
A Gyertyaszentelő elnevezés a Világ Világosságát jelképező gyertyának, mint ókeresztény Krisztus-szimbólumnak a szentmise keretében történő szentelési szertartásából ered. Archív
Fotó: Iochom Zsolt
Jézusnak a jeruzsálemi templomban történt bemutatását ünnepli a katolikus egyház február 2-án. Ismertebb, magyar neve szerint Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe. (Szent) II. János Pál pápa 1977-ben ezt az ünnepet rendelte a Megszentelt élet napjává, amikor a szerzetesi hivatásokért imádkoznak. Idén hétfőre esik Szent Balázs püspök és vértanú napja, ezért vasárnap a szentmisék végén Balázs-áldásban részesítik a híveket.
2020. február 02., 10:002020. február 02., 10:00
2020. január 31., 10:442020. január 31., 10:44
Jézus születése után negyven nappal József és Mária vallásos előírásnak tett eleget azzal, hogy az elsőszülött gyermeket Istennek szentelték, és ekkor mutatták be áldozatként a két galambfiókát vagy gerlicét. Az ószövetségben megkívánt tisztulást és kiváltást tükrözi az ünnep régebb használatos megnevezése a római liturgiában: Szűz Mária tisztulása.
Urunk bemutatásának liturgikus ünneplése a karácsonyt követő negyvenedik napon megegyezik a keleti és a nyugati egyházban. A görög liturgia a találkozás ünnepének nevezi: ekkor találkozott Krisztus az emberiséggel Simeon és Anna próféta asszony személyében. Nyugaton a fény ünnepe is: a Gyertyaszentelő elnevezés a Világ Világosságát jelképező gyertyának, mint ókeresztény Krisztus-szimbólumnak a szentmise keretében történő szentelési szertartásából ered.
Február 2–a időjósló nap. Egy mondás szerint: Gyertyaszentelő napján / Farkas ordítson duplán, / Mert ha nap süt s olvad, / üres marad ól s pad! Későn érkező tavaszt jósolt a régieknek a medve: ha barlangjából előbújva meglátta árnyékát, visszatért pihenni.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
szóljon hozzá!