HIRDETÉS

Vadakat hizlalnak a gazdák

Gergely Imre 2014. szeptember 29., 14:58 utolsó módosítás: 2014. szeptember 29., 16:24

Egy tízezer lejt érő tehenet ölt meg a medve pár nappal ezelőtt Remetén. Az eset sajnos nem egyedi, a gazdák számításai szerint csak idén több mint húsz medvetámadásnak estek áldozatává remeteiek állatai. A panaszok sora hosszú.

Egész éjjel a kukoricatáblát őrizte a közelben, de nem látott, nem hallott semmit Czikó Dezső remetei gazdálkodó, másnap reggel viszont megdöbbenve látta, hogy az egyedenként 2300 euróért vásárolt, Aberdeen Angus fajtájú, törzskönyvezett húsmarhái közül az egyik nem legel a többivel. A mezőn azonban egy halom látszott. Közelebb menve szembesült a szomorú ténnyel: egy medve megölte a tehenet, gödröt kapart, belevonszolta a tetemet, és beborította a kiásott földdel. A kár tízezer lej, s ennek alig harmadát kaphatja meg kártérítésként.

A károsult károsult marad

Czikó Dezső nem az egyedüli gazda, aki éjszakáit nem ágyban, hanem a mezőn tölti, őrzi a termést a vaddisznóktól, medvéktől s más vadaktól. Sokszor hiába. Elmondta, azon az éjszakán is ez zajlott, terepjárójával többször körbejárt a Kicsibükön található földeken, megkerülte az éjszakára letelepedett csordát is, majd az autó fényeit égve hagyva, reflektorait felfelé irányítva megállt a kukoricatábla között, távol tartva ezzel a vadakat. Az éjszakai őrzésre szükség van, ez két nappal korábban bebizonyosodott, a kukoricatábla csaknem felét legázolták, tönkretették a vaddisznók. Az óvintézkedés ezúttal csak annyiban volt sikeres, hogy a kukoricatáblába nem mentek be a vadállatok lakmározni, de kétszáz méterrel arrébb a tehenet megölte a medve.

A gazda keserű hangon mondta: két nappal azelőtt jártak a megyei környezetvédelmi ügynökség szakemberei, felmérték a kukoricában esett kárt, s meg is állapítottak egy kártérítési értéket. Ez azonban korántsem fedezi a valós károkat. Rossz a törvény – állapítja meg a gazda –, hiszen csak azt az értéket fizetik a károsultaknak vissza, amit belefektettek, azaz a vetőmag és a tavaszi vetés költségeit. A takarmánynak szánt és tönkretett kukorica helyett azonban más takarmányt kell vennie a gazdának, ha etetni akarja állatait. Ennek a költségeit nem fedezi senki.

A megölt tehén árát sem látja viszont a tulajdonos, nem veszik tekintetbe, hogy milyen fajú és mennyi az igazi értéke a marhának, hanem csak kilónként 5 lej 10 banit kaphat kártérítésként. A tehén 650 kiló körül volt. A különbség hétezer lejre tehető. Ez a gazda kára marad, amit senki nem térít meg.

A vadakat hizlaljuk?

A remetei gazda panaszai itt nem érnek véget. Elmondta, hogy a mostani kár ugyan nem kevés, de még ennél is többről van szó. Csak az elmúlt két hónapban több mint tíz olyan vadkár történt Remete határában, aminek haszonállatok estek áldozatává, legutóbb a falu utolsó házától kétszáz méterre ölt meg hat juhot a medve. Ezek azonban csak a hivatalosan bejelentett esetek. Czikó Dezső elmondása szerint még legalább ennyi történt,  amit be sem jelentettek, mert nem látják értelmét.

Nemrégiben szintén az ő csordáját támadta meg a medve, akkor egy borjút sebzett meg. A fiatal állat végül nem pusztult el, köszönhetően annak, hogy az aberdeen angus fajta olyan, hogy védi a társait. A sebzett borjút az anyja és még két tehén háromszögben közrefogta, a csoda többi tagja pedig szembement a medvével és elkergette. Most nagy csendben „dolgozott” a medve, a megsebzett tehén bőgni sem tudott, így sikerült elbánnia vele. A tetemből evett valamennyit, de elvinni nem tudta, azért temette be, hogy majd visszajön és megeszi a többit. A hatóságok arra kérték a gazdát, ne mozdítsa a megölt tehenet, míg helyszíni szemlét nem tartanak. Így is történt, a megölt tehenet nem mozdították, csak deszkakerítéssel vették körül, hogy a kutyák ne kezdjék meg. A medve jött is másnap éjjel. Ekkor azonban ott voltak az emberek, várták s elriasztották. Másnap feldarabolták a tehenet, s kutyákat etetnek a hússal. A medve által megölt állatok ugyanis emberi fogyasztásra már nem alkalmasak. Betegségeket okozhat, ha valaki eszik belőle.

Vannak vadásztársaságok, amelyek villanypásztort adnak a gazdáknak, hogy ezzel védjék a földeket. Ez azonban nem sokat ér – mondta Czikó. Arra jó, hogy a tehenei nem kóborolnak el, de a vadállatokat alig zavarja. Egy medve vagy egy vaddisznócsorda úgy megy át rajta, mintha ott sem lenne. Elmesélte, hogy egyik falusfele két sornyi villanypásztort szerelt fel földje körül, de azon is áttörtek a vaddisznók, az anyakoca vagy a vezérkan nekiszaladt, a villanypásztor pedig elszakadt, a többi zavartalanul mehetett. A kutyák sem jelentenek biztonságot. Ha az ember a helyszínen van, akkor bátrak, de egyedül inkább elmenekülnek, félnek a medvétől, a sok medvetámadás alatt megtanulták, hogy a medve őket is képes elpusztítani.

„Rossz a törvény. Megértem, hogy védett állatokról van szó, nem lehet csak úgy elpusztítani őket, de az mégsem helyes, hogy a vadakat védi a törvény, nem pedig a haszonállatot vagy az embert. Azért dolgozunk földeken, azért tartunk állatokat, hogy jövedelmünk legyen, de most az van, hogy a vadállatokat hizlaljuk, hogy könnyen kiteleljenek” – mondja. Hozzátette, a gazdák úgy látják, változtatni kell a törvényen, a kártevő vadakra könnyebben kellene kilövési engedélyt adjanak a hatóságok.

„Amikor ezer hektáron 48 medvét tartanak számon, ami hatvan is lehet, mert persze nincs pontos számítás, az nagyon soknak számít, s közben az egész Gyergyói-medencében két kilövési engedélyt adtak ki az elmúlt időszakban. Ez így nem jó” – mondja Czikó Dezső. A gazda szerint az lenne az elfogadható, ha a vadásztársaságok kordában tartanák a vadakat, az esetleges vadkárokat pedig ők térítenék meg, hiszen a „vadhizlalásnak” ők a haszonélvezői.

Szaporodó vadkárok, késő kártérítések

Régebben nem volt ennyi baj a vadállatokkal – mondta a gazda. Hozzátette, persze mindig is előfordult, hogy a medvék, vaddisznók kárt tettek a vetésben vagy állatállományban, de nem ilyen nagy számban. Az, hogy a gazdák termését, állatait eszik a medvék, elősegíti, hogy a vadak könnyebben kitelelnek, kevesebb a természetes pusztulások száma. Kilövésük nem engedélyezett, így egyértelmű, hogy folyamatosan egyre több a medve. Már nemcsak az erdők szélén okoznak károkat, hanem egyre közelebb merészkednek a  lakott helyekhez is. A falu közelében megölt juhok erre a példák, de pár nappal ezelőtt többen látták, hogy a faluban, a Maros hídján ment át egy anyamedve a bocsával este 11-kor. Ezek mellett más, hasonló esetekről is hallottak a remeteiek, például hogy Vaslábon a főúton ütött el egy medvét egy teherautó.  

„Amikor adót kell fizetni, akkor nagyon hamar küldik a felszólításokat, teszik rá a kamatot, zárolják a számlákat. Amikor nekünk van kárunk, akkor az nem sürgős, nem térítik meg, s ha adnak valamennyit, azt évek múlva teszik” – panaszolta a gazda. Hozzáfűzte: 2011-ben egy hektárnyi kukoricáját tették tönkre a vaddisznók, s azóta sem kapott semmiféle kártérítést. Szomorúan összegzett: „Csak ígérgetnek, de a bajban magunkra vagyunk maradva.”

Hogyan kellene védekezni a székelyföldi településekre merészkedő medvékkel szemben?

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
7 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS