
Fotó: Csató Andrea
A rendszerváltozás utáni, még mindig zavaros időkben foglalta el a székelyudvarhelyi polgármesteri széket Szász Jenő. Szakács-Paál Istvánnak már könnyebb a dolga – igaz, neki az elmúlt nyolc évnyi budapesti, bukaresti és brüsszeli karantént kell feloldania.
2024. november 16., 19:092024. november 16., 19:09
Érdekes, ugyanakkor nagyon szerteágazó pódiumbeszélgetést folytatott szombaton Székelyudvarhely múltjáról, jelenéről és jövőjéről a város egykori polgármestere, Szász Jenő és a frissen beiktatott városvezető, Szakács-Paál István, a hatodik Interdiszciplináris Konferencia alkalmával; a moderátori feladat Ilyés Ferencre, a Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ vezetőjére hárult.
Rögtön az elején mindkét politikus arról számolt be, hogy miként is készültek a városvezetői szerepvállalásra. Szakács-Paál bevallása szerint
Fotó: Csató Andrea
„Akkor már intézményvezetőként láttam és éltem át azt, hogy egyre inkább lejjebb kerülünk a székelyföldi városok rangsorában is. De ami talán ennél is fontosabb volt a számomra, hogy egyre rosszabb lett a városban a hangulat.
– fogalmazta meg indíttatását a jelenlegi városvezető, hozzátéve, hogy közben belesodródott a politikába is.
– húzta alá.
Fotó: Csató Andrea
Szász Jenő ehhez csatlakozva elmondta, jó, hogy ilyen békés időkben lesz valaki polgármester, mert gyakorlatilag megvan az a környezet, amiben építkezni lehet. Kifejtette azt is, hogy
Mint mondta, úgy indult neki a polgármesteri munkának, hogy ha sürgetni tudja, hogy az átállás, a kommunizmus után egy szabad városa legyen az udvarhelyieknek, akkor azt megteszi. „És az az igazság, hogy utána az idő igazolt bennünket, hogy ez a rendszerváltás sikerült” – jelentette ki az egykori városvezető.
Fotó: Csató Andrea
Szász Jenő első polgármesteri mandátumának legnagyobb kihívásai közé tartozott 1996-ban, hogy
Kiemelte, hogy a kommunizmus ellenére is meg tudott maradni Székelyudvarhely magyar városnak, és erre építettek ők egyfajta identitást, amiből gyakorlatilag várospolitika lett.
– mutatott rá.
„Vagyont kellett teremteni, intézményeket kellett létrehozni, magyarán várost kellett építeni olyan körülmények között, hogy
– emlékezett vissza városvezetőként tapasztalt kihívásaira.
Fotó: Csató Andrea
Szakács-Paál egyetértett abban az előtte szólóval, hogy a nagypolitika határozta meg nagyjából azokat a kereteket, amiket követni tudnak a városvezetők, ahogy azt is, milyen fejlesztéseket tudnak egy adott korban véghez vinni.
„Ezek általában 7-10 évre elég jól behatárolják azt, hogy városfejlesztés területén mivel érdemes és mivel lehet foglalkozni. Volt egy olyan időszak, amiben én is azt gondolom, hogy városunk kiemelkedően teljesített – minden székelyföldi, sőt, megkockáztatom, hogy minden más, hasonló méretű városnál jobban –, akkor, amikor intézményeket lehetett létrehozni.
– fogalmazott. Hozzátette azt is, saját feladatuknak jelenleg a városkép megtalálását tartják, amit merőben alakítani kell a jövőben. Ezen kívül azt is fontos feladataik között tartja számon, hogy befejezzék az elkezdett beruházásokat, valamint újjáépítsék a kapcsolataikat teljesen, hiszen meglátása szerint
Mint fogalmazott, kötelező dolgokat tudtak hozni, amit minden más város is, de nem tudtak mellé tenni semmi „extrát”.
Fotó: Csató Andrea
A polgármesterek fő feladatára kitérve abban is egyetértett a két elöljáró, hogy
egy jó polgármesternek elsősorban vezetőnek kell lennie, akinek van elképzelése, megálmodja a dolgokat,
ugyanakkor stratégának is kell lennie, ehhez pedig kell jó munkatársakat keresni, hogy aztán még a hétköznapi dolgok is jól haladjanak.
Szakács-Paál István ehhez kapcsolódva kifejtette, neki is az a célja, hogy egy-másfél év alatt olyan csapatot tudjon kialakítani maga körül, melynek tagjai az apparátust magabiztosan vezetik, ugyanazt a célt és ugyanazt a víziót vallva, amit együtt megalkottak. Elmondta, ha ez sikerül, akkor visszamegy a városlakókhoz, hiszen abban hisz, a valódi problémákat és igényeket így lehet igazán jól felmérni.
Megelégelték a magyarázkodást, őszinte válaszokat várnak a városvezetéstől az adóemelések kapcsán a sepsiszentgyörgyiek. Egy felhívásban arra buzdítják a lakókat, ne csak az online térben adjanak hangot az elégedetlenségüknek.
Nyolc évig volt használaton kívül a szentegyházi Bartók Béla Művelődési Ház, amelyet most, egy nagyszabású felújítást követően ismét birtokba vehettek a lakók. Az avatóünnepségen a közösség gyűjtőpontjának nevezték az épületet.
A Craiovai Egyetem etikai bizottsága pénteken úgy döntött, hogy vizsgálatot indít az igazságügyi miniszter, Radu Marinescu doktori disszertációjával kapcsolatos plágiumgyanú ügyében.
A bukaresti ítélőtábla pénteken helyt adott Nelu Iordache üzletember rendkívüli jogorvoslati kérelmének.
Radu Miruță védelmi miniszter és kormányfőhelyettes pénteken a Facebook-oldalán bejelentette, hogy a következő hónapokban felgyorsított ütemben összesen 21 haderőfejlesztési beruházásra készül a minisztérium.
Kilenc helyszínen tartott házkutatást a rendőrség pénteken. A Hargita és Maros megyékben végrehajtott akciók során jelentős értékű készpénzt, cigarettát, valamint mobiltelefonokat foglaltak le.
Önkormányzati vezetőkkel tanácskozott pénteken a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetése. Kelemen Hunor kijelentette, hogy az adóemelés sok családnak nehézséget okoz, bocsánatot kell kérniük mindenkitől.
Személyautó sodródott le egy baleset következtében a 13A jelzésű országútról Szentegyháza és Csíkszereda között, Kalibáskő közelében pénteken délután.
A bukaresti ítélőtábla bírája, Olimpiea Crețeanu pénteken január 30-ára halasztotta annak a keresetnek az elbírálását, amelyben Silvia Uscov ügyvédnő két alkotmánybíró – Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș – tisztségből való felfüggesztését kéri.
A litván hatóságok szerint az orosz katonai hírszerzés (GRU) állt egy 2024-es litvániai gyár elleni gyújtogatási kísérlet mögött; az üzem rádióhullám-szkennereket szállít az ukrán hadseregnek – írja az Agerpres a Reuters pénteki beszámolója alapján.
1 hozzászólás