Kártevők a gyergyói földeken

Panaszkodnak a városban élő gazdák, földjeiken semmi sincs biztonságban. A Nyírben, Visszafolyóban, vagy Alfalu irányában, az egykori malmok környékén is ugyanaz a tapasztalat. Amikor kaszálni mennének, hogy háziállataiknak előteremtsék a téli takarmányt, azt tapasztalják, hogy valaki már megelőzte őket.

Jellemző, hogy alkalmanként egy-egy szekérderéknyi fű tűnik el, annyi, amit pár perc alatt, néhány suhintással le lehet vágni. Általános hasonlóság az egyre gyakoribb ilyen esetek között, hogy ott kaszálnak bele, ahol legdúsabb a fű, tehát a legjobb takarmánynak valót viszik el. Az „ismeretlen tettesek” ugyanakkor nem sokat törődnek a gazdák munkájával, szekereikkel letarolják nem csak a füvet, de az elvetett gabonát is. A panasz rengeteg, igazi megoldás még nem adódott.

Már nem legeltetnek, „csupán” kaszálnak

Az elmúlt évben a helyi rendőrség rendszeres járőrözéseivel sikerült megfékezni a tilosban való legeltetést, vagyis hogy a saját földekkel nem rendelkező cigányok mások kaszálóiba, vetésekbe „csapják ki” a lovaikat legelni. Több mint ötven esetben fogtak be és hajtottak a mellékgazdaság udvarán kialakított istállóba ilyen, tilosban legelő állatokat, amelyeket tulajdonosaik büntetés ellenében válthattak ki. Ennek megvolt a hatása. Idén elvétve ugyan lehetett még látni magánterületeken legelő lovakat, de korántsem annyit, mint egy éve – mondja egy névtelenül nyilatkozó felszegi gazda. A helyi rendőrségnél érdeklődve azt is megtudtuk, hogy ebben idén nem került sor lovak befogására.

A kártevés azonban nem „tűnt el, csak átalakult”. Mostanság az a szokás, hogy késő este és kora hajnalban jelennek meg a mezőkön a cigányok, két-három férfi nagyon gyorsan lekaszál egy szekérre való füvet, és azzal ahogy jöttek, el is tűnnek. Nappal nem nagyon mernek megjelenni, tartanak a helyi rendőrség fellépésétől.

A gazdák tehetetlenek, a hatóságoktól várják a segítséget

Nagy Zoltán alpolgármester kérdésünkre elmondta, hogy a városházára is számos panasz érkezett a gazdáktól a mezőkön tapasztalható garázdálkodásokról. Hozzátette: nem fogják hagyni, hogy ez továbbra is így legyen. A napokban a gazdákkal egyeztetve kialakítanak egy mezőőrzési akciótervet. Az elképzelés az, hogy a helyi rendőrség tevékenységét a nyár folyamán úgy szerveznék át, hogy amikor szükséges, a mezőn lehessenek, és tetten érhessék a terméstolvajokat. Ez gyakorlatban azt jelentené, hogy hajnalban és késő este, amikor a legtöbb lopás történik, ők is szolgálatban, bevetésen lesznek, figyelik, hogy ki jár a mezőkön. Ellenőrzik az ott tartózkodó személyeket, szekereket, és büntetni is fognak, ha úgy adódik.

A helyi rendőrség egyik munkatársa elmondta: a gazdák ugyan elvárják, hogy a hatóságok megakadályozzák a lopásokat a mezőkön, de nem mernek együttműködni a helyi rendőrséggel. Számos példa volt arra, hogy riasztották a helyi rendőröket, akik tetten is érték a tolvajokat, de azt már nem merték felvállalni, hogy a helyszínen tanúként szerepeljenek, mert tartottak a cigányok megtorlásától. Nem ok nélkül. Volt már eset, hogy egy kárvallott gazdát megtámadtak a terméstolvajok, mert rákérdezett, hogy milyen jogon „dolgoznak” a földjén.