
Az újabb módosítással lezárná a tényleges használati jog bejegyzésének jogi hátterét Tánczos Barna szenátor
Fotó: Veres Nándor
A kataszteri törvény újabb módosításával tovább egyszerűsítenék a területek tulajdonjogának tisztázást. A szenátus által már elfogadott tervezet lehetőséget nyújtana a földtulajdonosoknak, hogy a kataszterezési program lezárását követően is telekkönyvbe bejegyezhessék földhasználati jogukat.
2020. október 19., 17:002020. október 19., 17:00
2020. október 19., 17:062020. október 19., 17:06
Számos előrelépés történt az elmúlt négy évben a telekkönyvezési és kataszterezési folyamatok terén Hargita megyében, így mára
– mutatott rá a témában tartott hétfői sajtótájékoztatóján Tánczos Barna szenátor. „Ez az általános kataszterezési program helyi eredménye. Ebben a munkában oroszlánrészt vállaltak az önkormányzatok, mivel ők a program kedvezményezettjei, nekik kell előfinanszírozást biztosítaniuk.
– hangsúlyozta. Előbbiek közé tartozik Csíkszentkirály és Gyergyóremete, utóbbiak közé pedig egyebek mellett Farkaslaka, Madéfalva, Csíkszenttamás, Csíkdánfalva és Tusnád.
Tánczos szerint a jogalkotás szempontjából az jelentette a legnagyobb kihívást, hogy
miként tudják egyrészt a zsebszerződéseket érvényesíteni,
másrészt pedig olyan hátteret biztosítani, amely meggyorsítja a visszaszolgáltatási-, és megkönnyíti a telekkönyvezési és kataszterezési folyamatot.
Az elmúlt négy évben ezen a téren elfogadott számos módosítás közül a legutóbbi tervezetet a múlt héten fogadták el a szenátusban.
Olyan területekről van szó, amelyek a helyi földosztó bizottságnál maradtak. Ez egy olyan probléma, amely sok települést érint, főleg a hegyi kaszálók és legelők esetében, mivel ott az elődeink előszeretettel nyilatkoztak más nagyságú területekről, mint amekkorának ténylegesen tulajdonosai voltak. Ezért a visszaszolgáltatás során sok esetben megtörténik, hogy a tényleges területet nem tudja a családnak visszaadni az önkormányzat” – magyarázta Tánczos.
A szenátus által elfogadott tervezet alapján amennyiben bizonyítja a tulajdonos, hogy ő a tényleges használó, ő fizeti az adót és ezt egy önkormányzat által kiállított igazolással is bizonyítani tudja, valamint megvan a kataszteri dokumentáció, akkor a használati jog telekkönyvi tulajdonná alakítható.
Tánczos azt is elismerte, hogy ez a könnyített adminisztratív eljárás egy kétélű fegyver, ezért nagyon fontos, hogy
Kérdésünkre, hogy ezt miként lehet kivédeni, a szenátor elmondta, a megoldást abban látja, hogy az adófizetésről és a tényleges használatról valós dokumentumokkal rendelkezzen az illető. A tervezetről döntő házként még a képviselőháznak is döntenie kell.
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte szerdán a Prahova megyei törvényszék azt a férfit, aki fejszével végzett várandós élettársával.
Kovászna megyében tavaly 518 pénzbírságot róttak ki azokra, akik ok nélkül tárcsázták az 112-es sürgősségi hívószámot.
Egy napra beszüntették a munkát az észt hátterű vállalat fuvarozói Románia számos városában, közöttük Sepsiszentgyörgyön is. A Bolt egyik fuvarozója szerint a megemelt jutalék, a megszorítások és a kommunikációhiány okozza a felháborodást.
Újabb, ideiglenes célállomást jelentettek be szerdán, ahová a marosvásárhelyi reptérről utazhatunk majd.
Raluca Turcan nemzeti PNL-s képviselő szerdán bejelentette, módosító indítványt nyújt be egy általa kezdeményezett törvénytervezethez, amely lehetővé tenné az alkotmánybírák egyénenkénti anyagi felelősségre vonását az államnak okozott kár esetén.
Járdára írt verssorok jelentek meg a napokban a sepsiszentgyörgyi Olt-utcában: a tettes ismeretlen, de az ott dolgozók egy érzelmes, szerelmes ismeretlennek tulajdonítják az akciót.
Az utolsó simításokat végzi a kormány a közigazgatási reformról szóló tervezeten, amelyet sürgősségi rendelet formájában készül elfogadni – nyilatkozta szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
A legfelsőbb bíróság „trükközése” miatt Románia valószínűleg el fog veszíteni 231 millió euró uniós támogatást.
Márton Áron születésének 130. évfordulója alkalmából 2026-ot emlékévvé nyilvánította szerdán a Szenátus, elfogadva az erről szóló törvénytervezetet.
Jogerősen hét év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte szerdán a bukaresti ítélőtábla a „zsenimentornak” is nevezett K. Lajost két kiskorú fiú ellen elkövetett nemi erőszak miatt.
3 hozzászólás