Tánccal tették szebbé Gyergyószentmiklóst

Látszott a Hóvirág néptáncegyüttes hetedik fesztiválján, a székely és több magyar tájegység viseletébe öltözött fiatalok valóban belső késztetésből élik, éltetik a népzene-, néptánckultúrát, nem csupán őrzik elveszett, letűnt korok emlékeit.

Gergely Imre

2015. augusztus 24., 15:142015. augusztus 24., 15:14

Forgott a szoknya, dobbantak a lábak, szólt a muzsika, a szíveket jóleső érzés, büszkeség töltötte el a Hóvirág néptáncfesztivál eseményeit követve. Amíg a fiatalság ilyen örömmel és mosollyal ropja az ősöktől örökölt mozdulatokat, amíg emelt fejjel, tele torokból énekelik a nép száján keletkezett dalokat, nincs, miért szomorúnak lenni, van jövőjük a hagyományoknak és a nemzetnek is.

A néptáncfesztivál nyitányán elhangzott, a hagyományőrzés nem a hamu őrzése, hanem a láng továbbadását jelenti. Láthatta a gyergyószentmiklósi közönség, a láng él, világít és szíveket melegít.

A hétvégén lezajlott eseményen a házigazda Hóvirág táncegyüttes mellett testvérvárosokból érkezett táncosok mutatták meg magukat, Somorja és Kiskunmajsa néptáncosai találkoztak. A város már a reggeli órákban zenével, énekszóval lett jobb hangulatú, a táncosok szekereken járták körbe a főbb utakat, s több helyen le is ugráltak, táncra perdültek. Szombat este a a Mayossa táncegyüttes mutatott be táncjátékot Az eladott lány címmel, majd vasárnap a vendég és házigazda fellépők gálaestje zárta a fesztivált. Nagy tapsot érdemeltek és kaptak. Persze ezek után még hajnalig ropták a táncházban.

Amint azt a hóvirágosok vezetője elmondta, az eseményhez természetesen kellettek a támogatók, hiszen pénz nélkül manapság már nem nagyon lehet semmit csinálni, de úgy készültek, úgy terveztek, hogy ha senkitől egy fityinget nem kapnak, akkor is lesz Hóvirág néptáncfesztivál, mert táncnak lenni kell.

„Három éjjel három nap nem elég a lábamnak” – szólt népdallal az üzenet: ne legyen elég, legyen nyolcadik és sokadik Hóvirág fesztivál is. Hogy azok is láthassák, bekapcsolódhassanak, akiknek ez most nem sikerült.