
A Gyertyaszentelő elnevezés a Világ Világosságát jelképező gyertyának, mint ókeresztény Krisztus-szimbólumnak a szentmise keretében történő szentelési szertartásából ered. Archív
Fotó: Iochom Zsolt
Jézusnak a jeruzsálemi templomban történt bemutatását ünnepli a katolikus egyház február 2-án. Ismertebb, magyar neve szerint Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe. (Szent) II. János Pál pápa 1977-ben ezt az ünnepet rendelte a Megszentelt élet napjává, amikor a szerzetesi hivatásokért imádkoznak. Idén hétfőre esik Szent Balázs püspök és vértanú napja, ezért vasárnap a szentmisék végén Balázs-áldásban részesítik a híveket.
2020. február 02., 10:002020. február 02., 10:00
2020. január 31., 10:442020. január 31., 10:44
Jézus születése után negyven nappal József és Mária vallásos előírásnak tett eleget azzal, hogy az elsőszülött gyermeket Istennek szentelték, és ekkor mutatták be áldozatként a két galambfiókát vagy gerlicét. Az ószövetségben megkívánt tisztulást és kiváltást tükrözi az ünnep régebb használatos megnevezése a római liturgiában: Szűz Mária tisztulása.
Urunk bemutatásának liturgikus ünneplése a karácsonyt követő negyvenedik napon megegyezik a keleti és a nyugati egyházban. A görög liturgia a találkozás ünnepének nevezi: ekkor találkozott Krisztus az emberiséggel Simeon és Anna próféta asszony személyében. Nyugaton a fény ünnepe is: a Gyertyaszentelő elnevezés a Világ Világosságát jelképező gyertyának, mint ókeresztény Krisztus-szimbólumnak a szentmise keretében történő szentelési szertartásából ered.
Február 2–a időjósló nap. Egy mondás szerint: Gyertyaszentelő napján / Farkas ordítson duplán, / Mert ha nap süt s olvad, / üres marad ól s pad! Későn érkező tavaszt jósolt a régieknek a medve: ha barlangjából előbújva meglátta árnyékát, visszatért pihenni.
Új szokás indult útjára Gyergyószentmiklóson: a húsvétvasárnapi eledelszentelés idén először városi eseménnyé bővült. A Szent Miklós Plébánia ezúttal a városközponti parkban szervezte meg az étkek megáldását.
Húsvétvasárnap reggel az ételszentelés szertartása kerül középpontba, ezt a hagyományt pedig Csíkszeredában több ezren éltetik. A Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda központjában tartják, és ez idén sincs másként.
A húsvét a világ kereszténységének legnagyobb jelentőségű ünnepe: Krisztus feltámadása a halálon és a gonoszságon, bűnökön személyes áldozattal aratott győzelmet jelenti. De vajon egyformán gondolkodnak erről az erdélyi történelmi egyházak?
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) ezen a héten (március 30. és április 3. között) több mint 1700 gazdasági szereplőnél végzett ellenőrzéseket, és 2384 bírságot szabott ki, több mint 6,3 millió lej értékben.
Tíz felnőttet részesít a keresztség szentségében XIV. Leó pápa a Szent Péter-bazilikában szombat este kilenckor kezdődő vigílián, amelyen a bazilika eddig néma harangjai ismét megszólalnak, és elindulnak a világ templomai felé.
Nagyszombaton az esti vigília szertartással kezdetét veszi a húsvét, a kereszténység legnagyobb, Jézus feltámadását hirdető ünnepe.
Csaknem 2500 szabálysértési bírságot róttak ki a múlt héten az autópálya-rendőrök a közlekedésbiztonsági ellenőrzéseik során, ezek közül a legtöbbet, 431-et, gyorshajtás miatt.
Az Országos Cégnyilvántartási Hivatal szombaton közzétett adatai szerint 2026 első két hónapjában 3853 vállalat függesztette fel a tevékenységét Romániában, 16,51 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában.
A múlt év végén 7418 olyan gyermeket tartottak nyilván Romániában, akinek mindkét szülője külföldön dolgozott. Számuk 656-tal csökkent végéhez képest – derül ki az országos gyermekjogvédelmi hatóság (ANPDCA) szombaton közzétett adataiból.
Napsütésben, borús időben, hidegben, a járványhelyzet miatt otthon ülve, maszkban, majd újból tömegesen – rövid videóban foglaltuk össze a húsvétvasárnapi csíkszeredai ételszenteléseket.
szóljon hozzá!