Vadakat hizlalnak a gazdák

Egy tízezer lejt érő tehenet ölt meg a medve pár nappal ezelőtt Remetén. Az eset sajnos nem egyedi, a gazdák számításai szerint csak idén több mint húsz medvetámadásnak estek áldozatává remeteiek állatai. A panaszok sora hosszú.

Gergely Imre

2014. szeptember 29., 14:582014. szeptember 29., 14:58

2014. szeptember 29., 16:242014. szeptember 29., 16:24

Egész éjjel a kukoricatáblát őrizte a közelben, de nem látott, nem hallott semmit Czikó Dezső remetei gazdálkodó, másnap reggel viszont megdöbbenve látta, hogy az egyedenként 2300 euróért vásárolt, Aberdeen Angus fajtájú, törzskönyvezett húsmarhái közül az egyik nem legel a többivel. A mezőn azonban egy halom látszott. Közelebb menve szembesült a szomorú ténnyel: egy medve megölte a tehenet, gödröt kapart, belevonszolta a tetemet, és beborította a kiásott földdel. A kár tízezer lej, s ennek alig harmadát kaphatja meg kártérítésként.

A károsult károsult marad

Czikó Dezső nem az egyedüli gazda, aki éjszakáit nem ágyban, hanem a mezőn tölti, őrzi a termést a vaddisznóktól, medvéktől s más vadaktól. Sokszor hiába. Elmondta, azon az éjszakán is ez zajlott, terepjárójával többször körbejárt a Kicsibükön található földeken, megkerülte az éjszakára letelepedett csordát is, majd az autó fényeit égve hagyva, reflektorait felfelé irányítva megállt a kukoricatábla között, távol tartva ezzel a vadakat. Az éjszakai őrzésre szükség van, ez két nappal korábban bebizonyosodott, a kukoricatábla csaknem felét legázolták, tönkretették a vaddisznók. Az óvintézkedés ezúttal csak annyiban volt sikeres, hogy a kukoricatáblába nem mentek be a vadállatok lakmározni, de kétszáz méterrel arrébb a tehenet megölte a medve.

A gazda keserű hangon mondta: két nappal azelőtt jártak a megyei környezetvédelmi ügynökség szakemberei, felmérték a kukoricában esett kárt, s meg is állapítottak egy kártérítési értéket. Ez azonban korántsem fedezi a valós károkat. Rossz a törvény – állapítja meg a gazda –, hiszen csak azt az értéket fizetik a károsultaknak vissza, amit belefektettek, azaz a vetőmag és a tavaszi vetés költségeit. A takarmánynak szánt és tönkretett kukorica helyett azonban más takarmányt kell vennie a gazdának, ha etetni akarja állatait. Ennek a költségeit nem fedezi senki.

A megölt tehén árát sem látja viszont a tulajdonos, nem veszik tekintetbe, hogy milyen fajú és mennyi az igazi értéke a marhának, hanem csak kilónként 5 lej 10 banit kaphat kártérítésként. A tehén 650 kiló körül volt. A különbség hétezer lejre tehető. Ez a gazda kára marad, amit senki nem térít meg.

A vadakat hizlaljuk?

A remetei gazda panaszai itt nem érnek véget. Elmondta, hogy a mostani kár ugyan nem kevés, de még ennél is többről van szó. Csak az elmúlt két hónapban több mint tíz olyan vadkár történt Remete határában, aminek haszonállatok estek áldozatává, legutóbb a falu utolsó házától kétszáz méterre ölt meg hat juhot a medve. Ezek azonban csak a hivatalosan bejelentett esetek. Czikó Dezső elmondása szerint még legalább ennyi történt,  amit be sem jelentettek, mert nem látják értelmét.

Nemrégiben szintén az ő csordáját támadta meg a medve, akkor egy borjút sebzett meg. A fiatal állat végül nem pusztult el, köszönhetően annak, hogy az aberdeen angus fajta olyan, hogy védi a társait. A sebzett borjút az anyja és még két tehén háromszögben közrefogta, a csoda többi tagja pedig szembement a medvével és elkergette. Most nagy csendben „dolgozott” a medve, a megsebzett tehén bőgni sem tudott, így sikerült elbánnia vele. A tetemből evett valamennyit, de elvinni nem tudta, azért temette be, hogy majd visszajön és megeszi a többit. A hatóságok arra kérték a gazdát, ne mozdítsa a megölt tehenet, míg helyszíni szemlét nem tartanak. Így is történt, a megölt tehenet nem mozdították, csak deszkakerítéssel vették körül, hogy a kutyák ne kezdjék meg. A medve jött is másnap éjjel. Ekkor azonban ott voltak az emberek, várták s elriasztották. Másnap feldarabolták a tehenet, s kutyákat etetnek a hússal. A medve által megölt állatok ugyanis emberi fogyasztásra már nem alkalmasak. Betegségeket okozhat, ha valaki eszik belőle.

Vannak vadásztársaságok, amelyek villanypásztort adnak a gazdáknak, hogy ezzel védjék a földeket. Ez azonban nem sokat ér – mondta Czikó. Arra jó, hogy a tehenei nem kóborolnak el, de a vadállatokat alig zavarja. Egy medve vagy egy vaddisznócsorda úgy megy át rajta, mintha ott sem lenne. Elmesélte, hogy egyik falusfele két sornyi villanypásztort szerelt fel földje körül, de azon is áttörtek a vaddisznók, az anyakoca vagy a vezérkan nekiszaladt, a villanypásztor pedig elszakadt, a többi zavartalanul mehetett. A kutyák sem jelentenek biztonságot. Ha az ember a helyszínen van, akkor bátrak, de egyedül inkább elmenekülnek, félnek a medvétől, a sok medvetámadás alatt megtanulták, hogy a medve őket is képes elpusztítani.

„Rossz a törvény. Megértem, hogy védett állatokról van szó, nem lehet csak úgy elpusztítani őket, de az mégsem helyes, hogy a vadakat védi a törvény, nem pedig a haszonállatot vagy az embert. Azért dolgozunk földeken, azért tartunk állatokat, hogy jövedelmünk legyen, de most az van, hogy a vadállatokat hizlaljuk, hogy könnyen kiteleljenek” – mondja. Hozzátette, a gazdák úgy látják, változtatni kell a törvényen, a kártevő vadakra könnyebben kellene kilövési engedélyt adjanak a hatóságok.

„Amikor ezer hektáron 48 medvét tartanak számon, ami hatvan is lehet, mert persze nincs pontos számítás, az nagyon soknak számít, s közben az egész Gyergyói-medencében két kilövési engedélyt adtak ki az elmúlt időszakban. Ez így nem jó” – mondja Czikó Dezső. A gazda szerint az lenne az elfogadható, ha a vadásztársaságok kordában tartanák a vadakat, az esetleges vadkárokat pedig ők térítenék meg, hiszen a „vadhizlalásnak” ők a haszonélvezői.

Szaporodó vadkárok, késő kártérítések

Régebben nem volt ennyi baj a vadállatokkal – mondta a gazda. Hozzátette, persze mindig is előfordult, hogy a medvék, vaddisznók kárt tettek a vetésben vagy állatállományban, de nem ilyen nagy számban. Az, hogy a gazdák termését, állatait eszik a medvék, elősegíti, hogy a vadak könnyebben kitelelnek, kevesebb a természetes pusztulások száma. Kilövésük nem engedélyezett, így egyértelmű, hogy folyamatosan egyre több a medve. Már nemcsak az erdők szélén okoznak károkat, hanem egyre közelebb merészkednek a  lakott helyekhez is. A falu közelében megölt juhok erre a példák, de pár nappal ezelőtt többen látták, hogy a faluban, a Maros hídján ment át egy anyamedve a bocsával este 11-kor. Ezek mellett más, hasonló esetekről is hallottak a remeteiek, például hogy Vaslábon a főúton ütött el egy medvét egy teherautó.  

„Amikor adót kell fizetni, akkor nagyon hamar küldik a felszólításokat, teszik rá a kamatot, zárolják a számlákat. Amikor nekünk van kárunk, akkor az nem sürgős, nem térítik meg, s ha adnak valamennyit, azt évek múlva teszik” – panaszolta a gazda. Hozzáfűzte: 2011-ben egy hektárnyi kukoricáját tették tönkre a vaddisznók, s azóta sem kapott semmiféle kártérítést. Szomorúan összegzett: „Csak ígérgetnek, de a bajban magunkra vagyunk maradva.”

Szavazás Hogyan kellene védekezni a székelyföldi településekre merészkedő medvékkel szemben?

Szavazás eredménye
szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 10., csütörtök

Négyezer négyzetméternyi útfelületet tesznek rendbe Gyergyószentmiklóson

Zajlanak a gyergyószentmiklósi aszfaltutak karbantartási munkálatai: idén összesen négyezer négyzetméternyi felületet újítanak fel, több helyszínen párhuzamosan dolgoznak a munkagépek.

Négyezer négyzetméternyi útfelületet tesznek rendbe Gyergyószentmiklóson
2025. július 10., csütörtök

Eltűnt vaslábi nő megtalálásában kér segítséget a rendőrség

Önként távozott otthonából a vaslábi nő július 6-án, vasárnap, és azóta sem tért haza, megtalálásában segítséget kér a rendőrség.

Eltűnt vaslábi nő megtalálásában kér segítséget a rendőrség
2025. július 09., szerda

Ismét a lovasélet fővárosává válik Gyergyószentmiklós, közeledik a 18. Székelyföldi Lovas Ünnep

Tizennyolcadik alkalommal rendezik meg a Székelyföldi Lovas Ünnepet Gyergyószentmiklóson. A nagykorúvá váló rendezvény idén is látványos show-műsorokat, versenyeket és családi kikapcsolódási lehetőségeket kínál a lovassport szerelmeseinek.

Ismét a lovasélet fővárosává válik Gyergyószentmiklós, közeledik a 18. Székelyföldi Lovas Ünnep
2025. július 09., szerda

Jönnek a 24. Gyergyóremetei Falunapok

Huszonnegyedik alkalommal rendezik meg a gyergyóremetei falunapokat, ahol idén is színes program-kavalkád várja a résztvevőket minden korosztályból. Az eseménysor péntektől vasárnapig várja a helyieket és vendégeket.

Jönnek a 24. Gyergyóremetei Falunapok
Jönnek a 24. Gyergyóremetei Falunapok
2025. július 09., szerda

Jönnek a 24. Gyergyóremetei Falunapok

2025. július 08., kedd

Nem várt eredményt hozott a sertéspestisgóc környékén végzett ellenőrzés

Nem jelent meg újabb sertéspestis-eset a gyergyóremetei góc közelében, de nem várt eredményt hozott az állategészségügyi hatóság által a környék gazdaságaiban elvégzett ellenőrzés. Számos gazdánál fülszám nélküli sertéseket találtak.

Nem várt eredményt hozott a sertéspestisgóc környékén végzett ellenőrzés
2025. július 07., hétfő

Nem adhat információkat az ügyészség az orotvai gyilkosság ügyében  

Noha még tart a nyomozás a Gyergyóditróhoz tartozó Orotván februárban történt emberölés ügyében, az ügyészség nem adhat semmilyen információt erről. Így azt sem tudtuk meg, sikerült-e minden kétséget kizáróan azonosítani az áldozatot.

Nem adhat információkat az ügyészség az orotvai gyilkosság ügyében   
2025. július 06., vasárnap

Uz Bence utódait nem idegesítik a megszorítások

Nemrégiben Csinódra látogattunk, abba a faluba, ahol nem terem meg a burgonya, csak 2002 óta van villany, és ahová két éve vezet aszfaltozott út. Egy ottani gazdával beszélgetve kiderült, Uz Bence utódait nem hozzák lázba a megszorító intézkedések.

Uz Bence utódait nem idegesítik a megszorítások
2025. július 05., szombat

Ég az erdei avar és a száraz növényzet Hollósarkán

Péntek óta küzdenek az avartűzzel a tűzoltók a Gyergyóhollóhoz tartozó Hollósarka településen. Az utolsó tűzfészkek felszámolását szombat reggel folytatták.

Ég az erdei avar és a száraz növényzet Hollósarkán
2025. július 02., szerda

Vízkorlátozás léphet érvénybe két gyergyói településen

Vízkorlátozást helyezett kilátásba a gyergyói vízszolgáltató vállalat, amennyiben Gyergyóújfaluban és Gyergyóalfaluban nem sikerül csökkenteni a vízfogyasztást.

Vízkorlátozás léphet érvénybe két gyergyói településen
2025. július 02., szerda

Százéves az ereklyés országzászló mozgalom – tudományos konferencia Maroshévízen

Tudományos konferenciával emlékeznek meg az ereklyés országzászló mozgalom százéves évfordulójáról Maroshévízen. A rendezvény az országzászlók, világháborús emlékművek, katonai temetők és nemzeti emlékhelyek témakörét járja körül.

Százéves az ereklyés országzászló mozgalom – tudományos konferencia Maroshévízen