Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:00

Nehéz pénzügyi helyzetben a Hargita megyei tanács

20:39

Nem sok jóval biztatja Bolojan a közigazgatásban dolgozókat

20:25

Csíkszeredában debütált az első Hargita Kupa sakkverseny

20:24

Többen megsérültek a Székelyvaja közelében történt balesetekben

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Botokkal estek egymásnak a város központjában, egy ember meghalt – videóval

Holtan találtak egy nőt és hétéves fiát otthonukban

Nyilvánosságra hozták azt a megrázó felvételt, amikor egy klub előtt több fiatalt elgázolnak – videóval

Bolojan: tetszik, nem tetszik, emelnünk kell a nyugdíjkorhatárt minden alkalmazotti kategóriában

Egy ember meghalt, miután egy rendőrautó belerohant egy szekérbe ma reggel – videóval

Lezárták a nyomozást és vádat emeltek Barti Tihamér, Kurkó András és több közpénzügyi tisztségviselő ellen

Megbéníthatja a háromszéki községek működését a tervezett leépítés

Életveszélyes iskolaépület miatt online zajlik az oktatás

Románia és Magyarország is elítélik a lengyelországi drónincidenst

Ekkora fizetésért nem lesz nagy tolongás az óraadó tanítói állásokért

Ha nyíltan beszélnek a polgármesterek, abból csak jó dolog sülhet ki

Fotó: Csató Andrea

A rendszerváltozás utáni, még mindig zavaros időkben foglalta el a székelyudvarhelyi polgármesteri széket Szász Jenő. Szakács-Paál Istvánnak már könnyebb a dolga – igaz, neki az elmúlt nyolc évnyi budapesti, bukaresti és brüsszeli karantént kell feloldania.

Bencze Emese

2024. november 16., 19:092024. november 16., 19:09

Érdekes, ugyanakkor nagyon szerteágazó pódiumbeszélgetést folytatott szombaton Székelyudvarhely múltjáról, jelenéről és jövőjéről a város egykori polgármestere, Szász Jenő és a frissen beiktatott városvezető, Szakács-Paál István, a hatodik Interdiszciplináris Konferencia alkalmával; a moderátori feladat Ilyés Ferencre, a Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ vezetőjére hárult.

Szakács-Paál: az RMDSZ nélkül nem vállaltam volna

Rögtön az elején mindkét politikus arról számolt be, hogy miként is készültek a városvezetői szerepvállalásra. Szakács-Paál bevallása szerint

két-három évvel ezelőtt, érezte úgy, hogy nem mehetnek úgy tovább a városban a dolgok, ahogy akkor alakultak.

Fotó: Csató Andrea

„Akkor már intézményvezetőként láttam és éltem át azt, hogy egyre inkább lejjebb kerülünk a székelyföldi városok rangsorában is. De ami talán ennél is fontosabb volt a számomra, hogy egyre rosszabb lett a városban a hangulat.

A visszajelzések egyértelműen jelezték, hogy valamit tenni kell, ellenkező esetben komoly letargiába süllyed ez a közösség”

– fogalmazta meg indíttatását a jelenlegi városvezető, hozzátéve, hogy közben belesodródott a politikába is.

Ha nem lenne mögöttem egy háttérintézmény, és egy olyan eszköz a kezünkben, mint az én esetemben az RMDSZ, akkor én ezt biztos nem vállaltam volna”

– húzta alá.

Fotó: Csató Andrea

Szász Jenő: a kilencvenes években nem volt ennyire egyszerű

Szász Jenő ehhez csatlakozva elmondta, jó, hogy ilyen békés időkben lesz valaki polgármester, mert gyakorlatilag megvan az a környezet, amiben építkezni lehet. Kifejtette azt is, hogy

az ő helyzete nem volt ilyen szerencsés, hiszen a rendszerváltás után került a polgármesteri székbe, ami a legbizonytalanabb, legzavarosabb időszakok egyike volt.

Mint mondta, úgy indult neki a polgármesteri munkának, hogy ha sürgetni tudja, hogy az átállás, a kommunizmus után egy szabad városa legyen az udvarhelyieknek, akkor azt megteszi. „És az az igazság, hogy utána az idő igazolt bennünket, hogy ez a rendszerváltás sikerült” – jelentette ki az egykori városvezető.

Fotó: Csató Andrea

Az egykori és mostani városfejlesztési kihívásokról

Szász Jenő első polgármesteri mandátumának legnagyobb kihívásai közé tartozott 1996-ban, hogy

átállítsák a várost a kommunizmus idején berendezkedett gazdasági rendszerről egy teljesen a piacgazdaságnak a szabályai szerinti működésre.

Kiemelte, hogy a kommunizmus ellenére is meg tudott maradni Székelyudvarhely magyar városnak, és erre építettek ők egyfajta identitást, amiből gyakorlatilag várospolitika lett.

Magyar intézményeket hoztunk létre szegényen, de akkor az fontos volt, hogy magyar színház, táncegyüttes legyen. Könyvtárat építettünk, a múzeumot pedig felújítottuk. És ezzel lettünk több, mint mindenki más, hogy magyar intézményeink voltak”

– mutatott rá.

„Vagyont kellett teremteni, intézményeket kellett létrehozni, magyarán várost kellett építeni olyan körülmények között, hogy

közben minden nap volt tíz csőtörés, folyt a víz, a gázvállalat elzárta a gázcsapokat, mert akkora adóssága volt az Urbanának”

– emlékezett vissza városvezetőként tapasztalt kihívásaira.

Fotó: Csató Andrea

Szakács-Paál egyetértett abban az előtte szólóval, hogy a nagypolitika határozta meg nagyjából azokat a kereteket, amiket követni tudnak a városvezetők, ahogy azt is, milyen fejlesztéseket tudnak egy adott korban véghez vinni.

„Ezek általában 7-10 évre elég jól behatárolják azt, hogy városfejlesztés területén mivel érdemes és mivel lehet foglalkozni. Volt egy olyan időszak, amiben én is azt gondolom, hogy városunk kiemelkedően teljesített – minden székelyföldi, sőt, megkockáztatom, hogy minden más, hasonló méretű városnál jobban –, akkor, amikor intézményeket lehetett létrehozni.

Valóban nincsen most a kulturális szférának olyan ága, ami ne lenne ma jelen Székelyudvarhelyen, és ez nagyban köszönhető ennek az 1996-2008-as időszaknak, amit nagyon jól ki tudtunk ilyen szempontból használni”

– fogalmazott. Hozzátette azt is, saját feladatuknak jelenleg a városkép megtalálását tartják, amit merőben alakítani kell a jövőben. Ezen kívül azt is fontos feladataik között tartja számon, hogy befejezzék az elkezdett beruházásokat, valamint újjáépítsék a kapcsolataikat teljesen, hiszen meglátása szerint

az elmúlt tíz évben el volt zárva a város Budapesttől, Bukaresttől, és adott esetben Brüsszeltől is.

Mint fogalmazott, kötelező dolgokat tudtak hozni, amit minden más város is, de nem tudtak mellé tenni semmi „extrát”.

Fotó: Csató Andrea

A polgármesternek a várost kell vezetni, nem a hivatalt

A polgármesterek fő feladatára kitérve abban is egyetértett a két elöljáró, hogy

egy jó polgármesternek elsősorban vezetőnek kell lennie, akinek van elképzelése, megálmodja a dolgokat,
ugyanakkor stratégának is kell lennie, ehhez pedig kell jó munkatársakat keresni, hogy aztán még a hétköznapi dolgok is jól haladjanak.

Szakács-Paál István ehhez kapcsolódva kifejtette, neki is az a célja, hogy egy-másfél év alatt olyan csapatot tudjon kialakítani maga körül, melynek tagjai az apparátust magabiztosan vezetik, ugyanazt a célt és ugyanazt a víziót vallva, amit együtt megalkottak. Elmondta, ha ez sikerül, akkor visszamegy a városlakókhoz, hiszen abban hisz, a valódi problémákat és igényeket így lehet igazán jól felmérni.

Udvarhelyszék Székelyudvarhely