Hirdetés
Hirdetés

Ha nyíltan beszélnek a polgármesterek, abból csak jó dolog sülhet ki

•  Fotó: Csató Andrea

Fotó: Csató Andrea

A rendszerváltozás utáni, még mindig zavaros időkben foglalta el a székelyudvarhelyi polgármesteri széket Szász Jenő. Szakács-Paál Istvánnak már könnyebb a dolga – igaz, neki az elmúlt nyolc évnyi budapesti, bukaresti és brüsszeli karantént kell feloldania.

Bencze Emese

2024. november 16., 19:092024. november 16., 19:09

Érdekes, ugyanakkor nagyon szerteágazó pódiumbeszélgetést folytatott szombaton Székelyudvarhely múltjáról, jelenéről és jövőjéről a város egykori polgármestere, Szász Jenő és a frissen beiktatott városvezető, Szakács-Paál István, a hatodik Interdiszciplináris Konferencia alkalmával; a moderátori feladat Ilyés Ferencre, a Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ vezetőjére hárult.

Hirdetés

Szakács-Paál: az RMDSZ nélkül nem vállaltam volna

Rögtön az elején mindkét politikus arról számolt be, hogy miként is készültek a városvezetői szerepvállalásra. Szakács-Paál bevallása szerint

két-három évvel ezelőtt, érezte úgy, hogy nem mehetnek úgy tovább a városban a dolgok, ahogy akkor alakultak.

•  Fotó: Csató Andrea Galéria

Fotó: Csató Andrea

„Akkor már intézményvezetőként láttam és éltem át azt, hogy egyre inkább lejjebb kerülünk a székelyföldi városok rangsorában is. De ami talán ennél is fontosabb volt a számomra, hogy egyre rosszabb lett a városban a hangulat.

Idézet
A visszajelzések egyértelműen jelezték, hogy valamit tenni kell, ellenkező esetben komoly letargiába süllyed ez a közösség”

– fogalmazta meg indíttatását a jelenlegi városvezető, hozzátéve, hogy közben belesodródott a politikába is.

Idézet
Ha nem lenne mögöttem egy háttérintézmény, és egy olyan eszköz a kezünkben, mint az én esetemben az RMDSZ, akkor én ezt biztos nem vállaltam volna”

– húzta alá.

•  Fotó: Csató Andrea Galéria

Fotó: Csató Andrea

Szász Jenő: a kilencvenes években nem volt ennyire egyszerű

Szász Jenő ehhez csatlakozva elmondta, jó, hogy ilyen békés időkben lesz valaki polgármester, mert gyakorlatilag megvan az a környezet, amiben építkezni lehet. Kifejtette azt is, hogy

az ő helyzete nem volt ilyen szerencsés, hiszen a rendszerváltás után került a polgármesteri székbe, ami a legbizonytalanabb, legzavarosabb időszakok egyike volt.

Mint mondta, úgy indult neki a polgármesteri munkának, hogy ha sürgetni tudja, hogy az átállás, a kommunizmus után egy szabad városa legyen az udvarhelyieknek, akkor azt megteszi. „És az az igazság, hogy utána az idő igazolt bennünket, hogy ez a rendszerváltás sikerült” – jelentette ki az egykori városvezető.

•  Fotó: Csató Andrea Galéria

Fotó: Csató Andrea

Az egykori és mostani városfejlesztési kihívásokról

Szász Jenő első polgármesteri mandátumának legnagyobb kihívásai közé tartozott 1996-ban, hogy

átállítsák a várost a kommunizmus idején berendezkedett gazdasági rendszerről egy teljesen a piacgazdaságnak a szabályai szerinti működésre.

Kiemelte, hogy a kommunizmus ellenére is meg tudott maradni Székelyudvarhely magyar városnak, és erre építettek ők egyfajta identitást, amiből gyakorlatilag várospolitika lett.

Idézet
Magyar intézményeket hoztunk létre szegényen, de akkor az fontos volt, hogy magyar színház, táncegyüttes legyen. Könyvtárat építettünk, a múzeumot pedig felújítottuk. És ezzel lettünk több, mint mindenki más, hogy magyar intézményeink voltak”

– mutatott rá.

„Vagyont kellett teremteni, intézményeket kellett létrehozni, magyarán várost kellett építeni olyan körülmények között, hogy

Idézet
közben minden nap volt tíz csőtörés, folyt a víz, a gázvállalat elzárta a gázcsapokat, mert akkora adóssága volt az Urbanának”

– emlékezett vissza városvezetőként tapasztalt kihívásaira.

•  Fotó: Csató Andrea Galéria

Fotó: Csató Andrea

Szakács-Paál egyetértett abban az előtte szólóval, hogy a nagypolitika határozta meg nagyjából azokat a kereteket, amiket követni tudnak a városvezetők, ahogy azt is, milyen fejlesztéseket tudnak egy adott korban véghez vinni.

„Ezek általában 7-10 évre elég jól behatárolják azt, hogy városfejlesztés területén mivel érdemes és mivel lehet foglalkozni. Volt egy olyan időszak, amiben én is azt gondolom, hogy városunk kiemelkedően teljesített – minden székelyföldi, sőt, megkockáztatom, hogy minden más, hasonló méretű városnál jobban –, akkor, amikor intézményeket lehetett létrehozni.

Idézet
Valóban nincsen most a kulturális szférának olyan ága, ami ne lenne ma jelen Székelyudvarhelyen, és ez nagyban köszönhető ennek az 1996-2008-as időszaknak, amit nagyon jól ki tudtunk ilyen szempontból használni”

– fogalmazott. Hozzátette azt is, saját feladatuknak jelenleg a városkép megtalálását tartják, amit merőben alakítani kell a jövőben. Ezen kívül azt is fontos feladataik között tartja számon, hogy befejezzék az elkezdett beruházásokat, valamint újjáépítsék a kapcsolataikat teljesen, hiszen meglátása szerint

az elmúlt tíz évben el volt zárva a város Budapesttől, Bukaresttől, és adott esetben Brüsszeltől is.

Mint fogalmazott, kötelező dolgokat tudtak hozni, amit minden más város is, de nem tudtak mellé tenni semmi „extrát”.

•  Fotó: Csató Andrea Galéria

Fotó: Csató Andrea

A polgármesternek a várost kell vezetni, nem a hivatalt

A polgármesterek fő feladatára kitérve abban is egyetértett a két elöljáró, hogy

  • egy jó polgármesternek elsősorban vezetőnek kell lennie, akinek van elképzelése, megálmodja a dolgokat,

  • ugyanakkor stratégának is kell lennie, ehhez pedig kell jó munkatársakat keresni, hogy aztán még a hétköznapi dolgok is jól haladjanak.

Szakács-Paál István ehhez kapcsolódva kifejtette, neki is az a célja, hogy egy-másfél év alatt olyan csapatot tudjon kialakítani maga körül, melynek tagjai az apparátust magabiztosan vezetik, ugyanazt a célt és ugyanazt a víziót vallva, amit együtt megalkottak. Elmondta, ha ez sikerül, akkor visszamegy a városlakókhoz, hiszen abban hisz, a valódi problémákat és igényeket így lehet igazán jól felmérni.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 06., hétfő

Sok a panasz nyáron a vasúti közlekedésre, online panaszbejelentőt indított a közlekedési minisztérium

A közlekedési minisztérium hétfőn közzétett Facebook-oldalán egy űrlapot, amelyet kitöltve az állampolgárok jelenthetik a vonattal való közlekedésük során tapasztalt problémákat, hiányosságokat – közölte a közösségi oldalán Radu Miruță.

Sok a panasz nyáron a vasúti közlekedésre, online panaszbejelentőt indított a közlekedési minisztérium
Hirdetés
2026. július 06., hétfő

Kilőtt a környezetkímélő autók eladása az év első felében

Az első félévben 0,3 százalékkal több új személygépkocsit helyeztek forgalomba Romániában, mint 2025 azonos időszakában, a száz százalékban elektromos autók szegmensében 76,6 százalékos növekedést jegyeztek éves összevetésben.

Kilőtt a környezetkímélő autók eladása az év első felében
2026. július 06., hétfő

Tovább csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában

Az év első öt hónapjában tovább mérséklődött a kiskereskedelmi forgalom Romániában az előző év azonos időszakához képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.

Tovább csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában
2026. július 06., hétfő

Helikopterrel hozták a szívet, hat órát tartott a transzplantáció

Idén immár negyedik alkalommal végeztek szívtranszplantációt Marosvásárhelyen, egy 45 éves nőnek adva új esélyt az életre. A donor egy 38 éves nő volt, a szervet Jászvásárról hozták helikopterrel.

Helikopterrel hozták a szívet, hat órát tartott a transzplantáció
Hirdetés
2026. július 06., hétfő

Kevesebben és kevesebbet utazunk vonattal tavalyhoz képest

Az idei első negyedévben 14,679 millió utas vette igénybe a vasúti személyszállítást Romániában, 8,8 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonosa időszakában – közölte vasárnap az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Kevesebben és kevesebbet utazunk vonattal tavalyhoz képest
2026. július 06., hétfő

Jólétet azért ne várjunk a fekete-tengeri földgáz kitermelésétől

A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték nem magában az energiahordozóban, hanem a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli a szakértő.

Jólétet azért ne várjunk a fekete-tengeri földgáz kitermelésétől
2026. július 06., hétfő

Ennyi volt az aktív munkavállalók száma tavaly év végén Romániában

A múlt év végén 6 477 997 aktív egyéni munkaszerződés szerepelt a ReGes/Revisal elektronikus nyilvántartási rendszerben, 249 374-gyel kevesebb, mint egy évvel korábban – derül ki a munkaügyi minisztérium statisztikáiból.

Ennyi volt az aktív munkavállalók száma tavaly év végén Romániában
Hirdetés
2026. július 06., hétfő

Felhízott mostanra a kötelező magánnyugdíjalapok vagyona

A Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) vasárnap közzétett adatai szerint a kötelező magánnyugdíj-megtakarításokat kezelő nyugdíjalapok vagyona május végén 227,5 milliárd lej volt, 37 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban.

Felhízott mostanra a kötelező magánnyugdíjalapok vagyona
2026. július 05., vasárnap

Nőtt a mezőgazdasági vetésterület Romániában, így állnak a székelyföldi megyék a pityókával

Tavaly országos szinten 40 ezer hektárral nőtt a mezőgazdasági vetésterület Romániában az előző évhez képest, és elérte a 8,214 millió hektárt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adataiból.

Nőtt a mezőgazdasági vetésterület Romániában, így állnak a székelyföldi megyék a pityókával
2026. július 05., vasárnap

Vasárnap a legveszélyesebb nap: fokozott rendőri ellenőrzések a 15-ös országúton

A közlekedésbiztonság növelése érdekében a mai napon összehangolt közúti ellenőrzést tartanak a 15-ös országúton. A Kolozs, Maros, Hargita, Neamț és Bákó megyei rendőrök közösen ellenőrzik a teljes útszakaszt.

Vasárnap a legveszélyesebb nap: fokozott rendőri ellenőrzések a 15-ös országúton
Hirdetés