
Fotó: Csibi Márti
Hargita megyéhez csatlakoztatná az általa vezetett, több mint kilencven százalékban románok lakta települést a költségvetési leosztás miatt elégedetlen gyergyódamuki (Dămuc) polgármester. A Neamţ megyei Ceahlăul napilap internetes kiadásának beszámolója szerint Anton Covasan célja megvalósítása érdekében már társulási szerződés megkötését is kezdeményezte Gyimesközéplokkal, ugyanakkor népszavazást is szervezne ez ügyben.
2014. február 04., 20:132014. február 04., 20:13
2014. február 05., 07:292014. február 05., 07:29
Gyergyódamuk község polgármestere az említett kiadványnak nyilatkozva fakadt ki az idei költségvetési pénzek leosztása miatt. Elmondása szerint a Neamţ megyei önkormányzat csúfot űzött a település lakóiból, ezért döntött úgy, hogy minden jogi lépést betartva Hargita megyéhez csatoltatná a települést. „Népszavazást is ki szeretnék írni ebben a kérdésben. Talán sikeres lesz az elképzelésem, és Hargita megyéhez csatolom a községet, és belépek az RMDSZ-be. Elegem van!” – idézi a polgármestert a Ceahlăul. A községvezető meglátása szerint az említett párt politikusai sokkal komolyabbak, mint a románok, ugyanakkor Hargita megye jelentősen többet tesz az infrastruktúra-fejlesztésért, mint Neamţ megye. Az elöljáró úgy fogalmaz, egy Gyimesközéplokkal történő társulási szerződés aláírásához is elkezdte a szükséges egyeztetéseket. Mint kiderült, a községvezető az idei államelnöki választásokig ad határidőt Neamţ megye vezetőinek panaszai orvoslására.
Borboly: a csatlakozás rendezné a határvitát
„Figyelembe véve a megye keleti részein zajló határvitát, csak örvendenénk a csatlakozásnak, hiszen ez végleg megoldaná a vitás kérdéseket” – fogalmazott a Székelyhon.ro-nak a moldvai községvezető elképzeléseivel kapcsolatban Borboly Csaba. Hargita Megye Tanácsának elnöke hozzátette, a csatlakozással a damuki községhez tartozó Háromkút falu lakóinak áldatlan helyzete is rendeződne. Mint ismeretes, a több mint százhatvan lelket számláló, jelentős többségében magyarok lakta kis falu adminisztratív szempontból a Neamţ megyei Gyergyódamukhoz, közigazgatásilag Gyimesközéplokhoz, egyházilag és egészségügyileg Gyergyószentmiklóshoz, tanügyi szempontból Hidegséghez tartozik.
Borboly kiemelte, ilyen jellegű kezdeményezést csak akkor lehet komolyan venni, ha az illető község ez irányú akaratát önkormányzati határozatban szentesíti, vagy létezik egy polgármesteri hatáskörben kiírt népszavazási kezdeményezés. A tanácselnök szerint mindemellett a Hargita megyei lakosság véleményét is ki kell majd kérni ebben az ügyben, amennyiben konkretizálódik az elképzelés.
Gergely Károly: az együttműködés csak egy közös projektre vonatkozik
„Létezik egy együttműködési szerződés a két község között, ám ez kizárólag a településeket összekötő megyei út felújításáról szól, egyébről nem tudunk” – tájékoztatta portálunkat Gergely Károly. Gyimesközéplok alpolgármestere elmondta, az elképzelések szerint egy turisztikai útvonalat létesítenének Hargita és Neamţ megye között, az aszfaltozott útszakasz Gyimesközéplokot és Gyergyódamukot kötné össze. Ez a Gyilkos-tó megközelítését is lehetővé tenné keleti irányból.
Háromkút helyzetét kellene rendezni
Az alpolgármester hangsúlyozta, nem tudnak a damukiak csatlakozási szándékáról, ám talán itt lenne az ideje rendezni a háromkútiak áldatlan helyzetét. Ezzel kapcsolatban már évek óta zajlanak az egyeztetések a két megye között, de nem sikerült dűlőre jutni. „Csak népszavazás során tudná eldönteni a két község, hogy ki hová tartozzon. A mostani állapot törvénytelen, hiszen közigazgatásilag Gimesközéplokhoz tartoznak a háromkútiak, területileg viszont a Neamţ megyei Damuk községhez” – magyarázta az elöljáró. Hozzátette, Gyimesközéplok már évek óta a háromkútiak számos problémáját felvállalja: például elvégzi a hóeltakarítást, a Caritas beteggondozói szolgálatának költségeit is felvállalja, a különböző mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolatos ügyintézést is segíti, a gyerekek egy részének a taníttatását pedig a felsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziumnál oldják meg.
Ragadós a történet
A gyergyódamuki példából kiindulva egy másik Neamţ megyei község is más megyébe „igazolna” át. A Ceahlăul internetes portál beszámolója szerint Boteşti község polgármestere is megelégelte a mostohagyerek szerepet, ezért Jász megyéhez (Iaşi) csatolná az általa irányított települést. Georgeta Blaj polgármester esetében is az idei költségvetési leosztás szülte elégedetlenség vezetett a radikális elképzeléshez.
Az Állandó Választási Hatóság jelentősen átalakítaná a romániai választások lebonyolítását: csökkentené a költségeket, egyszerűsítené a szavazóhelyiségek logisztikáját, megszüntetné a bélyegzők és matricák használatát, és intelligens urnákat is bevezetne.
Beperelte a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezete a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, mert a szociális ellátórendszer alkalmazottai nem kaptak üdülési csekkeket tavaly, miközben a törvény értelmében ez járt volna nekik.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerint a Számvevőszék 2024-es pénzügyi ellenőrzésének eredményeiből nem következik, hogy 2,2 millió nyugdíjat bizonyítottan rosszul számoltak ki.
A szociális ösztöndíjakat továbbra is egész évben, a vakációk idején is folyósítják, míg a tanulmányi és a szakoktatási ösztöndíjak az oktatási időszakra, illetve egyes vizsgafelkészítési időszakokra járnak – döntött pénteki ülésén a kormány.
Az esetleges előrehozott parlamenti választások 160–170 millió euróba kerülhetnek – jelentette ki pénteki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.
Teljes hosszában átfúrták az A1-es autópálya Marzsina és Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság vezetője, Cristian Pistol.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy megkezdte a kormányalakítással kapcsolatos munkát, és ígéretet tett arra, hogy az eljárás minden lépéséről tájékoztatja a nyilvánosságot.
Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 11,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt pénteken 4 óra 9 perckor Moldva térségében, Suceava megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
szóljon hozzá!