Ünnep örmény módra

Számos egyházi és világi méltóság, Erdély különböző településeiről érkező örmény gyökerű és más érdeklődő érkezett Gyergyószentmiklósra, az együttlét és jövőtervezés mellett alkalmat találva a szórakozásra, ugyanakkor pedig azzal a céllal is, hogy megerősítsék a helyi közösséget: a város történelméhez és fejlődéséhez sokban hozzájáruló örménység érték, amiből a jövőben is lehet sáfárkodni.

Hamlet Gasparian Örményország romániai nagykövete végig jelen volt a fesztivál eseményein, mint elhangzott, 350 éve ő az első örmény nagykövet, aki Gyergyószentmiklósra látogat. Amint a diplomata elmondta, ha késői is, de egy kezdet az ittléte. Szorgalmazta, hogy testvérvárosi kapcsolat jöjjön létre egy örményországi település a Szentmiklós között. Ugyanakkor a kereskedelmi kamarán keresztül segítené a vállalkozókat, hogy örmény partnerre leljenek, és ígéretet tett arra is, hogy az identitásmegőrzés érdekében közbenjár, hogy tanár érkezhessen a legnagyobb örmény közösséggel bíró Erdélyi városba, aki örmény nyelvre tanítja a fiatalságot.

Szintén a gazdasági élet fellendítését szolgálta az üzletember-találkozó, melynek vendége volt Hamlet Gasparian nagykövet mellett Sógor Csaba EP-képviselő, Osváth Pál Gambia nagykövete és Zsigmond Barna Pál magyar főkonzul is.

Szombaton tartották az örmény bált, melyre vendégek és helybéliek egyaránt bejelentkeztek, nagy örömmel fogadva a bált megelőző könyvbemutatót, melyen Garda Dezső két kötetét ismertette, szólva a törvénykező örmény közösségről, hiányt pótolva a gyergyói örmény származásúak kutatásával.

Az Örmény közösségi házban ötvösmester remekműveit, régi kódexeket csodálhattak a fesztiválozók, a legnagyobb elismerést Simó Júlia kiállítása aratta, ő az örményországi viseletet idézte meg alkotásaiban. Sikeres volt a fiatalabb korosztálynak, illetve családoknak kiírt origamipályázat, és üzenettel bírt a vasárnap délelőtti, ifjúsággal való találkozás is. Mint kiderült, az örmény gyökerű fiataloknak alapvető elvárása, hogy rendezvényeiket maguk szervezhessék úgy, hogy azokon szívesen részt vegyenek az együtt élő nemzetek ifjai is.

Az örmény katolikus templom búcsúünnepén, Szűz Mária születésnapján együtt imádkoztak az örmény közösséggel a környékről érkező keresztalják, az örmény katolikus rítus szerint tartott misét Szakács Endre általános helynök, Laczkó-Dávid Anaklét a hitről, mint a kegyelem feltételéről szólt prédikációjában, és szintén a hit megvallására, imádkozásra kérte az egybegyűlteket Jakubinyi György érsek, örmény kormányzó: „Imádkozzatok, mert veszélyben a világbéke. Ha kitör a harmadik világháború, lehet, utána már nem lesz világ”.

A fesztivál fesztiválja a hurut dicséretét foglalta magába: négy csapat főzött ángádzsábur levest, a gyergyószentmiklósi Mezei Anikó családjával pedig „hathetűs” tejből sok petrezselyemmel főzte a hurutot, az örmény ételízesítőt, amit még Aniból, az anyahazából hoztak az Erdélybe érkezők, s mint kiderült, ezt az ízet már csak itt őrzik, Örményországban nem lehet ilyen örmény füllevest kóstolni.

A III. Örmény Művészeti Fesztivál szervezője volt a Gyergyószentmiklósi Örmény Katolikus Egyesület, az Erdélyi Magyarörmények Szövetsége, a Gyergyószentmiklósi Örmény Katolikus Plébánia. Támogatói: Hargita Megyei Kulturális Központ, Gyergyószentmiklós önkormányzata, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa, Communitas Alapítvány.