Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe

A Gyertyaszentelő elnevezés a Világ Világosságát jelképező gyertyának, mint ókeresztény Krisztus-szimbólumnak a szentmise keretében történő szentelési szertartásából ered. Archív

Fotó: Iochom Zsolt

Jézusnak a jeruzsálemi templomban történt bemutatását ünnepli a katolikus egyház február 2-án. Ismertebb, magyar neve szerint Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe. (Szent) II. János Pál pápa 1977-ben ezt az ünnepet rendelte a Megszentelt élet napjává, amikor a szerzetesi hivatásokért imádkoznak. Idén hétfőre esik Szent Balázs püspök és vértanú napja, ezért vasárnap a szentmisék végén Balázs-áldásban részesítik a híveket.

Molnár Melinda

2020. február 02., 10:002020. február 02., 10:00

2020. január 31., 10:442020. január 31., 10:44

Jézus születése után negyven nappal József és Mária vallásos előírásnak tett eleget azzal, hogy az elsőszülött gyermeket Istennek szentelték, és ekkor mutatták be áldozatként a két galambfiókát vagy gerlicét. Az ószövetségben megkívánt tisztulást és kiváltást tükrözi az ünnep régebb használatos megnevezése a római liturgiában: Szűz Mária tisztulása.

Urunk bemutatásának liturgikus ünneplése a karácsonyt követő negyvenedik napon megegyezik a keleti és a nyugati egyházban. A görög liturgia a találkozás ünnepének nevezi: ekkor találkozott Krisztus az emberiséggel Simeon és Anna próféta asszony személyében. Nyugaton a fény ünnepe is: a Gyertyaszentelő elnevezés a Világ Világosságát jelképező gyertyának, mint ókeresztény Krisztus-szimbólumnak a szentmise keretében történő szentelési szertartásából ered.

Február 2–a időjósló nap. Egy mondás szerint: Gyertyaszentelő napján / Farkas ordítson duplán, / Mert ha nap süt s olvad, / üres marad ól s pad! Későn érkező tavaszt jósolt a régieknek a medve: ha barlangjából előbújva meglátta árnyékát, visszatért pihenni.