Fotó: Csató Andrea
A rendszerváltozás utáni, még mindig zavaros időkben foglalta el a székelyudvarhelyi polgármesteri széket Szász Jenő. Szakács-Paál Istvánnak már könnyebb a dolga – igaz, neki az elmúlt nyolc évnyi budapesti, bukaresti és brüsszeli karantént kell feloldania.
2024. november 16., 19:092024. november 16., 19:09
Érdekes, ugyanakkor nagyon szerteágazó pódiumbeszélgetést folytatott szombaton Székelyudvarhely múltjáról, jelenéről és jövőjéről a város egykori polgármestere, Szász Jenő és a frissen beiktatott városvezető, Szakács-Paál István, a hatodik Interdiszciplináris Konferencia alkalmával; a moderátori feladat Ilyés Ferencre, a Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ vezetőjére hárult.
Rögtön az elején mindkét politikus arról számolt be, hogy miként is készültek a városvezetői szerepvállalásra. Szakács-Paál bevallása szerint
Fotó: Csató Andrea
„Akkor már intézményvezetőként láttam és éltem át azt, hogy egyre inkább lejjebb kerülünk a székelyföldi városok rangsorában is. De ami talán ennél is fontosabb volt a számomra, hogy egyre rosszabb lett a városban a hangulat.
– fogalmazta meg indíttatását a jelenlegi városvezető, hozzátéve, hogy közben belesodródott a politikába is.
– húzta alá.
Fotó: Csató Andrea
Szász Jenő ehhez csatlakozva elmondta, jó, hogy ilyen békés időkben lesz valaki polgármester, mert gyakorlatilag megvan az a környezet, amiben építkezni lehet. Kifejtette azt is, hogy
Mint mondta, úgy indult neki a polgármesteri munkának, hogy ha sürgetni tudja, hogy az átállás, a kommunizmus után egy szabad városa legyen az udvarhelyieknek, akkor azt megteszi. „És az az igazság, hogy utána az idő igazolt bennünket, hogy ez a rendszerváltás sikerült” – jelentette ki az egykori városvezető.
Fotó: Csató Andrea
Szász Jenő első polgármesteri mandátumának legnagyobb kihívásai közé tartozott 1996-ban, hogy
Kiemelte, hogy a kommunizmus ellenére is meg tudott maradni Székelyudvarhely magyar városnak, és erre építettek ők egyfajta identitást, amiből gyakorlatilag várospolitika lett.
– mutatott rá.
„Vagyont kellett teremteni, intézményeket kellett létrehozni, magyarán várost kellett építeni olyan körülmények között, hogy
– emlékezett vissza városvezetőként tapasztalt kihívásaira.
Fotó: Csató Andrea
Szakács-Paál egyetértett abban az előtte szólóval, hogy a nagypolitika határozta meg nagyjából azokat a kereteket, amiket követni tudnak a városvezetők, ahogy azt is, milyen fejlesztéseket tudnak egy adott korban véghez vinni.
„Ezek általában 7-10 évre elég jól behatárolják azt, hogy városfejlesztés területén mivel érdemes és mivel lehet foglalkozni. Volt egy olyan időszak, amiben én is azt gondolom, hogy városunk kiemelkedően teljesített – minden székelyföldi, sőt, megkockáztatom, hogy minden más, hasonló méretű városnál jobban –, akkor, amikor intézményeket lehetett létrehozni.
– fogalmazott. Hozzátette azt is, saját feladatuknak jelenleg a városkép megtalálását tartják, amit merőben alakítani kell a jövőben. Ezen kívül azt is fontos feladataik között tartja számon, hogy befejezzék az elkezdett beruházásokat, valamint újjáépítsék a kapcsolataikat teljesen, hiszen meglátása szerint
Mint fogalmazott, kötelező dolgokat tudtak hozni, amit minden más város is, de nem tudtak mellé tenni semmi „extrát”.
Fotó: Csató Andrea
A polgármesterek fő feladatára kitérve abban is egyetértett a két elöljáró, hogy
egy jó polgármesternek elsősorban vezetőnek kell lennie, akinek van elképzelése, megálmodja a dolgokat,
ugyanakkor stratégának is kell lennie, ehhez pedig kell jó munkatársakat keresni, hogy aztán még a hétköznapi dolgok is jól haladjanak.
Szakács-Paál István ehhez kapcsolódva kifejtette, neki is az a célja, hogy egy-másfél év alatt olyan csapatot tudjon kialakítani maga körül, melynek tagjai az apparátust magabiztosan vezetik, ugyanazt a célt és ugyanazt a víziót vallva, amit együtt megalkottak. Elmondta, ha ez sikerül, akkor visszamegy a városlakókhoz, hiszen abban hisz, a valódi problémákat és igényeket így lehet igazán jól felmérni.
Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket – közölte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Egy újabb, 28 kilométeres szakaszát adják át várhatóan péntek délután az A7-es moldvai autópályának, de ahogy az infrastruktúra-fejlesztéseket monitorozó egyesület mondja: nálunk semmi sem ilyen egyszerű. Nagyobb a bejelentés, mint amit a valóság mutat.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a minimálbér kérdését, és eddigi közlése értelmében az „elvileg nem fog emelkedni”.
A legfelsőbb bíróság bírái csütörtökön úgy döntöttek, hogy megtámadják az alkotmánybíróságon a magánnyugdíjak kifizetését szabályozó törvénytervezetet.
A munka- és családügyi minisztérium elindítja október 20-án a 2025-ös lombikbébiprogramot – adta hírül csütörtöki közleményében az RMDSZ.
Turné indul Erdélyben, amely feltárja, mely népzenei dallamokból inspirálódott Johannes Brahms 21 magyar táncának megalkotásakor. A hosszas kutatómunka eredményét bemutató eseménysorozat Maros megyei dalt is azonosított a források között.
A Hargita Székely Néptáncszínház és a Csíki Játékszín alkalmazottai is elsősegélynyújtási képzésen vesznek részt, a két intézmény egy defibrillátort is kapott – az újraélesztés világnapján erről tartottak sajtótájékoztatót Csíkszeredában.
Hitelfelvételre készül a székelyudvarhelyi önkormányzat, amely a tervezett észak-nyugati elkerülőút nyomvonaláról is döntött. Utóbbi esetben négy lehetőség közül választották ki a képviselők, hogy melyiket dolgozza ki részletesebben a tervező.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
1 hozzászólás