
Fotó: Szabó Enikő
Gyergyóremetén nemsokára tanfolyam indul azok számára, akik alaposabban szeretnék megismerni a gombákat. Zsigmond Győző gombaszakértővel beszélgettünk.
2016. augusztus 31., 16:082016. augusztus 31., 16:08
Már akadnak jelentkezők, akik részt vennének a szeptember 12-14 között tartandó képzésen, amelyet a sepsiszentgyörgyi László Kálmán Gombászegyesület közreműködésével tartanak elméleti és gyakorlati tudásgyarapítással. Szeptember 9-ig még jelentkezhetnek az érdeklődők a remetei polgármesteri hivatalban. A szervező egyesület részéről dr. Zsigmond Győző gombaszakértőt kérdeztük a tanfolyam, a gombaismeret kapcsán.
– Úgy képzelnénk, hogy Gyergyóban minden családban van legkevesebb egy ember, aki ismeri a gombákat, vagy gyakran fellapozza a gombaismertető könyvecskék valamelyikét. Az a tény, hogy jelentkeznek az önök által meghirdetett tanfolyamra, azt bizonyítja, hogy foghíjas a gombaismeret mifelénk. Az egyesületük tapasztalatai szerint, mennyire ismerjük a környezetünkben fellelhető gombákat?
– Gyergyóban minden családban van legalább egy ember, aki jobbacskán, legalábbis a vidék átlagos gombaismeretének megfelelően ismeri a gombákat. Ez nem kevés, mert Gyergyó a jobb gombaismerő tájegységeink közé tartozik a Kárpát-medencében. Hogy jelentkeznek tanfolyamunkra inkább azt jelenti, hogy többen szeretnének alaposabban megismerkedni a gombák világával, mely sok jót tud nyújtani a feléjük értőn fordulóhoz, s kellemetlenséget elsősorban annak okoz, ki alig vagy keveset tud róluk. A legjobb gombász is csak hiányos ismeretekkel rendelkezhet a gombákat illetően, de ez inkább lelkesítő kéne legyen, mint lesújtó. A gombászat (mikológia) oly rendkívüli módon fejlődő tudomány, mint az informatika például, sok még a felfedezni való, az ismeretlen, és ugyancsak sokféle felhasználási lehetőséget kínál. Sepsiszentgyörgyön, ahol egyesületünk székhelye is van, azt tapasztaljuk, amikor gombavizsgálatot tartunk, hogy azokkal van a legtöbb a gond, akik azt képzelik, hogy minden gombát ismernek (ez lehetetlen, kb. milliónyi fajt különböztet meg jelenleg a szakma), illetve nem elég óvatosak a gombaszedéskor, s hasonló mérgező fajjal tévesztik össze az ehetőt. Hogy hol mennyire ismerik a gombákat, változó világszerte s nálunk is, nem csupán a földrajzi környezettől, de kulturális beállítódástól, az örökségtől is függ. Mi, magyarok a jobb gombaismerők közé számítunk a nagyvilágban, egyaránt hatottak ránk kevés gombát ismerő (német, török) és elég sok gombát számontartó (szláv, latin nyelvcsoportba tartozó) népek. A mikológia szülőhazája Magyarország, ezért talán híre méltán jó gombászkörökben.
– Vannak-e olyan gombák, amelyektől ódzkodunk, bár könnyen azonosíthatók és ehetők?
– Vannak. Általában a termeszthetőktől félünk – okkal – legkevésbé, de ezek a kevésbé értékesek étkezés s gyógyhatás szempontjából. S indokolt tartani a nem ismert, bár könnyen azonosítható fajoktól is, ugyanis nem egyszer olyan gombákat tévesztenek egyesek össze, amelyeket mások nem is tartanak hasonlóknak.
– Ezidáig hol tartottak tanfolyamokat, milyen volt az érdeklődés, melyek voltak a gyakori kérdések, esetleg tévhitek egyes gombafajok kapcsán?
– Kezdetben Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen tanúsítottak érdeklődést tanfolyamaink és főleg a gombák iránt. A gyakori kérdések közé tartoznak a tévhitekkel összefüggők. Ha a csiga megrágja, ha jól megfőzik, mondják, minden gomba ehető. Nem így van, a számunkra legsúlyosabb mérgezést okozó gyilkos galóca (amúgy szép, hasznos, gazda fájával szimbiózisban élő) gyakran csigarágott, s a hő hatására mérge nem bomlik le, ahogy több más gomba esetében, melyek csak nyersen mérgezők. S az sem igaz, hogy egyik napról a másikra az ehetőből mérgező lesz, mutáció vagy a méreg egyik gombáról a másikra átkerülése miatt.
– Mi az a három legfontosabb dolog, amit minden gombászónak tudnia kell?
– Csak biztosra szabad menni gombaevéskor, ne együnk csak megbízhatóan azonosított gombát, tartsuk meg tisztán a gomba környezetét, és nem utolsósorban, törekedjünk elsajátítani a legbiztosabb módját a gombamérgezések elkerülésének, azaz próbáljunk megtudni minél többet színes, változatos világukról, kár lenne nem fordulni hozzájuk sok jó íz élvezete, gyógyulásunk, egészséges életmódunk érdekében.
Eltűnt egy 63 éves férfi Gyergyóalfaluban, a család és a helyi közösség segítséget kér a megtalálásához.
Hivatalosan is megkezdődött Gyergyószentmiklóson a Magyarország Külhoni Ifjúsági Fővárosa 2026-os évadának nyitánya.
Idén is meghirdeti a hagyományossá vált facsemete-ültetési programját a gyergyószentmiklósi RMDSZ, melynek alkalmával 50 családot ajándékoznak meg facsemetékkel.
Fogyatékkal élők számára az adófizetéshez, jövedelem nélkülieknek pedig az egészségügyi ellátáshoz nyújt támogatást Gyergyószentmiklós önkormányzata. Több utcafelújítási projekt előkészítése és a Monturist-ügy is napirendre került a csütörtöki ülésen.
Harminckilenc díjazott vehetett át elismerést a 2026. évi Hargita megyei Lovasgálán. A Gyergyóremetén megrendezett eseményen Nacsa Lőrinc államtitkár bejelentette, napokon belül meghirdetik az idei Kárpát-medencei Lovas Programot.
Erdőt is fenyeget a szerda esti tarlótűz Maroshévíz környékén, mintegy öt hektáron ég a száraz növényzet, hivatásos és önkéntes tűzoltók dolgoznak a lángok megfékezésén.
Látványos koncerttel indul a Magyarország Külhoni Ifjúsági Fővárosa programsorozat Gyergyószentmiklóson. Szombaton 20 órától a Basilides Tibor Sportcsarnok ad helyet annak az eseménynek, ahol a gyergyói zenei élet ismert előadói lépnek színpadra.
A Szülőnek lenni előadás-sorozat újabb alkalommal várja az érdeklődőket március 20-án, pénteken 18 órától Gyergyószentmiklóson, az örmény katolikus templomban. Az esemény meghívott előadója Sisak Imola lesz.
Újabb érdekes meghívottal folytatódik a Nagyvilág Gyergyóremetén előadás-sorozat. Gergely László mesél az élményeiről, aki korábban az Egyesült Államokban dolgozott látványtechnikusként.
Gazdasági melléképület gyulladt ki Tekerőpatakon kedd délelőtt, a helyszínre több tűzoltóegységet is riasztottak.
szóljon hozzá!