Ha vissza kell vinni az ajándékot az üzletbe

Nem tetsző vagy rossz méretű termék esetén csak a kereskedő jóindulatán, illetve vásárlóbarát üzletpolitikáján múlik, hogy a bizonylattal együtt visszavitt ajándékot kicseréli-e másikra, vagy esetleg biztosítja a termék árának levásárlását az üzletében. Az erdélyi fogyasztók tapasztalata szerint a legtöbb boltban vásárlóbarát üzletpolitikát alkalmaznak, azaz nem utasítják el őket akkor sem, ha nem hibás a termék, csak éppen nem megfelelő számukra, és

legtöbbször vásárlási utalványra cserélik a terméket,

amely saját boltjukban levásárolható, illetve más terméket adnak cserébe. Arra is van példa, hogy visszaadják a vételárat, bár erre jóval kevesebb kereskedő hajlandó.

A hatályban lévő törvények értelmében ha hibás termékről van szó, a kereskedőnek egy háromlépcsős rendszert kell figyelembe vennie.

• Elsősorban arra kell törekednie, hogy a hibás terméket saját szervizükben megjavítsa, legtöbb tizennégy napon belül.
• Ha ez nem lehetséges, második lépésként kicserélheti egy ugyanolyan termékre, amennyiben van raktáron,
• és csak harmadik opcióként adhatja vissza a vételárat

– mondta kérdésünkre Laurențiu Moldovan, a Hargita Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség vezetője, hozzátéve, hogy talán nem ez a sorrend volna a legmegfelelőbb.

Romániában még nem létezik olyan törvény, amely az offline, azaz a hagyományos boltokban vásárolt termékek esetében a visszavitel vagy a csere iránti igénylés időtartamát szabályozná. Magyarországon az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló törvény értelmében ha a fogyasztó három munkanapon belül jelzi a termékcsere iránti igényét, a kereskedő köteles kicserélni az adott terméket. Németországban ez a jótállási idő akár harminc napra is felmehet. Itthon ez az idő akkor jár le, amikor kilépünk a termékkel a boltból – mondta Laurențiu Moldovan.

Ennek az az elméleti magyarázata, hogy a fogyasztónak lehetősége van ellenőrizni a megvásárolt terméket, sőt a kereskedőnek törvényi kötelezettsége kipróbálni a vásárló előtt, hogy működik-e az eladásra szánt termék. Sok esetben azonban ez nem valósul meg, és a vásárló csak otthon szembesül a hibás termékkel. Jó tisztában lenni azzal, hogy

fogyasztóként jogunkban áll mindent kipróbálni megvásárlás előtt.

„A nagyobb áruházak jobban ismerik a törvényt, ezért ritkán fordul elő, hogy nem engedik kicsomagolni a termékeiket vásárlás előtt, inkább kisebb boltokra jellemző ez” – tette hozzá a Hargita Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség vezetője. Bár néha előfordul, hogy a nagyobb áruházak dolgozói sincsenek tisztában a fogyasztók jogaival, ahogy ez egy nyárádszeredai olvasónkkal is történt egy marosvásárhelyi nagyáruházban.

„Tavaly karácsony előtt két héttel vásároltunk a kisfiunknak egy vagány távirányítós autót. Amikor az ajándékozásra került a sor, kiderült, hogy a távirányító nem működik. Szerencsére kibontottuk karácsony estéje előtti nap, karácsony napján pedig visszavittem. Persze nem vették vissza, azzal érvelve, hogy az a fajta autó már nincs raktáron, nem tudják visszacserélni. Hajlandó lettem volna felpótolni is az árát, de egyszerűen szóba sem álltak velem. Sajnos

– panaszolta a Székelyhonnak az édesanya, aki akkor nem tudta, hogy fogyasztóként jogában áll kipróbálni a terméket vásárlás előtt, ha pedig a kereskedő ezt nem engedi meg, feljelentést tehet ellene a fogyasztóvédelmi hivatalnál. Laurențiu Moldovan elmondta,

ötezer lejes büntetést rónak ki annak a boltnak, amely nem engedi kibontani és kipróbálni a termékeket vásárlás előtt, amennyiben feljelenti őket a fogyasztó.

Ünnepek előtt talán kicsivel többen jelezték panaszukat a fogyasztóvédelmi felügyelőségen, mint máskor, de egész évben vannak hasonló esetek – tette hozzá az intézmény vezetője.