
Hibás termékek esetén a kereskedőt elsősorban a termék kijavítására kötelezi a törvény. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Karácsony után gyakori a méretük miatt nem megfelelő vagy nem tetsző ajándékok visszavitele, ugyanakkor nem ritka az sem, hogy a fogyasztók hibás termékekkel térnek vissza a boltba. A két eset között az a különbség, hogy míg a hibás termékeknél a vásárlók élhetnek törvény adta jogaikkal, addig a hibátlan termékeknél nem a törvény szabályozza a kereskedő viszonyulását, hanem csakis saját üzletpolitikáján múlik, hogy visszaveszi-e vagy sem.
2019. december 30., 22:032019. december 30., 22:03
Nem tetsző vagy rossz méretű termék esetén csak a kereskedő jóindulatán, illetve vásárlóbarát üzletpolitikáján múlik, hogy a bizonylattal együtt visszavitt ajándékot kicseréli-e másikra, vagy esetleg biztosítja a termék árának levásárlását az üzletében. Az erdélyi fogyasztók tapasztalata szerint a legtöbb boltban vásárlóbarát üzletpolitikát alkalmaznak, azaz nem utasítják el őket akkor sem, ha nem hibás a termék, csak éppen nem megfelelő számukra, és
amely saját boltjukban levásárolható, illetve más terméket adnak cserébe. Arra is van példa, hogy visszaadják a vételárat, bár erre jóval kevesebb kereskedő hajlandó.
A hatályban lévő törvények értelmében ha hibás termékről van szó, a kereskedőnek egy háromlépcsős rendszert kell figyelembe vennie.
Elsősorban arra kell törekednie, hogy a hibás terméket saját szervizükben megjavítsa, legtöbb tizennégy napon belül.
Ha ez nem lehetséges, második lépésként kicserélheti egy ugyanolyan termékre, amennyiben van raktáron,
és csak harmadik opcióként adhatja vissza a vételárat
– mondta kérdésünkre Laurențiu Moldovan, a Hargita Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség vezetője, hozzátéve, hogy talán nem ez a sorrend volna a legmegfelelőbb.
Romániában még nem létezik olyan törvény, amely az offline, azaz a hagyományos boltokban vásárolt termékek esetében a visszavitel vagy a csere iránti igénylés időtartamát szabályozná. Magyarországon az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló törvény értelmében ha a fogyasztó három munkanapon belül jelzi a termékcsere iránti igényét, a kereskedő köteles kicserélni az adott terméket. Németországban ez a jótállási idő akár harminc napra is felmehet. Itthon ez az idő akkor jár le, amikor kilépünk a termékkel a boltból – mondta Laurențiu Moldovan.
Ha nem hibás a termék, a kereskedő üzletpolitikáján múlik, hogy visszacseréli-e. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Ennek az az elméleti magyarázata, hogy a fogyasztónak lehetősége van ellenőrizni a megvásárolt terméket, sőt a kereskedőnek törvényi kötelezettsége kipróbálni a vásárló előtt, hogy működik-e az eladásra szánt termék. Sok esetben azonban ez nem valósul meg, és a vásárló csak otthon szembesül a hibás termékkel. Jó tisztában lenni azzal, hogy
„A nagyobb áruházak jobban ismerik a törvényt, ezért ritkán fordul elő, hogy nem engedik kicsomagolni a termékeiket vásárlás előtt, inkább kisebb boltokra jellemző ez” – tette hozzá a Hargita Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség vezetője. Bár néha előfordul, hogy a nagyobb áruházak dolgozói sincsenek tisztában a fogyasztók jogaival, ahogy ez egy nyárádszeredai olvasónkkal is történt egy marosvásárhelyi nagyáruházban.
„Tavaly karácsony előtt két héttel vásároltunk a kisfiunknak egy vagány távirányítós autót. Amikor az ajándékozásra került a sor, kiderült, hogy a távirányító nem működik. Szerencsére kibontottuk karácsony estéje előtti nap, karácsony napján pedig visszavittem. Persze nem vették vissza, azzal érvelve, hogy az a fajta autó már nincs raktáron, nem tudják visszacserélni. Hajlandó lettem volna felpótolni is az árát, de egyszerűen szóba sem álltak velem. Sajnos
– panaszolta a Székelyhonnak az édesanya, aki akkor nem tudta, hogy fogyasztóként jogában áll kipróbálni a terméket vásárlás előtt, ha pedig a kereskedő ezt nem engedi meg, feljelentést tehet ellene a fogyasztóvédelmi hivatalnál. Laurențiu Moldovan elmondta,
Ünnepek előtt talán kicsivel többen jelezték panaszukat a fogyasztóvédelmi felügyelőségen, mint máskor, de egész évben vannak hasonló esetek – tette hozzá az intézmény vezetője.
Majdnem harmadával nőtt a felső légúti megbetegedés miatt orvoshoz fordulók száma az elmúlt héten Hargita megyében. A kórházi kezelésre szorulók száma viszont enyhén csökkent.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
Egy Bákó megyei férfit hivatalosan arról értesítette a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság (DGASPC), hogy elhunyt, és emiatt elveszítette egyes jogosultságait, miközben az érintett, Eugen Popa, él és jó egészségnek örvend.
Szigorúbb feltételekhez kötné a mezőgazdasági támogatások igénylését az állam. Egy közvitán lévő törvénytervezet szerint a helyiadó-tartozással rendelkező gazdák nem kaphatják majd meg a támogatásigényléshez szükséges egyik legfontosabb igazolást.
A kormány még nem döntött a roncsautóprogram idei sorsáról – jelentette ki kedden Ploiești-en a környezetvédelmi alapkezelő (AFM) elnöke.
A romániai gazdák követelik az Európai Unió és a Mercosur-államok közötti kereskedelmi megállapodás hatályba lépésének elhalasztását mindaddig, amíg a mezőgazdasági szakmai szervezetek a hozzájárulásukat adják az egyezményhez.
Székelyföld-szerte bemutatják az Ember Maradj – Az Ákos-sztori. Eddig. című zenés portréfilmet. Az eseményekhez közönségtalálkozó is kapcsolódik, ahol a nézők személyesen találkozhatnak Kovács Ákossal.
Ötéves rekordszinten van a gázfogyasztás Romániában – írja az MTI a Transgaz adatai alapján.
Fagyos időjárásra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kedden Románia egész területére.
Kelemen Hunor szerint az alkotmánybíróság már nem halogathatja sokáig a döntéshozatalt a bírák és ügyészek különnyugdíjáról szóló törvénytervezet ügyében.
szóljon hozzá!