
Fotó: Csató Andrea
A rendszerváltozás utáni, még mindig zavaros időkben foglalta el a székelyudvarhelyi polgármesteri széket Szász Jenő. Szakács-Paál Istvánnak már könnyebb a dolga – igaz, neki az elmúlt nyolc évnyi budapesti, bukaresti és brüsszeli karantént kell feloldania.
2024. november 16., 19:092024. november 16., 19:09
Érdekes, ugyanakkor nagyon szerteágazó pódiumbeszélgetést folytatott szombaton Székelyudvarhely múltjáról, jelenéről és jövőjéről a város egykori polgármestere, Szász Jenő és a frissen beiktatott városvezető, Szakács-Paál István, a hatodik Interdiszciplináris Konferencia alkalmával; a moderátori feladat Ilyés Ferencre, a Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ vezetőjére hárult.
Rögtön az elején mindkét politikus arról számolt be, hogy miként is készültek a városvezetői szerepvállalásra. Szakács-Paál bevallása szerint
Fotó: Csató Andrea
„Akkor már intézményvezetőként láttam és éltem át azt, hogy egyre inkább lejjebb kerülünk a székelyföldi városok rangsorában is. De ami talán ennél is fontosabb volt a számomra, hogy egyre rosszabb lett a városban a hangulat.
– fogalmazta meg indíttatását a jelenlegi városvezető, hozzátéve, hogy közben belesodródott a politikába is.
– húzta alá.
Fotó: Csató Andrea
Szász Jenő ehhez csatlakozva elmondta, jó, hogy ilyen békés időkben lesz valaki polgármester, mert gyakorlatilag megvan az a környezet, amiben építkezni lehet. Kifejtette azt is, hogy
Mint mondta, úgy indult neki a polgármesteri munkának, hogy ha sürgetni tudja, hogy az átállás, a kommunizmus után egy szabad városa legyen az udvarhelyieknek, akkor azt megteszi. „És az az igazság, hogy utána az idő igazolt bennünket, hogy ez a rendszerváltás sikerült” – jelentette ki az egykori városvezető.
Fotó: Csató Andrea
Szász Jenő első polgármesteri mandátumának legnagyobb kihívásai közé tartozott 1996-ban, hogy
Kiemelte, hogy a kommunizmus ellenére is meg tudott maradni Székelyudvarhely magyar városnak, és erre építettek ők egyfajta identitást, amiből gyakorlatilag várospolitika lett.
– mutatott rá.
„Vagyont kellett teremteni, intézményeket kellett létrehozni, magyarán várost kellett építeni olyan körülmények között, hogy
– emlékezett vissza városvezetőként tapasztalt kihívásaira.
Fotó: Csató Andrea
Szakács-Paál egyetértett abban az előtte szólóval, hogy a nagypolitika határozta meg nagyjából azokat a kereteket, amiket követni tudnak a városvezetők, ahogy azt is, milyen fejlesztéseket tudnak egy adott korban véghez vinni.
„Ezek általában 7-10 évre elég jól behatárolják azt, hogy városfejlesztés területén mivel érdemes és mivel lehet foglalkozni. Volt egy olyan időszak, amiben én is azt gondolom, hogy városunk kiemelkedően teljesített – minden székelyföldi, sőt, megkockáztatom, hogy minden más, hasonló méretű városnál jobban –, akkor, amikor intézményeket lehetett létrehozni.
– fogalmazott. Hozzátette azt is, saját feladatuknak jelenleg a városkép megtalálását tartják, amit merőben alakítani kell a jövőben. Ezen kívül azt is fontos feladataik között tartja számon, hogy befejezzék az elkezdett beruházásokat, valamint újjáépítsék a kapcsolataikat teljesen, hiszen meglátása szerint
Mint fogalmazott, kötelező dolgokat tudtak hozni, amit minden más város is, de nem tudtak mellé tenni semmi „extrát”.
Fotó: Csató Andrea
A polgármesterek fő feladatára kitérve abban is egyetértett a két elöljáró, hogy
egy jó polgármesternek elsősorban vezetőnek kell lennie, akinek van elképzelése, megálmodja a dolgokat,
ugyanakkor stratégának is kell lennie, ehhez pedig kell jó munkatársakat keresni, hogy aztán még a hétköznapi dolgok is jól haladjanak.
Szakács-Paál István ehhez kapcsolódva kifejtette, neki is az a célja, hogy egy-másfél év alatt olyan csapatot tudjon kialakítani maga körül, melynek tagjai az apparátust magabiztosan vezetik, ugyanazt a célt és ugyanazt a víziót vallva, amit együtt megalkottak. Elmondta, ha ez sikerül, akkor visszamegy a városlakókhoz, hiszen abban hisz, a valódi problémákat és igényeket így lehet igazán jól felmérni.
Nem sikerült közös nevezőre jutni a bírói és ügyészi különnyugdíjak reformjáról a Cotroceni-palotában zajlott szerdai tárgyalásokon – közölte csütörtök este Ilie Bolojan.
A kormány jövő héten közvitára bocsátja a közigazgatási reform tervezetét – jelentette ki csütörtök este a miniszterelnök.
Csíkszeredai Magyar Főkonzulátus és a Csíki Vállalkozók Egyesülete idén tizenkettedik alkalommal hívja életre a Jótékonysági Katalin-bált, a közösségi összetartozás és a segítő szándék ünnepét, november 21-én, 18 órai kezdettel a Fenyő Hotelben.
A baróti anyuka ügye, aki fia méltatlan iskolai bánásmódja miatt fordult a hatósághoz, csak egy a panaszok közül. Ebben a tanévben eddig 25 beadvány érkezett a tanfelügyelőséghez, a leggyakoribb problémák a pedagóguscsere és a beiskolázási nehézségek.
A fejlesztési minisztérium biztosítja a helyreállítási tervbe (PNRR) foglalt minden olyan beruházás finanszírozását, amelyet idén augusztus 19-ig elkezdtek – nyilatkozta Cseke Attila miniszter csütörtökön.
Bár az egykori Stúdió mozi épülete már szinte teljesen megújult Székelyudvarhelyen, a vetítésekre még várni kell. Mégis, ami néhány éve csupán vágyálom volt, a mozizás visszatérése a városba, ma már jóval közelebbinek tűnik.
Nagyszabású adóellenőrzést indít az ANAF, amely több mint ötszáz nagy adózót érint különböző gazdasági ágazatokból.
Jóváhagyta csütörtöki ülésén az EU-tagországok gazdasági és pénzügyminisztereit tömörítő tanács (ECOFIN) Románia felülvizsgált helyreállítási tervét (PNNR) – közölte a pénzügyminisztérium.
Jelenleg nincsenek objektív okok arra, hogy nőjön az üzemanyag ára – jelentette ki csütörtökön Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Ezután uniós alapokból is lehet finanszírozni az in vitro megtermékenyítést (IVF) támogató országos programot – jelentette ki csütörtökön Petre-Florin Manole munka- és családügyi miniszter.
1 hozzászólás