
Fotó: Balázs Katalin
Nagy szükség lenne rá, mégsincs akarat, így igény sem igazán mutatkozhat szövetkezetek létrehozására. A múlt rendszer kollektív szövetkezete rossz ízt adott e fogalomnak, pedig a nyugaton már jól működő szociális szövetkezetekre az erdélyiek is rá vannak szorulva – hangzott el a Gyergyószentmiklóson tartott közgazdász-konferencián.
2012. május 12., 17:472012. május 12., 17:47
2012. május 13., 08:372012. május 13., 08:37
Szövetkezetek múltja, jelene és jövője – e témakörben került sor konferenciára pénteken a gyergyószentmiklósi Pro Art Galériában. Az Erdélyi Múzeum Egyesület és a Romániai Magyar Közgazdász Társaság gyergyószentmiklósi fiókszervezete szervezésében két történész és két közgazdász tartott előadást, a többnyire egyetemista fiatalokból álló közönségnek, feladatot is adva számukra: a szövetkezetek létrehozása az ő munkájuk kell legyen.
A Szolidaritás közösségünk fennmaradásáért címet viselte a második közgazdász-konferencia, amelyen dr. Hunyadi Attila történész, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem adjunktusa a Szövetkezetek Erdélyben és Európában kötetet mutatta be, kis történelemleckét tartva. Mint elhangzott, a szövetkezet nem más, mint egyetemes vállalkozói forma, amelyben egy tag egy szavazattal rendelkezik, személyi központú, profitjának jókora hányadát közösségi célokra fordítja, és szövetkezeti elvek szerint működik. A száz esztendeje sikerrel útjára indított erdélyi szövetkezésekről, ezek gazdasági és társadalmi hasznáról, a hitelszövetkezetek működési és társadalomépítő kereteiről hallhattunk előadást, Hunyadi kiemelte: „abban az időben nem fogyasztásra, hanem termelésre adtak hitelt”.
A szövetkezet többszörös hasznáról is szó volt, így méltatták mint érdekképviseletet, mely segít a termény piacra juttatásában, profitorientált tevékenység folytatásában, ugyanakkor a felnőttképzésben is szerepe van.
Gál Sándor, a Román Fejlesztési Bank gyergyószentmiklósi kirendeltségének igazgatója szintén e közösségsegítő forma szükségességét részletezte, dr. Garda Dezső történész pedig „hazahozta” a témát, A közbirtokosságok fafeldolgozó szövetkezetei az 1936–1945 közötti időszakban címmel a csíki, udvarhelyi viszonyokat érintette, részletesen térve ki a gyergyói fafeldolgozó szövetkezetekre. Az egyetemi tanár korabeli jegyzőkönyvekkel támasztotta alá a szövetkezetek helyzetének változásait a történelem forgatagában, említést tett a közbirtokosságokról is, melyek rönkfát értékesítenek ahelyett, hogy félkész áruval nagyobb haszonra tegyenek szert. A megmunkálásban, értékesítésben egyaránt szükség lenne szövetkezetre, jelentette ki Garda, megemlítve a gyergyószentmiklósi Közbirtokosság fafeldolgozásra irányuló sikertelen próbálkozását. A történész szerint az egyébként jó elképzelés bukása egy dologgal magyarázható: “a feldolgozó a hetedik parancsolat be nem tartása miatt csődölt be”.
Somai József közgazdász a szövetkezet itt ismeretlen formáját próbálta népszerűsíteni. Az általa propagált szociális szövetkezetek nagy eredménnyel működnek nyugatabbra, példaként Olaszországot és Magyarországot hozva fel, ahol 10 000, illetve 3000 szociális szövetkezet működik, az élet minden terén segítséget nyújtva a rászorulóknak. A szociális szövetkezetben van mód arra, hogy a gyerekfelvigyázást megoldják, de arra is, hogy a munkanélkülivé vált egyéneknek kenyérkereseti lehetőséget biztosítsanak, munkát vállaljanak ki az állami intézményektől, segítsék a börtönviseltek beilleszkedését közösségükben... Annak ellenére, hogy a szociális szövetkezetek ezer előnyt jelentenének a romániai magyar társadalomnak is, mind ez idáig Somai József nem sikerült meggyőzze a döntéshozókat – pedig mint mondja, jó néhányuknál próbálkozott –, hogy törvényes alapot teremtsenek a szociális szövetkezetek működtetéséhez. A miért kérdése előtt ő is értetlenül áll, mint mondta, próbál fórumokat szervezni, a nyugatabbra jól bevált szövetkezeti formát tovább népszerűsíteni. Felhívásként pedig megfogalmazta: ahhoz, hogy társadalmi összefogásra, egymás segítésére és megerősödésére sor kerülhessen, el kell felejteni a múlt rendszeri tapasztalatokat, és szövetkezni kell.
Még mindig kérdéses, hogy a romokból újjászülethet-e valamikor a tatárdombi szabadtéri oltár, amelyet a több mint egy hete pusztított vihar tett tönkre. A Gyergyószárhegy és Gyergyóditró közötti Tatárdomb a helyi közösség jelképes tere.
Bemutatkozási lehetőséget kínál feltörekvő zenészeknek a gyergyószentmiklósi Sunset Session Fest, amelyet július 17–18-án rendeznek meg először.
Három autó ütközött össze a Gyergyóújfaluhoz tartozó Tekerőpatakon csütörtökön dél körül.
A Bucsin-tetőn kialakult üdülőfalu sokáig alapvető közművek nélkül létezett: sem villanyáram, sem ivóvíz-, sem pedig szennyvízhálózat nem volt itt. De miután tavaly megoldódott a villany kérdése, most a víz- és csatornahálózat kiépítése következik.
Több mint húsz év után újra Gyergyószentmiklóson lesznek láthatók Xantus Géza alkotásai. Július 10-én, pénteken 18 órától nyílik meg a Pro Art Galériában a Fényúton című tárlat.
Elfogadta a gyergyószentmiklósi képviselő-testület a Kőkereszthez tervezett körforgalom kivitelezési dokumentációját, így megindulhatnak a kisajátítási és engedélyeztetési eljárások.
Közel százötven alkalmazottat érintenek Hargita megyében a bejelentett csoportos létszámleépítések: a székelykeresztúri vállalat mellett, most egy maroshévízi gyár jelentette be a tömeges elbocsájtási szándékot.
Megkezdődött a hivatalos turistaszezon a Súgó-barlangban, amely július 1-jétől hétfő kivételével naponta látogatható. A gyergyói természeti ritkaság nyáron több ezer egyéni turistát fogad, miközben a barlang kutatása és újratérképezése is folytatódik.
A nyár során több sportlétesítményben is karbantartási és kisebb felújítási munkálatokat végez a Gyergyószentmiklósi Városi Sportklub (VSK). Eközben a klub pénzügyi helyzete is stabilizálódott.
Vízvezeték-meghibásodás miatt átmenetileg szünetel az ivóvíz-szolgáltatás Gyergyószentmiklóson a Békény utca egy részén, valamint a Víz utcában.
szóljon hozzá!