Harcolj, győzz, hogy tudj élni

Fotó: Boda L. Gergely

Harminc nő gyűlt össze az Egészségügyi Világnap alkalmából Marosvásárhely főterén, hogy felhívják a figyelmet a mellrákban szenvedő nők nehéz helyzetére. Az úgynevezett flashmobot ugyanabban az időpontban megszervezték Konstancán, Kolozsváron, Bukarestben és Brassóban is.

Fancsali Attila

2010. április 07., 15:342010. április 07., 15:34

Fotó: Boda L. Gergely

„Az állam csak annyit nyújt egy mellrákban szenvedőnek, mint bármelyik más betegnek. Pedig szükség lenne a támogatásra, mivel egy mellműtéten áteső nőnek rengeteg segédeszközre lenne szüksége, amiből semmit nem áll az állam” – magyarázta a Romániai Rákbetegek Egyesületének keretében működő Közös Sorsok Csoport elnöke, Hanusz Stella.

„Sokszor a családorvos sem tudja megmondani, hová kell menni abban az esetben, ha daganatot talál egy nő a mellében. A marosvásárhelyi mellrák-diagnosztizáló központot létrehozták tavaly, beindult, de ott meg is torpant. A legfontosabb dolgok hiányoznak: nincs egy olyan szakemberekből álló csoport, aki kielemezne minden egyes esetet külön külön, és pontos diagnózist adna. Egy ilyen bizottságba kellene onkológus, sebész, pszichológus, endokrinológus, hisztopatológus, nőgyógyász” – tette hozzá.

A flashmob résztvevői elégedetlenségüknek adtak hangot amiatt, hogy az állam még a mellprotézist sem fizeti ki, arra hivatkozva, hogy az esztétikai szempontból lenne jó azoknak, akik a mellrák miatt elveszítették a mellüket. „A protézis segítene a betegeken, mivel annak köszönhetően nem deformálódna el a gerinc. De nem csak erre lenne szükség, hanem speciális melltartóra, gyógyszerre, de a kis nyugdíjból sok nőnek nem telik ezekre” – magyarázta a vezető. Mindezek mellett az állam még gúnyt is űz a mellrákban szenvedőkből, azzal, hogy egyfajta rokkantsegély címén 33 lejt ad havonta. „Még kimondani is szégyen” – magyarázták a nők, majd hozzátették, hogy bizony ezt a kis összeget sem kapja mindenki.