Hirdetés
Hirdetés

Ha nyíltan beszélnek a polgármesterek, abból csak jó dolog sülhet ki

•  Fotó: Csató Andrea

Fotó: Csató Andrea

A rendszerváltozás utáni, még mindig zavaros időkben foglalta el a székelyudvarhelyi polgármesteri széket Szász Jenő. Szakács-Paál Istvánnak már könnyebb a dolga – igaz, neki az elmúlt nyolc évnyi budapesti, bukaresti és brüsszeli karantént kell feloldania.

Bencze Emese

2024. november 16., 19:092024. november 16., 19:09

Érdekes, ugyanakkor nagyon szerteágazó pódiumbeszélgetést folytatott szombaton Székelyudvarhely múltjáról, jelenéről és jövőjéről a város egykori polgármestere, Szász Jenő és a frissen beiktatott városvezető, Szakács-Paál István, a hatodik Interdiszciplináris Konferencia alkalmával; a moderátori feladat Ilyés Ferencre, a Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ vezetőjére hárult.

Hirdetés

Szakács-Paál: az RMDSZ nélkül nem vállaltam volna

Rögtön az elején mindkét politikus arról számolt be, hogy miként is készültek a városvezetői szerepvállalásra. Szakács-Paál bevallása szerint

két-három évvel ezelőtt, érezte úgy, hogy nem mehetnek úgy tovább a városban a dolgok, ahogy akkor alakultak.

•  Fotó: Csató Andrea Galéria

Fotó: Csató Andrea

„Akkor már intézményvezetőként láttam és éltem át azt, hogy egyre inkább lejjebb kerülünk a székelyföldi városok rangsorában is. De ami talán ennél is fontosabb volt a számomra, hogy egyre rosszabb lett a városban a hangulat.

Idézet
A visszajelzések egyértelműen jelezték, hogy valamit tenni kell, ellenkező esetben komoly letargiába süllyed ez a közösség”

– fogalmazta meg indíttatását a jelenlegi városvezető, hozzátéve, hogy közben belesodródott a politikába is.

Idézet
Ha nem lenne mögöttem egy háttérintézmény, és egy olyan eszköz a kezünkben, mint az én esetemben az RMDSZ, akkor én ezt biztos nem vállaltam volna”

– húzta alá.

•  Fotó: Csató Andrea Galéria

Fotó: Csató Andrea

Szász Jenő: a kilencvenes években nem volt ennyire egyszerű

Szász Jenő ehhez csatlakozva elmondta, jó, hogy ilyen békés időkben lesz valaki polgármester, mert gyakorlatilag megvan az a környezet, amiben építkezni lehet. Kifejtette azt is, hogy

az ő helyzete nem volt ilyen szerencsés, hiszen a rendszerváltás után került a polgármesteri székbe, ami a legbizonytalanabb, legzavarosabb időszakok egyike volt.

Mint mondta, úgy indult neki a polgármesteri munkának, hogy ha sürgetni tudja, hogy az átállás, a kommunizmus után egy szabad városa legyen az udvarhelyieknek, akkor azt megteszi. „És az az igazság, hogy utána az idő igazolt bennünket, hogy ez a rendszerváltás sikerült” – jelentette ki az egykori városvezető.

•  Fotó: Csató Andrea Galéria

Fotó: Csató Andrea

Az egykori és mostani városfejlesztési kihívásokról

Szász Jenő első polgármesteri mandátumának legnagyobb kihívásai közé tartozott 1996-ban, hogy

átállítsák a várost a kommunizmus idején berendezkedett gazdasági rendszerről egy teljesen a piacgazdaságnak a szabályai szerinti működésre.

Kiemelte, hogy a kommunizmus ellenére is meg tudott maradni Székelyudvarhely magyar városnak, és erre építettek ők egyfajta identitást, amiből gyakorlatilag várospolitika lett.

Idézet
Magyar intézményeket hoztunk létre szegényen, de akkor az fontos volt, hogy magyar színház, táncegyüttes legyen. Könyvtárat építettünk, a múzeumot pedig felújítottuk. És ezzel lettünk több, mint mindenki más, hogy magyar intézményeink voltak”

– mutatott rá.

„Vagyont kellett teremteni, intézményeket kellett létrehozni, magyarán várost kellett építeni olyan körülmények között, hogy

Idézet
közben minden nap volt tíz csőtörés, folyt a víz, a gázvállalat elzárta a gázcsapokat, mert akkora adóssága volt az Urbanának”

– emlékezett vissza városvezetőként tapasztalt kihívásaira.

•  Fotó: Csató Andrea Galéria

Fotó: Csató Andrea

Szakács-Paál egyetértett abban az előtte szólóval, hogy a nagypolitika határozta meg nagyjából azokat a kereteket, amiket követni tudnak a városvezetők, ahogy azt is, milyen fejlesztéseket tudnak egy adott korban véghez vinni.

„Ezek általában 7-10 évre elég jól behatárolják azt, hogy városfejlesztés területén mivel érdemes és mivel lehet foglalkozni. Volt egy olyan időszak, amiben én is azt gondolom, hogy városunk kiemelkedően teljesített – minden székelyföldi, sőt, megkockáztatom, hogy minden más, hasonló méretű városnál jobban –, akkor, amikor intézményeket lehetett létrehozni.

Idézet
Valóban nincsen most a kulturális szférának olyan ága, ami ne lenne ma jelen Székelyudvarhelyen, és ez nagyban köszönhető ennek az 1996-2008-as időszaknak, amit nagyon jól ki tudtunk ilyen szempontból használni”

– fogalmazott. Hozzátette azt is, saját feladatuknak jelenleg a városkép megtalálását tartják, amit merőben alakítani kell a jövőben. Ezen kívül azt is fontos feladataik között tartja számon, hogy befejezzék az elkezdett beruházásokat, valamint újjáépítsék a kapcsolataikat teljesen, hiszen meglátása szerint

az elmúlt tíz évben el volt zárva a város Budapesttől, Bukaresttől, és adott esetben Brüsszeltől is.

Mint fogalmazott, kötelező dolgokat tudtak hozni, amit minden más város is, de nem tudtak mellé tenni semmi „extrát”.

•  Fotó: Csató Andrea Galéria

Fotó: Csató Andrea

A polgármesternek a várost kell vezetni, nem a hivatalt

A polgármesterek fő feladatára kitérve abban is egyetértett a két elöljáró, hogy

  • egy jó polgármesternek elsősorban vezetőnek kell lennie, akinek van elképzelése, megálmodja a dolgokat,

  • ugyanakkor stratégának is kell lennie, ehhez pedig kell jó munkatársakat keresni, hogy aztán még a hétköznapi dolgok is jól haladjanak.

Szakács-Paál István ehhez kapcsolódva kifejtette, neki is az a célja, hogy egy-másfél év alatt olyan csapatot tudjon kialakítani maga körül, melynek tagjai az apparátust magabiztosan vezetik, ugyanazt a célt és ugyanazt a víziót vallva, amit együtt megalkottak. Elmondta, ha ez sikerül, akkor visszamegy a városlakókhoz, hiszen abban hisz, a valódi problémákat és igényeket így lehet igazán jól felmérni.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 04., kedd

Még nem kell elzárni a csapokat, de már életbe lépett az első aszálykorlátozás Hargita megyében

A kánikula miatt Hargita megyében csupán a Nagy-Homoród folyón korlátozták a vízfogyasztást egy gazdasági szereplőnek. Az aszály idejére kidolgozott korlátozási terv intézkedése egyelőre nem érinti a lakossági fogyasztókat.

Még nem kell elzárni a csapokat, de már életbe lépett az első aszálykorlátozás Hargita megyében
Hirdetés
2026. augusztus 04., kedd

Kihirdette a gázolaj jövedéki adójának csökkentéséről rendelkező törvényt az elnök

Nicușor Dan kedden bejelentette, hogy kihirdette a kőolajpiaci válsághelyzet kihirdetéséről, valamint a lakásvásárláskor alkalmazott kedvezményes áfakulcs határidejének meghosszabbításáról szóló törvényeket.

Kihirdette a gázolaj jövedéki adójának csökkentéséről rendelkező törvényt az elnök
2026. augusztus 04., kedd

Bolojan szerint nem várhatók problémák az üzemanyag-ellátásban

Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy nem várhatók problémák a lakosság, a mezőgazdaság és a fuvarozók üzemanyag-ellátásában.

Bolojan szerint nem várhatók problémák az üzemanyag-ellátásban
2026. augusztus 04., kedd

Néhány banira vagyunk a 11 lejes dízeltől

Tovább emelkedtek kedden is az üzemanyagárak, a dízel litere már csak néhány banira van a 11 lejtől a Lukoil-töltőállomásokon.

Néhány banira vagyunk a 11 lejes dízeltől
Hirdetés
2026. augusztus 04., kedd

Fokozódik a kánikula: első és másodfokú hőségriasztásokat adtak ki a székelyföldi megyékre

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kedden újabb vörös, narancssárga és sárga riasztásokat adott ki az egész országra kiterjedő rendkívüli hőség miatt. Máramarosban, a Bánságban és a Körösvidéken vörös a hőségriasztás.

Fokozódik a kánikula: első és másodfokú hőségriasztásokat adtak ki a székelyföldi megyékre
2026. augusztus 04., kedd

Enyhén nőtt a Duna vízszintje a csernavodai atomerőműnél a hétfői robbantást követően

Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter kedden bejelentette, hogy a hadsereg szakértői által végrehajtott robbantásos művelet eredményeként a Duna vízszintje 2 centiméterrel emelkedett a csernavodai atomerőmű környékén a hétfői szinthez képest.

Enyhén nőtt a Duna vízszintje a csernavodai atomerőműnél a hétfői robbantást követően
2026. augusztus 04., kedd

Ezekkel vádolják a Kovászna megye prefektusát, akinek a vagyonát is zárolják

Zárolták Ráduly István vagyonát – közleményben ismertette a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) a háromszéki prefektus elleni vádakat. Az ügyben a prefektus mellett másik két személy ellen is eljárás folyik.

Ezekkel vádolják a Kovászna megye prefektusát, akinek a vagyonát is zárolják
Hirdetés
2026. augusztus 04., kedd

Meddig apad még a Duna?

A Duna rendkívül alacsony vízállása látványos nyomot hagyott Baján: a Sugovica medre szinte teljesen kiszáradt.

Meddig apad még a Duna?
Meddig apad még a Duna?
2026. augusztus 04., kedd

Meddig apad még a Duna?

2026. augusztus 04., kedd

A történelmi mélypont alá süllyedhet augusztus 10-ére a Duna vízhozama Romániában

A Duna vízhozama a következő napokban enyhén csökken, és augusztus 10-ére eléri az 1350 köbmétert másodpercenként Báziásnál, ahol a folyam belép Romániába.

A történelmi mélypont alá süllyedhet augusztus 10-ére a Duna vízhozama Romániában
2026. augusztus 04., kedd

Anyanyelvből pótérettségiznek a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok kedden

Folytatódik az idei pótérettségi, a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok kedden és szerdán vizsgáznak anyanyelvi szóbeli kommunikációs készségekből. A szóbeli vizsgák hétfőn kezdődtek a román nyelvű kommunikációs készségek felmérésével.

Anyanyelvből pótérettségiznek a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok kedden
Hirdetés