennyivel csökkennének a nyugdíjak a megszorító intézkedések nyomán

A szemét kétharmada a kukák mellett landol, de a hulladékkezelő bízik az emberek civilizáltságában

Megsínyli az üdülési utalványok értékének megfelezését a turisztikai ágazat

Hargita megyében a legelő állatok tartását részesítik előnyben

Nyájaknak való vidék. Több százezer juhot tartanak Hargita megyében

Fotó: Kristó Róbert

A kecske- és juhállomány bővült leginkább Hargita megyében az elmúlt tíz évben, de a szarvasmarha-állomány is majdnem 30 ezerrel nőtt a 2000-es években bekövetkezett mélypont óta.

Széchely István

2017. október 16., 13:002017. október 16., 13:00

Jelentést készített a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság a megye állatállományáról, mezőgazdasági területeiről és a takarmánykészletről. Ebből kiderül, hogy

a sajátos mezőgazdasági feltételek – például a nagyszámú kis és közepes vegyes gazdaság – miatt Hargita megyében nem lehet szétválasztani a mezőgazdaság két fő ágazatát, a növénytermesztést és az állattenyésztést.

Az adatok szerint a közel 400 ezer hektárnyi mezőgazdasági terület mintegy 80 százalékát kaszálók és legelők alkotják, és ezek olcsó, egészséges táplálékforrást biztosítanak a kérődző haszonállatok számára.

Ez kiegészül a szántóterületekről származó táppal, ugyanis ezeknek a földeknek majdnem a felén szintén takarmánynövényeket – például lucernát, lóherét, silókukoricát – termesztenek a gazdák, és ezek fontos alapját képezik az állatoknak adott takarmánynak.

Idén kedvezett az időjárás a növénytermesztésnek, így egész évre elegendő takarmányt tudtak termelni a gazdák – jegyzi meg a jelentés. A felmérés arra is kitér, hogy

a gazdák a gabonafélék betakarítása után a szalmát már nem égetik el a földeken, hanem bálázzák, és felhasználják az állattenyésztésben, vagy biomasszaként értékesítik.

A megyei mezőgazdasági igazgatóság az állatállományról is évekre lebontott kimutatást készített 1990-től napjainkig. Ebből kiderül, hogy

Hargita megyében a legelő állatok tartását részesítik előnyben a gazdák, hiszen ezek számára bőséges táplálékforrást jelentenek a megyében található mezőgazdasági területek. Jól látható ugyanakkor, hogy

a sertésállomány jelentősen csökkent az 1990-es évek óta.

Majdnem ötször kevesebb disznót tartanak a gazdák, mint akkor. Lecsökkent továbbá a háziszárnyasok száma is. 1990 és 2000 között általánosan is drasztikus csökkenés tapasztalható a megyei állatállományban, ám 2000 után, különösen 2007-től a szarvasmarhák száma nőni kezdett, mára megközelítve az 1990-ben mért csúcsot, az egyedenkénti tejhozam pedig az állományfejlesztéseknek köszönhetően megduplázódott.

A jelentés viszont kitér arra is, hogy a tejkvóták eltörlése és az olcsó importtej miatt

20–30 százalékkal csökkent a helyben megtermelt tej felvásárlási ára,

ezért a gazdáknak tejtermelő és -feldolgozó szövetkezetekbe kell tömörülniük, hogy érdekeiket hatékonyabb érvényesíthessék.

A leglátványosabb fejlődés a kecske- és juhállomány esetében tapasztalható, ez ugyanis mára meghaladta az 1990-ben mért értéket – derül ki a megyei mezőgazdasági igazgatóság jelentéséből.

Az állatállomány alakulása

Év	Összes szarvasmarha	Tehén	Juh, kecske	Sertés	Háziszárnyas
1990	122 332	49 030	278 654	142 617	1 706 361
2000	63 375	38 962	141 598	57 675	455 391
2010	76 923	36 935	200 724	32 070	435 318
2017	91 349	39 362	338 797	30 989	720 091