
Fotó: Balázs Katalin
Nagy szükség lenne rá, mégsincs akarat, így igény sem igazán mutatkozhat szövetkezetek létrehozására. A múlt rendszer kollektív szövetkezete rossz ízt adott e fogalomnak, pedig a nyugaton már jól működő szociális szövetkezetekre az erdélyiek is rá vannak szorulva – hangzott el a Gyergyószentmiklóson tartott közgazdász-konferencián.
2012. május 12., 17:472012. május 12., 17:47
2012. május 13., 08:372012. május 13., 08:37
Szövetkezetek múltja, jelene és jövője – e témakörben került sor konferenciára pénteken a gyergyószentmiklósi Pro Art Galériában. Az Erdélyi Múzeum Egyesület és a Romániai Magyar Közgazdász Társaság gyergyószentmiklósi fiókszervezete szervezésében két történész és két közgazdász tartott előadást, a többnyire egyetemista fiatalokból álló közönségnek, feladatot is adva számukra: a szövetkezetek létrehozása az ő munkájuk kell legyen.
A Szolidaritás közösségünk fennmaradásáért címet viselte a második közgazdász-konferencia, amelyen dr. Hunyadi Attila történész, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem adjunktusa a Szövetkezetek Erdélyben és Európában kötetet mutatta be, kis történelemleckét tartva. Mint elhangzott, a szövetkezet nem más, mint egyetemes vállalkozói forma, amelyben egy tag egy szavazattal rendelkezik, személyi központú, profitjának jókora hányadát közösségi célokra fordítja, és szövetkezeti elvek szerint működik. A száz esztendeje sikerrel útjára indított erdélyi szövetkezésekről, ezek gazdasági és társadalmi hasznáról, a hitelszövetkezetek működési és társadalomépítő kereteiről hallhattunk előadást, Hunyadi kiemelte: „abban az időben nem fogyasztásra, hanem termelésre adtak hitelt”.
A szövetkezet többszörös hasznáról is szó volt, így méltatták mint érdekképviseletet, mely segít a termény piacra juttatásában, profitorientált tevékenység folytatásában, ugyanakkor a felnőttképzésben is szerepe van.
Gál Sándor, a Román Fejlesztési Bank gyergyószentmiklósi kirendeltségének igazgatója szintén e közösségsegítő forma szükségességét részletezte, dr. Garda Dezső történész pedig „hazahozta” a témát, A közbirtokosságok fafeldolgozó szövetkezetei az 1936–1945 közötti időszakban címmel a csíki, udvarhelyi viszonyokat érintette, részletesen térve ki a gyergyói fafeldolgozó szövetkezetekre. Az egyetemi tanár korabeli jegyzőkönyvekkel támasztotta alá a szövetkezetek helyzetének változásait a történelem forgatagában, említést tett a közbirtokosságokról is, melyek rönkfát értékesítenek ahelyett, hogy félkész áruval nagyobb haszonra tegyenek szert. A megmunkálásban, értékesítésben egyaránt szükség lenne szövetkezetre, jelentette ki Garda, megemlítve a gyergyószentmiklósi Közbirtokosság fafeldolgozásra irányuló sikertelen próbálkozását. A történész szerint az egyébként jó elképzelés bukása egy dologgal magyarázható: “a feldolgozó a hetedik parancsolat be nem tartása miatt csődölt be”.
Somai József közgazdász a szövetkezet itt ismeretlen formáját próbálta népszerűsíteni. Az általa propagált szociális szövetkezetek nagy eredménnyel működnek nyugatabbra, példaként Olaszországot és Magyarországot hozva fel, ahol 10 000, illetve 3000 szociális szövetkezet működik, az élet minden terén segítséget nyújtva a rászorulóknak. A szociális szövetkezetben van mód arra, hogy a gyerekfelvigyázást megoldják, de arra is, hogy a munkanélkülivé vált egyéneknek kenyérkereseti lehetőséget biztosítsanak, munkát vállaljanak ki az állami intézményektől, segítsék a börtönviseltek beilleszkedését közösségükben... Annak ellenére, hogy a szociális szövetkezetek ezer előnyt jelentenének a romániai magyar társadalomnak is, mind ez idáig Somai József nem sikerült meggyőzze a döntéshozókat – pedig mint mondja, jó néhányuknál próbálkozott –, hogy törvényes alapot teremtsenek a szociális szövetkezetek működtetéséhez. A miért kérdése előtt ő is értetlenül áll, mint mondta, próbál fórumokat szervezni, a nyugatabbra jól bevált szövetkezeti formát tovább népszerűsíteni. Felhívásként pedig megfogalmazta: ahhoz, hogy társadalmi összefogásra, egymás segítésére és megerősödésére sor kerülhessen, el kell felejteni a múlt rendszeri tapasztalatokat, és szövetkezni kell.
A Boldogasszony Zarándokvonattal érkezett nyolcszáz zarándok és hasonló számú gyergyószentmiklósi vett részt vasárnap a szabadtéri pünkösdi ünnepi szentmisén a városközpontban. Az esemény résztvevője volt Sulyok Tamás köztársasági elnök is.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Fokozott biztonsági intézkedések lesznek érvényben vasárnap a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templom előtti téren tartandó pünkösdi szentmisén.
Melléképületek és a lakóház tetőtere is kigyulladt Maroshévízen péntekre virradóan. A helyszínre több tűzoltócsapat is kiszállt.
A Monturisttal kapcsolatos zavaros ügyek, a városi közszolgáltatások átszervezése és a távhő ártámogatásának megszüntetése is napirendre került a gyergyószentmiklósi önkormányzat májusi soros ülésén.
Ismét különleges pillanatnak lehet tanúja Gyergyószentmiklós csütörtökön este: újra befut a Boldogasszony Zarándokvonat, több mint nyolcszáz zarándokkal.
Második helyezést ért el Borszék a 2026-os Év Desztinációja díjátadó gálán a balneoklimatikus üdülőhelyek kategóriájában. A Fontana Gyógyfürdő is rangos elismerést kapott.
Rendőrök, csendőrök és nyomkövető kutya indult egy nyolcéves gyermek keresésére hétfő reggel Gyergyószentmiklóson, miután a fiú eltűnt otthonról.
Folytatódnak a közműmunkálatok Gyergyószentmiklóson, ezért forgalmi korlátozások várhatók – tájékoztat a polgármesteri hivatal közösségi oldalán.
Több mint 1800 diák és számos felnőtt sajátíthatta el az újraélesztés alapjait azon a tizenkét órás képzésmaratonon, amelyet Gyergyószentmiklóson szerveztek meg pénteken. Megtanulhatták, miként kell cselekedni szívleállás esetén az első percekben.
szóljon hozzá!