Kevesebb a pityókaföld, több a takarmánynövénnyel bevetett terület

Befejezték a Hargita megyei szántóterületek beültetését, illetve bevetését a mezőgazdálkodók, jelenleg már a növényápolási munkálatokkal foglalkoznak – ismertette Török Jenő. A Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjének elmondása szerint is jól indult az esztendő a mezőgazdálkodók szempontjából, mivel a szokottnál korábban tavaszodott, az évszakhoz képest melegebb volt márciusban. A december, január és február a szokottnál szárazabb volt, március, áprilisban a korábbi évek átlagához képest pedig valamivel több eső esett. A májusi csapadékmennyiség a sok éves átlagnak megfelelően alakul, de a megszokottnál hidegebb az idő, a kultúráknak kedvezne a felmelegedés.

Minimális fagykár
Jelenleg jól fejlődnek a különböző kultúrák, a gabona jó közepesnek mondható: ahol pityóka után vetették, ott szépek, sárgás foltok azokban a parcellákban jelentkeztek, ahol nem alkalmaztak vetésforgót, nem kezelték a területet – avatott be az intézményvezető. Megjegyezte, hogy az év elején aggódtak a gabonákért, mert azok hótakaró nélkül maradtak a télre, s habár az év eleji fagyok ártottak, később újrahajtott a gabona, így emiatt terméskieséssel nem kell számoljanak a termelők. A csonthéjas gyümölcsökben ugyanakkor komolyabb gondot okozott a fagy, a cseresznye, barack, szilva esetében lehet terméskiesés, azonban ezek termesztésével Csíkszéken kevesen foglalkoznak.

Hargita megyében az utóbbi tíz évben jelentősen csökkent a szántóterület: a korábbi közel 93 ezer hektár helyett kevéssel több mint 76 ezer hektárnyit művelnek meg ilyen formában a megyei gazdák.  Tavalyhoz képest például 800 hektárral csökkent a pityókával beültetett területek mérete, idén 8241 hektáron termesztenek krumplit – ismertette a szakember. Hozzátette, ez ugyan nem jelentős csökkenés az előző esztendőhöz képest, azonban számottevő, ha a 8-10 évvel korábbi adatokat nézzük. Akkor ugyanis közel 15 ezer hektáron foglalkoztak krumplitermesztéssel, az ahhoz mért csökkenés pedig 45 százalék. Meglátása szerint a csökkenésnek több oka lehet, egyrészt folyamatosan csökken a népesség  száma – többek között a külföldön munkát vállalók miatt –, emellett a változatosabb étrend, a kevesebb krumplifogyasztás is hozzájárul a visszaeséshez. Nem segít a helyzeten továbbá az sem, hogy az átlagtermés növekedése révén ugyanazt a mennyiségű termést kisebb területen elő tudják állítani a gazdálkodók, illetve hogy a hazai termelők nem tudják lefödni a nagy áruházak szükségleteit, így azok polcaira elsősorban külföldi termékek kerülnek. Emellett nem elég öntudatosak a vásárlók sem, hiszen a hazai termés helyett inkább a szebben csomagolt külföldit vásárolják meg – részletezte.

Török Jenő kiemelte azt is, hogy cukorrépa-termesztéssel egyre kevesebben foglalkoznak. S habár ez esetben  a tavalyhoz képest két hektárnyi növekedés tapasztalható – idén 16 hektáron termesztik –, a \'90-es évek elején még ezer hektárnyi volt belőle Hargita megyében. Az utóbbi két évben csökkent le ilyen drasztikusan a cukorrépaföldek nagysága, azelőtt 350 hektár körüli területen termesztették. Az alcsíki négy nagytermelő jelentős mennyiséget termesztett, de a cukor világpiaci árának alakulása és a cukorgyárak távolabbi termelőkkel való szerződésbontása miatt kénytelenek voltak lemondani ennek termesztéséről.

Növekedett tavalyhoz képest az őszi búzával, rozzsal és tritikáléval bevetett területek mérete, ahogyan a tavaszi búzával és tritikáléval bevetetteké is, előbbieket idén összesen 12 150 hektáron, utóbbiakat pedig 1244 hektáron termesztenek. Növekedett a terület mérete az évelő takarmánynövények esetében, amelyekből összesen 31 703 hektárnyit termesztenek. Ugyanakkor a korábbi évhez hasonlóan idén is 250 hektáron foglalkoznak őszi árpával, míg tavaszárpából 5928 hektárnyit termesztenek. Zab 3710 hektáron került a földbe, kukorica 3108 hektáron, zöldség 1008 hektáron. Említést érdemlő hír az is, hogy csökkent a 2015-ös évhez képest a be nem vetett területek és az ugar nagysága is, előbbi 2686 hektárról 1000 hektárra, míg utóbbi 3656 hektárról 2565 hektárra. Ehhez a támogatások és a termőterületek közelsége is hozzájárul – ezeket ugyanis nem hagyják megműveletlenül a gazdálkodók – összegezte az igazgató. Továbbá elmondta, 76 134 hektár szántóterület mellett Hargita megyében idén 164 956 hektár kaszálóval, 154 297 hektár legelővel, 35 hektár szőlővel és 786 hektár gyümölcsössel számolnak a szakemberek. Összesen tehát 396 208 hektár mezőgazdasági területet művelnek meg a mezőgazdálkodók.