
Fotó: Veres Nándor
A Székelygyümölcs Egyesület által működtetett farkaslaki gyümölcsfeldolgozó manufaktúra hatása kézzel fogható változást eredményezett az udvarhelyszéki gyümölcstermesztésben. A gazdák, akik eddig csak banikért tudták eladni a tonnaszámra termett almát, ma a feldolgozás után meghatározó jövedelemmel számolhatnak. A termelők maguk is érzik, hogy lehetőségek vannak a gyümölcsfeldolgozásban, ezért érdemes tanulni, befektetni és ápolni a nagyapáink által ránk hagyott alma-, körte-, szilvafajokat. Összeállításunkban a gyümölcsösökben „szüreteltünk” a gazdák tapasztalataiból.
2011. augusztus 31., 16:262011. augusztus 31., 16:26
2011. augusztus 31., 19:402011. augusztus 31., 19:40
A manufaktúra termékei. Tekintse meg fotógalériánkat!
Farkaslakát magunk mögött hagyva, a Kalonda-tető felé haladva az út mindkét oldalán gyümölcsfák ezrei sorakoznak. Az ültetvények többségét mintha itt felejtették volna még a kollektív gazdálkodás idejéből. A két évtizednyi nemtörődömség egyre csontosabbá szárítja az egykor bőven termő fákat. A bozót és a gaz között azonban akad néhány parcella, melynek újra van törődő gazdája. A Farkaslakán működő feldolgozó hatásának már látszanak az első jelei.
A gyümölcsösök egy részét a gaz és a bozót vette fel – leginkább a medvéknek nyújtanak ma menedéket – jegyzi meg Jakab Antal farkaslaki gazda, miközben kertjében sétálunk. A kertben alma, körte és szilva terem, de van itt cseresznye, dió és szeder is. A háztáji kertben nem csak őshonos fajták vannak, ide már újabb, piacosabb fajták is kerültek. Egy közös van minden fában, látszik rajtuk a szakszerű ápolás. Itt nem fordul elő az, hogy egyik évben sokat, máskor semmit nem teremnek a fák.
Felértékelődő gyümölcsösök
Jakab Antal mindjárt az első titkot is megosztja velünk, és mutat is az egyik fa tövébe elhelyezett csirkeborítóra, amely alatt most is vígan kapirgál a majorság. Ezek az állatok biztosítják a szükséges foszfort a növényeknek – hangsúlyozza, s közben egy újabb kerti munkáscsalád odújához vezet. A mezei verebek is végzik dolgukat, sőt a közelben fészkelő cinegék is besegítenek a kártevők pusztításába. Az egész kerten érződik a harmónia, a gazda tudja, hogy csak odafigyeléssel lehet gyümölcsöt termeszteni, egy ideje már meg is éri a fáradozás. Jakab Antal közben egy tanfolyamot is elvégzett, melyen a szakmai tapasztalat mellett is lehetett újat tanulni.
Évekig húsz baniért vadtakarmányként értékesítették az almát, de amióta működik a faluban a gyümölcsfeldolgozó manufaktúra, értéke lett az almának. Jakab Antal számításai szerint az elmúlt évben már a feldolgozás eredményeként két lej bevétel volt minden kiló alma után. A húsz banihoz képest ez jó.
A gyümölcstermesztésnek van jövője Farkaslakán, ez egyértelműen kiderült a beszélgetésből, azonban hangsúlyozza: semmi nincs ingyen, minden munkát, törődést és kitartást követel. Ezt a gondolatot erősíti bennünk Gergely Levente is, akivel körtésében beszélgetünk. A megadott helyszínre akár kalauzolás nélkül is rátalálhattunk volna, hiszen a húszáras parcella, melyen Levente gazdálkodik, „kilóg a sorból”. Itt a gyümölcsfák koronái zöldek, és termés is szépen van rajtuk, még akkor is, ha a szakember látja a különbséget az idei év gyenge hozama és egy jobb év termése között.
Aki a körtére fogadna
Tizenkét éve, hogy körtetermesztésbe kezdett, államvizsga-dolgozatát is erről írta, így Levente otthonosan mozog a témában, növényvédelemben, kémiában. A kis szakmai előadás közben, a körtéket kóstolgatva megjegyeztük: van különbség a körték között nemcsak névben, de ízben is. A körte termesztése jövedelmező lehet, de nem várható el a körtefától sem, hogy csak úgy, Isten nevében teremjen – jegyzi meg a gazdálkodó. Meg kell adni a körtének, ami a körtéé…
Gergely Levente már tizenkét éve a körtére esküszik
Gyümölcsös bank
A farcádi Sándor Levente beszélgetésünk helyszínére magával hozta a Székelygyümölcs Egyesület és a Civitas Alapítvány által kiadott könyvet is. Ebbe több mint ötven almafajta leírása került bele, amit a térségben megtaláltak. Most magyarországi szakemberek is ide járnak, és innen visznek vissza olyan fajtákat, amelyek Magyarországon ma már nem léteznek – magyarázza Sándor Levente. A térség egy igazi bank, ahol az ősi fajtákat meg lehet találni. Itt halad át a Gyümölcs útja is, melyet ilyenkor, gyümölcséréskor érdemes felfedezni és végigkóstolni terméseit.
Farcádon nem véletlen, hogy éppen Levente az egyik mozgatórugója a Székelygyümölcs-programnak. A helybéliek még ma is emlékeznek arra, hogy Levente nagyapja – akár egy vidéki Micsurin – járta a vidéket, minden vad alanyt beoltott a régi almafajtákból. Ezért is van még meg itt a Budai Domokos, a Tartós Gusztáv, a Batul vagy más őshonos fajták. Ez is indokolja, hogy a második udvarhelyszéki manufaktúra beüzemelését is itt tervezik az ősz végére.
A riport bővebben az Udvarhelyi Híradó 2011. szeptember 1-jei lapszámában olvasható.
Két év alatt elérte a tízezer támogató szavazatot a Lego Ideas-programban a mintegy ezer legókockából készült székelykapu. A LEGO cég 2026 januárjában értékeli ki a munkát, ha elfogadják, hivatalos legószetté válhat a székelykapu.
Jövő héten tárgyalja első olvasatban a kormány a közigazgatási reformról szóló törvénytervezetet – jelentette be Kelemen Hunor Sepsiszentgyörgyön. A javaslat 10 százalékos létszámcsökkentést és bérkeret-megvágást irányoz elő a közszférában.
Védelmi szövetségként a NATO mindig készen áll a védelemre – jelentette ki szerdán Bukarestben Mark Rutte, a katonai szövetség főtitkára.
Átvette szerdán a Kovászna megyei önkormányzat a sepsiszentgyörgyi új tüdőkórházat, mely az Országos Befektetési Társaság (CNI) által biztosított, közel 43 millió lejes finanszírozásból rekordidő alatt készült el.
Románia befektet a NATO-ba, a NATO pedig befektet Romániába – jelentette ki szerdán Bukarestben Mark Rutte, NATO-főtikár.
349 hegyi balesethez riasztották év eleje óta a Hargita megyei hegyimentőket, akik összesen 368 személyt láttak el, és négy személy életét már nem tudták megmenteni – közölte szerdán a Salvamont adatai alapján a Hargita megyei önkormányzat.
Nem kell bírósági illetéket fizetniük a családon belüli erőszak áldozatainak válókeresetük vagy vagyonmegosztási keresetük benyújtáskor.
Csalás gyanújával indult nyomozás, miután kiderült, hogy az érintett személyek engedély és jogi felhatalmazás nélkül folytattak hitelszövetkezeteknél szokásos olyan tevékenységeket.
Megállapodást kezdeményezett a kivitelezővel a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal és költségcsökkentő programról számolt be Szakács-Paál István polgármester, miután a Szejke-ügy bírósági döntése több milliós terhet ró a város költségvetésére.
Hat háromszéki községben is fokozott rendőri ellenőrzések zajlottak a hét első napjain az akciók során közel 130 személyt igazoltattak, több mint 80 járművet állítottak meg, több mint 20 ezer lej értékben szabtak ki bírságokat.
szóljon hozzá!