Négy hektárnyi pityókáját tették tönkre a vadak – panaszolja Bartalis László gyergyószárhegyi gazda. Kártérítés jár neki ugyan, igényét is letette, de kevesli, amit ajánlottak. A vadásztársulat vezetője szerint a gazda is tehetne többet saját földje biztonságáért.
2015. augusztus 20., 14:522015. augusztus 20., 14:52
A szárhegyi határba, a Veres ér nevű dűlőbe visz ki Bartalis László, és mutatja, nagy területen nem a földben, hanem a talaj felszínén található jelentős mennyiségű burgonyagumó. Ezt hétfőről keddre virradó éjszaka túrták ki a vadak. Láthatók ugyan vaddisznónyomok is, de a kár nagy részét szarvasok okozhatták, azok túrták ki a földből a pityókát, rúgták szét a sorokat – ezt állapította meg a helyszínre érkezett vadkárfelmérő bizottság.
Gábor László kettős minőségben volt a helyszínen, egyrészt mint polgármester, másrészt pedig mint a területen illetékes vadásztársulat, vagyis a Gyergyószentmiklósi Vadgazdálkodási Egyesület elnöke. A törvény szerint, amennyiben védett állat okoz kárt, az állam kötelessége a kártalanítás, de ebben az esetben nem védett állatokról van szó, így a vadásztársulat kell vállalja a kár megtérítését – magyarázta Gábor László.
A vadkár mennyiségét háromtagú bizottság méri fel. Hogy mekkora az összeturkált terület, vita adódott a bizottsági tagok és a gazda között. Gábor László úgy számolt, a négy hektárból mintegy hetven árat tettek tönkre a szarvasok, ennek arányában kínált kártérítést a gazdának. Az első ajánlat szerint a kár felét megtéríti a vadásztársulat, a másik fele a gazdáé marad, ugyanis – nézőpontja szerint – ő nem tett meg mindent azért, hogy földje biztonságban maradjon.
Bartalis László ezt nem hajlandó elfogadni, mondván, hogy szerinte a négy hektárból legalább másfél hektáron tönkrement a termés, így jóval nagyobb kártérítést követel. Felsorolta, hogy a jelenleg tönkrement pityóka csak egy része annak, ami valójában károsodik, mert a következő éjszakákon, biztosan visszatérnek még a vadak, és így a három hét múlva esedékes betakarításáig a kár sokszorozódik. A széttúrt sorok miatt pedig azt a pityókát sem tudják majd megfelelően betakarítani, ami még a földben van, mert a gép nem tudja jól kiforgatni, és sok ép gumót is elvág.
Az alkudozás során született egy olyan ajánlat is Gábor László részéről, miszerint egy hektár tönkrement pityókáért adna kártalanítást a vadásztársulat, de akkor a gazda a legjobban széttúrt területből ötven árat hagyjon a földben, amit majd a vadásztársulat fog betakarítani. Végül nem született helyben megegyezés.
Gábor László határozottan állítja, hogy a villanypásztor megoldaná az ilyen vadkárgondokat. A határban mutatott egy kukoricást, ami négysoros villanypásztorral van körbevéve. A vadak nem mernek, nem tudnak bemenni. Megjegyezte, ilyen kerítés kiépítése Bartalis László birtokán is segített volna, és a költség a mostani kár töredéke lenne. A kerítésen kívül vaddisznónyomokat, szarvaspaták nyomait, túrást lehet látni, de belül a kukorica érintetlen. A polgármester elmondta: tavasszal a falu határát 14 kilométer hosszan kétméteres villanypásztorral vették körül, aminek hatására lényegesen megcsappant az egész területen a vadkárok száma. A kalákában végzett munkából sokan kivették a részüket, akár munkával, akár anyagi hozzájárulással, azonban voltak gazdák – köztük a most károsult Bartalis is –, aki távol maradtak.
Bartalis László panaszolja, hogy földjein az elmúlt tíz évben összesen legalább ötven hektár zabot pusztítottak el a vadak, a mostani pityókavadkárt már nem tudja „lenyelni”. Ezért fordult most a sajtóhoz panaszával. Nem nagyon hisz abban, hogy kártérítést kap, ugyanis szerinte nem jogos Gábor László azon álláspontja, miszerint a gazdának is feladata lenne a terményét megvédeni, nemcsak a vadászok kötelessége távol tartani a vadakat. „Én a szememmel láttam, a vadtehén úgy szökik át a kétméteres kerten, mintha ott sem lenne. Azt mondják a vadászok, mindenki be kellene kertelje a földjét. Minek, ha úgy is keresztülszökik? Az egész ország nem szerelhet kétméteres villanypásztort, s ha valaki szerel, akkor a szomszéd földjére mennek a vadak” – mondta a gazda.
A kárfelmérő terepszemlén jelen volt Kencse Zoltán, a környezetvédelmi minisztérium területi illetékese, aki megerősítette, ebben az évben lényegesen kevesebb vadkárbejelentés érkezett, mint egy évvel korábban. Arra számít azonban, hogy a következő hetekben ez a szám meg fog ugrani. Érik a kukorica, a vaddisznók, szarvasok és más vadak kedvelt csemegéje, de például a krumplit is szívesen eszik, ha jobbat nem találnak.
Zajlik az esővíz-elvezető rendszer kiépítése a Gyilkostó úton, ezzel elkezdődött a Mobilitás 2 városfejlesztési projekt megvalósítása Gyergyószentmiklóson. A nagyobb útfelbontással járó munkálatoknak csak tavasszal kezdenek neki.
Műemlékké nyilvánítaná és eredeti jellegében őrizné meg a Gyergyószárhegy határában lévő, legalább százéves fedeles Maros-hidat a község önkormányzata. A híd mostani állapota miatt azonban már omlásveszélyre figyelmeztető táblát is kihelyeztek.
Több mint ötszáz önkéntes ragadott kesztyűt és szemeteszsákot, hogy megtisztítsa Gyergyószentmiklós közterületeit és környékét. Ez rekord, soha ilyen sokan nem mozdultak meg itt ilyen ügyért. Huszonöt köbméter szeméttől szabadították meg a várost.
Súlyos égési sérüléseket szenvedett egy 61 éves férfi egy lakástűzben a Gyergyóvárhegy községhez tartozó Kalnács településen, csütörtök este. A férfit kórházba szállították.
Havi 170 lejes bérpótlékra jogosult októbertől a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal valamennyi alkalmazottja a számítógépek által kibocsátott sugárzás miatt – derült ki a képviselő-testület csütörtöki ülésén, melyen több más kérdésről is szavaztak.
Elindult a Gondosóra program Gyergyószentmiklóson, így az idősek, a krónikus betegek és a fogyatékossággal élők ezentúl egyetlen gombnyomással segítséget kérhetnek. A kisjövedelmű igénylőktől az önkormányzat átvállalja a szolgáltatás havi költségét.
Ismét szemétgyűjtési akciót szerveznek Gyergyószentmiklóson. A Let’s Do It, Romania! országos hulladékgyűjtési mozgalom keretében zajló pénteki akcióra mindazokat várják, akik szeretnének hozzájárulni a város és környéke rendezettebbé tételéhez.
Folytatódik a gyergyószentmiklósi Nyári Ifjúsági Színpad programsorozata: két egymást követő estén, szeptember 19-én és 20-án, a város két temploma válik különleges előadások helyszínévé.
Immár 28. alkalommal szervezik meg Gyergyóalfaluban a Gazdanapot, amely az évek során a község egyik legfontosabb és legkedveltebb közösségi rendezvényévé nőtte ki magát. A szervezők ezer látogatót várnak szombaton a Réteskertben.
Interaktív egészségügyi panelbeszélgetéseket indít a gyergyószentmiklósi kórház és az Itthon Közösen a Holnapért Egyesület, hogy hiteles információkkal segítse a lakosságot a betegségek megelőzésében és az egészség megőrzésében.
szóljon hozzá!