Ilyen sem volt még a méhészetben

„A jó méhész legfontosabb jellemvonása a szorgalom, a tanulni és fejlődni akarás, illetve a jó gazdálkodási érzék. Mivel változnak a méztermelés szempontjából a szűk és gazdag esztendők, az ebből megélni akaróknak alkalmazkodniuk kell a körülményekhez” – magyarázta az 1960 óta méhészkedő Lázár Tibor. Az egyesületi elnök elmondta, manapság legalább száz méhcsaládot kell tartani ahhoz, hogy megéljen belőle a gazda, de legalább háromszázra van szüksége ahhoz, hogy jelentősebb jövedelme származzon belőle.

A szakember hangsúlyozta, a méhész életében az időjárás a meghatározó tényező. Példaként pedig ismertette: eddig nem történt olyan eset, mint idén, hogy február 15-én virágport hozzanak a méhek. Még az is ritka jelenség volt, hogy erre március 15. előtt kerüljön sor. Ezzel szemben arra már volt példa, hogy április 18-án repültek ki először a méhek. Emlékei szerint az 1960-as évek végén történt, hogy május elseje előtt el kellett menniük Olténiába az akácmézet pergetni akaró méhészeknek, idén pedig már április 22–24. között ajánlott volt ott lenniük.

Gondokat okozó korai felmelegedés

„Nehézséget okozhat, hogy egymásra tevődnek az akácvirágzási időszakok az ország három akáctermő régiójában. Korábban a virágzások között három hét különbség volt, most viszont mindössze egy lesz. Ez azért rossz, mert korábban legalább két virágzáson tudtak jelen lenni a méhészek, az esetleges esős időszakok így nem jelentettek terméskiesést. De ha egyszerre történik mindenhol a virágzás, akkor vagy eltalálják a kedvező időt és helyet, vagy kevesebb mézzel számolhatnak” – avatott be a méhész.

Az idei méztermést az is befolyásolja, hogy a növények korai virágzását követően honnan gyűjthetnek további virágport a méhek. Hiszen már kizöldült a málna levele, tehát nemsokára elindul a virágzás is, ami eddig június 10–15-e után történt. Kérdéses, hogy ha júniusban virágzó növények már májusban elvirágoznak, akkor abban az időszakban honnan gyűjthetnek a méhek.

Amit érdemes tudni a mézről
Habár a termelők előszeretettel hangoztatják az akácméz jótékony hatását, népszerűsége elsősorban a kereskedőknek köszönhető. Lázár Tibor egyesületi elnök szerint a vegyes méz – amely többféle virágporból készül – valójában sokkal hasznosabb, mint az akácméz. Míg az akác- és hársméz 60 százaléka gyümölcscukor és csupán 20 százaléka glükóz, addig a vegyes mézben ez az arány fordított. Minél magasabb a méz glükóztartalma, annál hamarabb köt meg, minél kisebb, annál későbbre. A 60 százalék glükóztartalmú repcemézet nem is lehet folyékony állapotban megvásárolni, hiszen a pergetést követően szinte azonnal megköt. A szakember szerint ezt minden mézet fogyasztó vásárlónak tudnia kell, amikor a polcon a folyékony mézet keresi. Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy minél sötétebb a méz színe, annál értékesebb a szervezet számára.

Harmatméz: kincs, de káros is lehet

Pár éve – az időjárás változása miatt – Hargita megyében is megjelent az egyébként nagyon értékes harmatméz, amely a gyümölcscukor és a glükóz mellett viszont további két olyan cukrot tartalmaz, amelyet nem tudnak hasznosítani a méhek. Emiatt a méhek gyomrában megnövekedik a salak, amitől megbetegedhetnek, nozémásak lehetnek. „A korai kirepülés miatt idén kevés méh esett ennek áldozatul, de ha a méhek továbbra is termelik a harmatmézet, és nem tudnak elég korán kirepülni, akkor a méhészeknek komoly problémákkal kell számolniuk ” – magyarázta Lázár Tibor megjegyezve, hogy már keresik a megoldást a problémára, de az nem megy egyik napról a másikra.

38 ezer Hargita megyei méhcsalád

Ebben a periódusban zajlik a családok fejlesztése: egy kaptárban általában 20–25 ezer méh telel, számuk a tavaszi fejlesztés után, június közepéig eléri a 60–80 ezret, majd szeptember közepéig visszaesik a kezdeti 25 ezres mennyiségre. A mézhordás csúcsa Székelyföldön június elején kezdődik, kivéve az akác- és repcemézet. Emiatt a méhészeknek elsősorban az a fontos, hogy a tavasz, a nyár eleje legyen jó, hiszen többnyire ekkor virágoznak a mézelő növények. Ha jó a start, a méhész elégedett lehet a hozammal. Mintegy 38 ezer méhcsaládot tart számon a megyei egyesület, egy család éves átlagban 15 kilogramm mézet termel, tehát a megyei méztermelés 570 ezer kilóra tehető. A jobb technológiát alkalmazók az átlagosnál nagyobb mennyiséget tudnak értékesíteni, a kevesebb szaktudással rendelkezők azonban kevesebbet.

Sok méhész pályázik

A méhészek az ágazatot érintő országos program keretében hívhatnak le támogatást. Jelenleg négy intézkedés közül választhatnak: gyógyszer- ás aljdeszka vásárlásra, az állomány növelésére, a vándorméhészet költségeire és a méhanalízisek elvégzésére igényelhetnek támogatást. Az igényléseket augusztus elsejéig nyújthatják be a tagokat tömörítő egyesületek. A Hargita megyei egyesület vezetője szerint a támogatási lehetőséggel egyre több méhész él, ez azonban nemcsak az ágazat fejlődését, hanem a szakma „felhígulását” is előidézte. A tartós fejlődést akadályozhatja, hogy kellő szaktudás hiányában vágnak bele sokan a méhészkedésbe, így nem tudják továbbfejleszteni, illetve fenntartani méhállományukat.

Az új méhészeti programról

Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor a Hargita megyei méhészegyesület idei éves nagygyűlésén a méhészeket érintő országos támogatási program várható újdonságairól számolt be. A 2017–2019-es időszakra vonatkozó programtervezetet már előterjesztették, és idén októberben lép életbe. A politikus rámutatott, számos módosítás szerepel az előző pályázati időszakhoz képest. Például a méhcsaládvásárlásra vonatkozó előírások tekintetében külön kezelnék a 75 családnál kisebb és az annál nagyobb méhészeteket. Az előkészített tervezet szerint a 75 méhcsaládnál kevesebbel gazdálkodók állami támogatásban részesülhetnek, hogy elérjék azt a kritikus számot, amellyel a vidékfejlesztési pályázatokban részt vehetnek, azaz a 150 családos méhészetet. Bővülne a gyógyszervásárlási támogatás is, illetve a méhészeti kellékvásárlással is élhetnek majd a méhészetek és az egyesületek is. Újdonság az is, hogy jövőtől elkülönítenének egy pénzkeretet arra, hogy a méhészek itthon is tudjanak olyan vizsgálatokat elvégezni, amelyekre eddig csak külföldön volt lehetőség. Mint ismeretes, a méhészeti program támogatásait fele-fele arányban az Európai Unió, illetve a román állam fedezi.

Statisztikai adatok
Érdeklődésünkre a mezőgazdasági minisztérium országos adatait is ismertette Tánczos Barna, többek között, hogy 2015-ben − az év végi összesítés szerint − 1,5 millió méhcsaládot tartottak Romániában, amelyek 35 millió kilogramm mézet termeltek, illetve hogy tavaly közel 29 ezer család pusztult el. Ezzel szemben 2011-ben 1,2 millió méhcsaládot tartottak, amelyek 24 millió kg mézet termeltek, az év során pedig 24 ezer család pusztult el. A termelt mézmennyiségből tavaly novemberig 10 millió kilogrammot exportáltak elsősorban Német- és Olaszországba, 38,7 millió euró értékben, míg 2,2 millió kilogramm mézet importáltak elsősorban Lengyelországból, Kínából és Moldovából. Az európai uniós adatokból megtudtuk, 2014–2016-ban a 27 tagállamban 15,7 millió méhcsaládot tartottak, míg 2011–2013 között, 26 tagállamban 13,9 milliót. A 2013-as statisztikai adatok szerint az unió összméhcsaládjának legtöbbjét − 15,7 százalékát − spanyolországi méhészek tenyésztették, Románia a sorban a negyedik volt 9,9 százalékkal.