
Fotó: Szabó Enikő
Gyergyóremetén nemsokára tanfolyam indul azok számára, akik alaposabban szeretnék megismerni a gombákat. Zsigmond Győző gombaszakértővel beszélgettünk.
2016. augusztus 31., 16:082016. augusztus 31., 16:08
Már akadnak jelentkezők, akik részt vennének a szeptember 12-14 között tartandó képzésen, amelyet a sepsiszentgyörgyi László Kálmán Gombászegyesület közreműködésével tartanak elméleti és gyakorlati tudásgyarapítással. Szeptember 9-ig még jelentkezhetnek az érdeklődők a remetei polgármesteri hivatalban. A szervező egyesület részéről dr. Zsigmond Győző gombaszakértőt kérdeztük a tanfolyam, a gombaismeret kapcsán.
– Úgy képzelnénk, hogy Gyergyóban minden családban van legkevesebb egy ember, aki ismeri a gombákat, vagy gyakran fellapozza a gombaismertető könyvecskék valamelyikét. Az a tény, hogy jelentkeznek az önök által meghirdetett tanfolyamra, azt bizonyítja, hogy foghíjas a gombaismeret mifelénk. Az egyesületük tapasztalatai szerint, mennyire ismerjük a környezetünkben fellelhető gombákat?
– Gyergyóban minden családban van legalább egy ember, aki jobbacskán, legalábbis a vidék átlagos gombaismeretének megfelelően ismeri a gombákat. Ez nem kevés, mert Gyergyó a jobb gombaismerő tájegységeink közé tartozik a Kárpát-medencében. Hogy jelentkeznek tanfolyamunkra inkább azt jelenti, hogy többen szeretnének alaposabban megismerkedni a gombák világával, mely sok jót tud nyújtani a feléjük értőn fordulóhoz, s kellemetlenséget elsősorban annak okoz, ki alig vagy keveset tud róluk. A legjobb gombász is csak hiányos ismeretekkel rendelkezhet a gombákat illetően, de ez inkább lelkesítő kéne legyen, mint lesújtó. A gombászat (mikológia) oly rendkívüli módon fejlődő tudomány, mint az informatika például, sok még a felfedezni való, az ismeretlen, és ugyancsak sokféle felhasználási lehetőséget kínál. Sepsiszentgyörgyön, ahol egyesületünk székhelye is van, azt tapasztaljuk, amikor gombavizsgálatot tartunk, hogy azokkal van a legtöbb a gond, akik azt képzelik, hogy minden gombát ismernek (ez lehetetlen, kb. milliónyi fajt különböztet meg jelenleg a szakma), illetve nem elég óvatosak a gombaszedéskor, s hasonló mérgező fajjal tévesztik össze az ehetőt. Hogy hol mennyire ismerik a gombákat, változó világszerte s nálunk is, nem csupán a földrajzi környezettől, de kulturális beállítódástól, az örökségtől is függ. Mi, magyarok a jobb gombaismerők közé számítunk a nagyvilágban, egyaránt hatottak ránk kevés gombát ismerő (német, török) és elég sok gombát számontartó (szláv, latin nyelvcsoportba tartozó) népek. A mikológia szülőhazája Magyarország, ezért talán híre méltán jó gombászkörökben.
– Vannak-e olyan gombák, amelyektől ódzkodunk, bár könnyen azonosíthatók és ehetők?
– Vannak. Általában a termeszthetőktől félünk – okkal – legkevésbé, de ezek a kevésbé értékesek étkezés s gyógyhatás szempontjából. S indokolt tartani a nem ismert, bár könnyen azonosítható fajoktól is, ugyanis nem egyszer olyan gombákat tévesztenek egyesek össze, amelyeket mások nem is tartanak hasonlóknak.
– Ezidáig hol tartottak tanfolyamokat, milyen volt az érdeklődés, melyek voltak a gyakori kérdések, esetleg tévhitek egyes gombafajok kapcsán?
– Kezdetben Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen tanúsítottak érdeklődést tanfolyamaink és főleg a gombák iránt. A gyakori kérdések közé tartoznak a tévhitekkel összefüggők. Ha a csiga megrágja, ha jól megfőzik, mondják, minden gomba ehető. Nem így van, a számunkra legsúlyosabb mérgezést okozó gyilkos galóca (amúgy szép, hasznos, gazda fájával szimbiózisban élő) gyakran csigarágott, s a hő hatására mérge nem bomlik le, ahogy több más gomba esetében, melyek csak nyersen mérgezők. S az sem igaz, hogy egyik napról a másikra az ehetőből mérgező lesz, mutáció vagy a méreg egyik gombáról a másikra átkerülése miatt.
– Mi az a három legfontosabb dolog, amit minden gombászónak tudnia kell?
– Csak biztosra szabad menni gombaevéskor, ne együnk csak megbízhatóan azonosított gombát, tartsuk meg tisztán a gomba környezetét, és nem utolsósorban, törekedjünk elsajátítani a legbiztosabb módját a gombamérgezések elkerülésének, azaz próbáljunk megtudni minél többet színes, változatos világukról, kár lenne nem fordulni hozzájuk sok jó íz élvezete, gyógyulásunk, egészséges életmódunk érdekében.
Több mint két év szünet után újra van iskolaorvosa Gyergyószentmiklósnak: dr. Kiss-Tróznai Zsuzsanna szeptembertől felügyeli a város több mint 3400 gyermekének egészségét.
Négy kiskorút ápolnak a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban a hétfő esti, Gyergyóalfalu környékén történt súlyos közlekedési baleset után.
Utánfutóval ellátott kvad sodródott le egy erdei útról hétfőn este Gyergyóalfaluban; a járműben hét 15 és 17 év közötti fiatal utazott, akik közül többen megsérültek – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Lesodródott az úttestről, majd 20 méteres szakadékba zuhant hétfőn este egy sofőr Gyergyószentmiklós Gyilkos-tó felőli kijáratánál. Az autóból kiszabadított sofőr nem engedte, hogy kórházba szállítsák – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
A gyergyószentmiklósi Szeretetkonyha 1997 óta biztosít meleg ebédet azoknak, akik nehéz anyagi helyzetben élnek. A szolgáltatást a Gyulafehérvári Caritas katolikus segélyszervezet veszi át, és több rászorulót fognak segíteni.
Életét vesztette az egyik áldozat vasárnap délelőtt a Gyergyószentmiklós melletti Vaslábon történt közúti balesetben.
Huszonegy kisgyermek öltözhetett új, hagyományos viseletbe a gyergyóalfalvi Mesevár óvodában, amelyet tánccal avattak fel ünnepi hangulatban, beteljesítve az óvónők és a közösség többéves álmát.
A gyergyószentmiklósi rendőrség egy 44 éves nő eltűnésének ügyében indított keresést, megtalálásában a lakosság segítségét kérik.
Átfogó rendőrségi ellenőrzés zajlott szerdán Gyergyószentmiklóson: a razzia a fegyvertulajdonosokat, az autóvezetőket, az állattartókat, az erdészetet és a biztonsági előírásokat is érintette.
Sok szülő és gyerek örül annak, hogy – ha közel két hónapos csúszással is, de – elindulnak reggelente a „Fenyves járatok”. Csütörtöktől felnőtt önkéntesek felügyelete mellett újra szervezetten, gyalog mennek iskolába a bekapcsolódó gyerekek.
szóljon hozzá!