
Autonómiás molinó a székely szabadság napján. Rendszeresen kifeszítik
Fotó: Haáz Vince
Európa sokszínűségről beszél, de meg is védi azt? Kalmár Ferenc szerint a nemzeti kisebbségek jogai egyre inkább háttérbe szorulnak, miközben a közösségek megmaradásának egyik legfontosabb biztosítéka az autonómia lehet.
2026. november 22., 11:102026. november 22., 11:10
A nemzeti kisebbségek helyzete nem csak az érintett országok belügye: legalább annyira egész Európa felelőssége – vallja Kalmár Ferenc erdélyi származású fizikus, villamosmérnök, politikus, akivel csíkszeredai előadása apropóján beszélgettünk.
A korábbi KDNP-s országgyűlési képviselő szerint miközben Európa hivatalosan értékként tekint a sokszínűségre, a gyakorlatban egyre kevesebb figyelem jut az őshonos nemzeti közösségek megmaradására.
Kalmár Ferenc Brassóban született, élete első harminc évét Erdélyben töltötte. Román iskolába járt, Bukarestben fizikát tanult, majd Budapesten villamosmérnöki diplomát szerzett. 1985-ben költözött Magyarországra, ahol később a közélet és a nemzetpolitika felé fordult.
Kalmár Ferenc szerint a politikusi munka az emberek iránti felelősségről szól
Fotó: Borbély Fanni
Úgy érezte, tudásával és tapasztalataival a közösségét is szolgálnia kell. Politikai hitvallásának egyik alapja Ferenc pápa gondolata, miszerint a politika a szeretet egyik legmagasabb formája. Szerinte
Ezt húszéves szegedi önkormányzati képviselői munkája során is fontosnak tartotta. Szeged-Rókus képviselőjeként öt cikluson keresztül választották meg, és úgy véli, ez a munka elsősorban az emberek iránti felelősségről szól.
Nemzetpolitikai munkájának egyik legjelentősebb eredménye a 2014-ben elfogadott, a nemzeti kisebbségek európai helyzetével és jogaival foglalkozó jelentés, amelyet Kalmár-jelentésként ismernek.
A dokumentum azért számított fontos előrelépésnek, mert
Kalmár szerint ez különösen jelentős egy olyan környezetben, ahol több szomszédos ország továbbra sem ismeri el a kisebbségi közösségek kollektív jogait.
A politikus ugyanakkor hangsúlyozta: az Európa Tanács ajánlásai nem kötelező érvényű törvények, hanem úgynevezett soft law dokumentumok. Ennek ellenére fontos hivatkozási alapot jelentenek, többek között a Székely Nemzeti Tanács számára is.
Őrtűz a székely autonómia napján. Évek óta meggyújtják október utolsó vasárnapján
Fotó: László Ildikó
2015-től a magyar kormányközi kisebbségi vegyes bizottságok magyar elnökeként dolgozott. A környező országokkal folytatott tárgyalásain többek között a Beneš-dekrétumok, a Marosvásárhelyi Orvosi Egyetem magyar tagozata és a kárpátaljai magyarság helyzete is napirendre került.
Kalmár Ferenc Andrássy György jogászprofesszorral és Szili Katalinnal közösen olyan könyvet írt, amelyben öt alapelvet fogalmaztak meg egy egységesebb európai kisebbségvédelmi rendszer kialakítására.
Az első szerint a nemzeti kisebbségek ügye nem tekinthető kizárólag belügynek: európai szinten kell meghatározni a védelem alapvető kereteit.
A második az identitás védelmét hangsúlyozza. Kalmár szerint a kisebbségvédelem valójában az emberi méltóságból fakadó identitás megőrzését jelenti, amelynek része az egyéni és a közösségi identitás is.
A harmadik alapelv szerint ehhez nem elegendők az egyéni jogok, kollektív jogokra is szükség van. Egy közösség ugyanis több, mint különálló egyének összessége.
A negyedik elv kimondja, hogy a nemzeti identitásnak nem kell feltétlenül követnie az állampolgárságot. Kalmár példaként Kárpátalját említette, ahol az elmúlt évszázadban többször változott az államhatár és az állampolgárság, miközben az emberek nemzeti hovatartozása nem szükségszerűen változott ezzel együtt.
Az ötödik alapelv szerint a nemzeti kisebbségeket az adott ország államalkotó tényezőiként kellene elismerni, és ezt az alkotmányokban is rögzíteni kellene.
A javaslatok között szerepel egy európai uniós kisebbségügyi biztos létrehozása is, aki kifejezetten az unión belüli nemzeti közösségek helyzetével foglalkozna.
A beszélgetés egyik fontos gondolata, hogy egy közösség fennmaradása jóval többet jelent a nyelv és az oktatási intézmények megőrzésénél. Kalmár Brassót hozta fel példaként, ahol a híres Johannes Honterus nevét viselő német iskolában a diákok több mint 90 százaléka már román családból érkezik. A tanulók
Szerinte ez jól mutatja, hogy a nyelv és a kulturális örökség fennmaradása önmagában nem garantálja egy nemzeti közösség továbbélését. A kisebbségvédelemnek ezért magának a közösségnek az identitását és önálló fennmaradását is támogatnia kell.
Arra a kérdésre, hogy létezik-e kettős mérce a kisebbségi jogok európai megítélésében, Kalmár határozott igennel válaszolt. Úgy látja, Európában gyakran az kap támogatást, ami illeszkedik az aktuális politikai fősodorhoz, miközben más ügyekben háttérbe szorulnak a korábban hangoztatott elvek. Különösen problémásnak tartja a szlovákiai helyzetet, ahol a kollektív jogok elismerésének hiánya mellett a Beneš-dekrétumok következményei is máig érezhetők.
A székelyek nagy menetelése 2013-ban. Talán ez volt a legnagyobb tömeget megmozgató autonómiarendezvény
Fotó: Veres Nándor
Elmondása szerint előfordul, hogy magyar családoktól olyan földterületeket vesznek el, amelyek korábbi tulajdonosainak felmenői magyarok voltak. Példaként egy olyan ügyet említett, amelyben az érintett félnek 13 évig kellett pereskednie, és kétszer is megjárta a strasbourgi bíróságot. Kalmár szerint nem elegendő, ha valaki elméletileg bírósághoz fordulhat jogai védelmében. A jogérvényesítésnek ténylegesen hozzáférhetőnek és hatékonynak kell lennie.
Kalmár szerint a kilencvenes években, a Szovjetunió felbomlása és a délszláv háborúk hatására Európa komolyabban kezdett foglalkozni a nemzeti kisebbségek védelmével. Ekkor született meg az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezménye és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája, amelyeket Románia is ratifikált. A dokumentumok betartását időszakosan ellenőrzik, ám Kalmár szerint a feltárt hiányosságok orvoslása nem minden esetben kényszeríthető ki.
Fotó: Haáz Vince
A 2021-es magyar európai tanácsi elnökség egyik prioritása a nemzeti kisebbségek védelmének hatékonyabbá tétele volt. Az ehhez kapcsolódó strasbourgi konferencián az ENSZ kisebbségügyi különleges jelentéstevője úgy fogalmazott: amit a kilencvenes években felépítettek, azt később elkezdték lebontani. Kalmár szerint
Külön problémának tartja, hogy az őshonos kisebbségek helyzetét gyakran összemossák a bevándorló közösségek jogaival, holott történelmi hátterük és problémáik eltérőek.
A politikus szerint a kisebbségi közösségek jövőjét illetően generációs különbségek figyelhetők meg. Míg az idősebb nemzedékek számára a nemzeti identitás, a közösségi jogok és az autonómia meghatározó kérdéseknek számítottak,
Kalmár úgy látja, a mai társadalomban a pénz túlzottan előkelő helyre került az értékrendben. Ez pedig a közösségi ügyek iránti érdeklődésre is hatással van.
A beszélgetés végén Székelyföld autonómiájának kérdése is szóba került. Kalmár szerint az autonómia a legmagasabb önrendelkezési forma egy adott ország határain belül, ezért
Példaként Dél-Tirolt említette, amely szerinte megfelelő modell lehetne Székelyföld számára is.
Fotó: Haáz Vince
A politikus arra figyelmeztetett, autonómia nélkül hosszú távon veszélybe kerülhet a székely-magyarság megmaradása. Mint fogalmazott,
Kalmár Ferenc gondolatainak központi üzenete, hogy a nemzeti kisebbségek védelmét nem lehet pusztán politikai nyilatkozatokra építeni. Valódi jogi garanciákra van szükség, amelyek a közösségek fennmaradását biztosítják. Európa sokszínűsége ugyanis csak akkor maradhat valódi érték, ha az egyes nemzeti közösségeknek nemcsak múltjuk, hanem jövőjük is van.
Betegszállítás közben szenvedett balesetet egy mentőautó szombaton este Vaslui megyében. A mentő, amely egy autósort előzött, hátulról nekiütközött egy másik személygépkocsinak, amely körültekintés nélkül hajtott ki a sorból.
Jelentkezett a Román Lottótársaság központi székhelyén tegnap a november 12-i Loto 6/49-sorsolás 5 226 582,80 lej (mintegy 980 ezer euró) értékű főnyereményének nyertese.
Kert Attilát választotta a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatójává szombaton a társaság tulajdonosi jogait gyakorló Független Közmédia Testület.
Villámlásra, esőzésre (15–20 cm/négyzetméter), erősödő szélre (50–60 km/óra) és jégesőre figyelmeztetett a Hargita megyei katasztrófavédelem szombaton este.
A vakációs utalványok értéke egy évre legalább 2500 lej kellene hogy legyen, ennyi ugyanis a turisztikai csomag átlagára, amelyet a romániaiak a turisztikai irodákon keresztül megvásárolnak – jelentette ki Cristian Bărhălescu.
Megszüntette Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnökének letartóztatását a Kecskeméti Törvényszék, és elrendelte a volt óbudai fideszes polgármester bűnügyi felügyeletét – közölte a törvényszék sajtóosztálya szombaton az MTI-vel.
Jövő szombaton tartja országos tisztújító választmányát a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) Budapesten, Semjén Zsolt távozását követően.
A Román Rendőrség fegyverek, robbanóanyagok és veszélyes anyagok osztályának rendőrei több mint tíz tonna pirotechnikai terméket foglaltak le a szeptember 21. és november 19. között végrehajtott akciók nyomán.
Meghalt egy traktorvezető egy balesetben, amelyben egy személyautó is érintett volt.
A Richter-skála szerinti 3,6-os erősségű földrengés volt szombatra virradóan Vrancea megyében.
szóljon hozzá!