
Fotó: Szabó Enikő
Gyergyóremetén nemsokára tanfolyam indul azok számára, akik alaposabban szeretnék megismerni a gombákat. Zsigmond Győző gombaszakértővel beszélgettünk.
2016. augusztus 31., 16:082016. augusztus 31., 16:08
Már akadnak jelentkezők, akik részt vennének a szeptember 12-14 között tartandó képzésen, amelyet a sepsiszentgyörgyi László Kálmán Gombászegyesület közreműködésével tartanak elméleti és gyakorlati tudásgyarapítással. Szeptember 9-ig még jelentkezhetnek az érdeklődők a remetei polgármesteri hivatalban. A szervező egyesület részéről dr. Zsigmond Győző gombaszakértőt kérdeztük a tanfolyam, a gombaismeret kapcsán.
– Úgy képzelnénk, hogy Gyergyóban minden családban van legkevesebb egy ember, aki ismeri a gombákat, vagy gyakran fellapozza a gombaismertető könyvecskék valamelyikét. Az a tény, hogy jelentkeznek az önök által meghirdetett tanfolyamra, azt bizonyítja, hogy foghíjas a gombaismeret mifelénk. Az egyesületük tapasztalatai szerint, mennyire ismerjük a környezetünkben fellelhető gombákat?
– Gyergyóban minden családban van legalább egy ember, aki jobbacskán, legalábbis a vidék átlagos gombaismeretének megfelelően ismeri a gombákat. Ez nem kevés, mert Gyergyó a jobb gombaismerő tájegységeink közé tartozik a Kárpát-medencében. Hogy jelentkeznek tanfolyamunkra inkább azt jelenti, hogy többen szeretnének alaposabban megismerkedni a gombák világával, mely sok jót tud nyújtani a feléjük értőn fordulóhoz, s kellemetlenséget elsősorban annak okoz, ki alig vagy keveset tud róluk. A legjobb gombász is csak hiányos ismeretekkel rendelkezhet a gombákat illetően, de ez inkább lelkesítő kéne legyen, mint lesújtó. A gombászat (mikológia) oly rendkívüli módon fejlődő tudomány, mint az informatika például, sok még a felfedezni való, az ismeretlen, és ugyancsak sokféle felhasználási lehetőséget kínál. Sepsiszentgyörgyön, ahol egyesületünk székhelye is van, azt tapasztaljuk, amikor gombavizsgálatot tartunk, hogy azokkal van a legtöbb a gond, akik azt képzelik, hogy minden gombát ismernek (ez lehetetlen, kb. milliónyi fajt különböztet meg jelenleg a szakma), illetve nem elég óvatosak a gombaszedéskor, s hasonló mérgező fajjal tévesztik össze az ehetőt. Hogy hol mennyire ismerik a gombákat, változó világszerte s nálunk is, nem csupán a földrajzi környezettől, de kulturális beállítódástól, az örökségtől is függ. Mi, magyarok a jobb gombaismerők közé számítunk a nagyvilágban, egyaránt hatottak ránk kevés gombát ismerő (német, török) és elég sok gombát számontartó (szláv, latin nyelvcsoportba tartozó) népek. A mikológia szülőhazája Magyarország, ezért talán híre méltán jó gombászkörökben.
– Vannak-e olyan gombák, amelyektől ódzkodunk, bár könnyen azonosíthatók és ehetők?
– Vannak. Általában a termeszthetőktől félünk – okkal – legkevésbé, de ezek a kevésbé értékesek étkezés s gyógyhatás szempontjából. S indokolt tartani a nem ismert, bár könnyen azonosítható fajoktól is, ugyanis nem egyszer olyan gombákat tévesztenek egyesek össze, amelyeket mások nem is tartanak hasonlóknak.
– Ezidáig hol tartottak tanfolyamokat, milyen volt az érdeklődés, melyek voltak a gyakori kérdések, esetleg tévhitek egyes gombafajok kapcsán?
– Kezdetben Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen tanúsítottak érdeklődést tanfolyamaink és főleg a gombák iránt. A gyakori kérdések közé tartoznak a tévhitekkel összefüggők. Ha a csiga megrágja, ha jól megfőzik, mondják, minden gomba ehető. Nem így van, a számunkra legsúlyosabb mérgezést okozó gyilkos galóca (amúgy szép, hasznos, gazda fájával szimbiózisban élő) gyakran csigarágott, s a hő hatására mérge nem bomlik le, ahogy több más gomba esetében, melyek csak nyersen mérgezők. S az sem igaz, hogy egyik napról a másikra az ehetőből mérgező lesz, mutáció vagy a méreg egyik gombáról a másikra átkerülése miatt.
– Mi az a három legfontosabb dolog, amit minden gombászónak tudnia kell?
– Csak biztosra szabad menni gombaevéskor, ne együnk csak megbízhatóan azonosított gombát, tartsuk meg tisztán a gomba környezetét, és nem utolsósorban, törekedjünk elsajátítani a legbiztosabb módját a gombamérgezések elkerülésének, azaz próbáljunk megtudni minél többet színes, változatos világukról, kár lenne nem fordulni hozzájuk sok jó íz élvezete, gyógyulásunk, egészséges életmódunk érdekében.
Műemlékké nyilvánítaná és eredeti jellegében őrizné meg a Gyergyószárhegy határában lévő, legalább százéves fedeles Maros-hidat a község önkormányzata. A híd mostani állapota miatt azonban már omlásveszélyre figyelmeztető táblát is kihelyeztek.
Több mint ötszáz önkéntes ragadott kesztyűt és szemeteszsákot, hogy megtisztítsa Gyergyószentmiklós közterületeit és környékét. Ez rekord, soha ilyen sokan nem mozdultak meg itt ilyen ügyért. Huszonöt köbméter szeméttől szabadították meg a várost.
Súlyos égési sérüléseket szenvedett egy 61 éves férfi egy lakástűzben a Gyergyóvárhegy községhez tartozó Kalnács településen, csütörtök este. A férfit kórházba szállították.
Havi 170 lejes bérpótlékra jogosult októbertől a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal valamennyi alkalmazottja a számítógépek által kibocsátott sugárzás miatt – derült ki a képviselő-testület csütörtöki ülésén, melyen több más kérdésről is szavaztak.
Elindult a Gondosóra program Gyergyószentmiklóson, így az idősek, a krónikus betegek és a fogyatékossággal élők ezentúl egyetlen gombnyomással segítséget kérhetnek. A kisjövedelmű igénylőktől az önkormányzat átvállalja a szolgáltatás havi költségét.
Ismét szemétgyűjtési akciót szerveznek Gyergyószentmiklóson. A Let’s Do It, Romania! országos hulladékgyűjtési mozgalom keretében zajló pénteki akcióra mindazokat várják, akik szeretnének hozzájárulni a város és környéke rendezettebbé tételéhez.
Folytatódik a gyergyószentmiklósi Nyári Ifjúsági Színpad programsorozata: két egymást követő estén, szeptember 19-én és 20-án, a város két temploma válik különleges előadások helyszínévé.
Immár 28. alkalommal szervezik meg Gyergyóalfaluban a Gazdanapot, amely az évek során a község egyik legfontosabb és legkedveltebb közösségi rendezvényévé nőtte ki magát. A szervezők ezer látogatót várnak szombaton a Réteskertben.
Interaktív egészségügyi panelbeszélgetéseket indít a gyergyószentmiklósi kórház és az Itthon Közösen a Holnapért Egyesület, hogy hiteles információkkal segítse a lakosságot a betegségek megelőzésében és az egészség megőrzésében.
Urmánczy Nándor-díjjal tüntették ki Maroshévízen Bölöni Lászlót. A legendás labdarúgó és edző sportpályafutását, emberi tartását, valamint magyarságához való ragaszkodását ismerték el.
szóljon hozzá!