Fotó: Csató Andrea
A rendszerváltozás utáni, még mindig zavaros időkben foglalta el a székelyudvarhelyi polgármesteri széket Szász Jenő. Szakács-Paál Istvánnak már könnyebb a dolga – igaz, neki az elmúlt nyolc évnyi budapesti, bukaresti és brüsszeli karantént kell feloldania.
2024. november 16., 19:092024. november 16., 19:09
Érdekes, ugyanakkor nagyon szerteágazó pódiumbeszélgetést folytatott szombaton Székelyudvarhely múltjáról, jelenéről és jövőjéről a város egykori polgármestere, Szász Jenő és a frissen beiktatott városvezető, Szakács-Paál István, a hatodik Interdiszciplináris Konferencia alkalmával; a moderátori feladat Ilyés Ferencre, a Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ vezetőjére hárult.
Rögtön az elején mindkét politikus arról számolt be, hogy miként is készültek a városvezetői szerepvállalásra. Szakács-Paál bevallása szerint
Fotó: Csató Andrea
„Akkor már intézményvezetőként láttam és éltem át azt, hogy egyre inkább lejjebb kerülünk a székelyföldi városok rangsorában is. De ami talán ennél is fontosabb volt a számomra, hogy egyre rosszabb lett a városban a hangulat.
– fogalmazta meg indíttatását a jelenlegi városvezető, hozzátéve, hogy közben belesodródott a politikába is.
– húzta alá.
Fotó: Csató Andrea
Szász Jenő ehhez csatlakozva elmondta, jó, hogy ilyen békés időkben lesz valaki polgármester, mert gyakorlatilag megvan az a környezet, amiben építkezni lehet. Kifejtette azt is, hogy
Mint mondta, úgy indult neki a polgármesteri munkának, hogy ha sürgetni tudja, hogy az átállás, a kommunizmus után egy szabad városa legyen az udvarhelyieknek, akkor azt megteszi. „És az az igazság, hogy utána az idő igazolt bennünket, hogy ez a rendszerváltás sikerült” – jelentette ki az egykori városvezető.
Fotó: Csató Andrea
Szász Jenő első polgármesteri mandátumának legnagyobb kihívásai közé tartozott 1996-ban, hogy
Kiemelte, hogy a kommunizmus ellenére is meg tudott maradni Székelyudvarhely magyar városnak, és erre építettek ők egyfajta identitást, amiből gyakorlatilag várospolitika lett.
– mutatott rá.
„Vagyont kellett teremteni, intézményeket kellett létrehozni, magyarán várost kellett építeni olyan körülmények között, hogy
– emlékezett vissza városvezetőként tapasztalt kihívásaira.
Fotó: Csató Andrea
Szakács-Paál egyetértett abban az előtte szólóval, hogy a nagypolitika határozta meg nagyjából azokat a kereteket, amiket követni tudnak a városvezetők, ahogy azt is, milyen fejlesztéseket tudnak egy adott korban véghez vinni.
„Ezek általában 7-10 évre elég jól behatárolják azt, hogy városfejlesztés területén mivel érdemes és mivel lehet foglalkozni. Volt egy olyan időszak, amiben én is azt gondolom, hogy városunk kiemelkedően teljesített – minden székelyföldi, sőt, megkockáztatom, hogy minden más, hasonló méretű városnál jobban –, akkor, amikor intézményeket lehetett létrehozni.
– fogalmazott. Hozzátette azt is, saját feladatuknak jelenleg a városkép megtalálását tartják, amit merőben alakítani kell a jövőben. Ezen kívül azt is fontos feladataik között tartja számon, hogy befejezzék az elkezdett beruházásokat, valamint újjáépítsék a kapcsolataikat teljesen, hiszen meglátása szerint
Mint fogalmazott, kötelező dolgokat tudtak hozni, amit minden más város is, de nem tudtak mellé tenni semmi „extrát”.
Fotó: Csató Andrea
A polgármesterek fő feladatára kitérve abban is egyetértett a két elöljáró, hogy
egy jó polgármesternek elsősorban vezetőnek kell lennie, akinek van elképzelése, megálmodja a dolgokat,
ugyanakkor stratégának is kell lennie, ehhez pedig kell jó munkatársakat keresni, hogy aztán még a hétköznapi dolgok is jól haladjanak.
Szakács-Paál István ehhez kapcsolódva kifejtette, neki is az a célja, hogy egy-másfél év alatt olyan csapatot tudjon kialakítani maga körül, melynek tagjai az apparátust magabiztosan vezetik, ugyanazt a célt és ugyanazt a víziót vallva, amit együtt megalkottak. Elmondta, ha ez sikerül, akkor visszamegy a városlakókhoz, hiszen abban hisz, a valódi problémákat és igényeket így lehet igazán jól felmérni.
Egy nagybányai tömbház lakói nekiláttak az épület alagsorában egy bunker kialakításához, amelyet vészhelyzet esetén használhatnak.
A doni katasztrófa 82. évfordulója apropóján emlékeztek szombaton a Kászonok és Készdiszék közötti Katrosában. Közel egyéves harci tevékenysége során a magyar 2. hadsereg 127–128 ezer fős veszteséget szenvedett el a keleti fronton.
Legalábbis ezt célozza a Mathias Corvinus Collegium (MCC) FIT Kaland Tehetségversenye. A vetélkedőre január végéig háromfős csapatokban jelentkezhetnek negyedik osztályos diákok a Kárpát-medence minden szegletéből.
Előbb csak a csillagszóró, majd a karácsonyfa, végül az egész ház lángba borult – mindez percek alatt történt meg szerdán, Kászonújfaluban. A tűz egy fiatal pár és két gyermekük otthonát semmisítette meg.
Újabb Superman-interpretáció, három Marvel-mozi, élőszereplős Hófehérke, és a soron következő Mission Impossible-film fogják becsábítani a tömegeket a mozikba, de idén is nézhetünk CGI-dinoszauruszokat, és a John Wick-univerzum is pörög tovább.
Idős férfira támadó elkövetőt vettek őrizetbe a Maros megyei rendőrség munkatársai. A hatóság emlékeztet, hogy az agresszív cselekedetek súlyos jogi következményekkel járhatnak.
Hagyománnyá vált Marosvásárhelyen a főtéren szervezett Márciuska vásár. Február 11-éig várják az árusok jelentkezését.
Két személygépkocsi ütközött össze Marosszentgyörgyön szombat délután. A balesetnek három sérültje van, egyiküket kórházba is szállították.
A Virágóra helyén gyülekeztek, és közösen vonultak át a prefektúra épülete elé román nemzeti zászlóikat lobogtatva, és Klaus Iohannis ellen tiltakozva az AUR szervezte tüntetés résztvevői szombaton.
Több speciális járművel szálltak ki a marosvásárhelyi tűzoltóság szakemberei az Ady Endre utcába szombat délelőtt, köztük egy nukleáris, biológiai és vegyi balesetek kezelésére szánt járművel.
1 hozzászólás