Bartolf Hedvig és Hodgyai László, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség munkatársai készítettek egy részletes tanulmányt a tavaly végzett Hargita megyei közép- és szakiskolás diákok iskola utáni elhelyezkedéséről. A felmérési időszak két hónapot – 2016 október-november – ölel fel, az adatokat azt követően dolgozták fel. A kutatás eredményeiből kiemeltük a legfontosabbakat.

2526 XII–XIII. osztályos diák fejezte be középfokú tanulmányait 2016-ban Hargita megyében, közülük pedig 1561-en teljesítették sikeresen az érettségi vizsgákat. A tanfelügyelőség összesítése szerint az iskola elvégzését követő időszakban a 2526 végzős 44 százaléka, azaz 1113 diák folytatta tanulmányait felsőfokon (egyetemi és posztliceális képzéseken), 32 százalékuk, 810 diák munkába állt, a maradék 23,1 százalék, azaz 584 végzős pedig munkanélküli volt a felmérési időszakban. 26 diákról nem sikerült adatot gyűjtenie a tanfelügyelőségnek, illetve van néhány fiatal, aki az egyetem elkezdése mellett dolgozni is kezdett, így két kategóriában is szerepel.

A tanulmány évekre lebontva taglalja az érettségi után továbbtanulást választó diákok megoszlását. Kiderül, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva a továbbtanulást választó diákok aránya tavaly (44,06 százalék) jócskán elmarad a korábbi esztendőkhöz képest: 2009-ben a végzős diákok 54,3 százaléka folytatta tanulmányait, 2010-ben 50,8 százalék, 2011-ben 48,2 százalék. 2012-ben (a kamerák bevezetésekor) 36,1 százalék, 2013-ban 34,8 százalék, 2014-ben 39,7 százalék, 2015-ben pedig a végzősök 44,27 százaléka döntött az egyetem mellett.

Érdemes megjegyezni, hogy az országos szintű kezdeményezéshez képest Hargita megyében csak egy évvel később, 2012-ben vezették be a megfigyelő kamerákat az érettségi írásbeli vizsgái alatt, így az nagyban közrejátszott az abban az évben tapasztalt rendkívül rossz eredmények, illetve a kevés továbbtanulást választó diák tekintetében.

A legjobban teljesítő középiskola: Márton Áron Főgimnázium

A Hargita megyei közép- és szakiskolák közül a legtöbben a csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumból tanultak tovább: az ott végzők 94 százaléka ment egyetemre. Sorban utánuk a székelyudvarhelyi Benedek Elek Pedagógiai Líceum végzősei következnek 89 százalékkal, a harmadikok e tekintetben pedig a szintén székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium végzősei voltak, ahol 84 százalékuk tanult tovább. A csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium ötödik ezen a listán, itt a sikeresen érettségizők 75 százaléka folytatta tanulmányait felsőfokon.

Az utolsó három megyei tanintézet a nyilvántartásban a székelykeresztúri Zeyk Domokos Szakközépiskola, a gyergyóditrói Puskás Tivadar Szakközépiskola, valamint a zetelaki Dr. P. Boros Fortunát Középiskola. Ezekből a tanintézetekből egy végzett diák sem tanult tovább.

Az egyetemet választó diákok közül legtöbben – 48,93 százalék – Kolozsvárra felvételizett 2016-ban. 17,40 százalék Marosvásárhelyre adta be dossziéját, 9,66 százalék pedig a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karán folytatta tanulmányait. Brassói egyetemre a végzősök 6,71 százaléka ment tovább, székelyudvarhelyi felsőoktatási intézménybe 4,78 százalék, Bukarestbe pedig 3,15 százalék. Ezek mellett a megyei diákok Gyergyószentmiklóst, Aradot, Temesvárt, Sepsiszentgyörgyöt, de még Konstancát is választották továbbtanulásuk helyszínéül.

A romániai városok mellett több diák is külföldi egyetemet választott. Magyarországi egyetemre a tavaly végzett diákok 3,87 százaléka (38 diák) ment, Dániába 0,41 százalékuk (4 diák) felvételizett, Angliában 0,31 százalék (3 diák) folytatta, de voltak végzősök, akik Ausztriában, Hollandiában, Svájcban, sőt olyan is, aki Törökországban tanult tovább. Utóbbiak közül mindeniknél csak egy diák.
A posztlíceumot mint továbbtanulási formát 130 diák választotta 2016-ban. Legtöbben (29,23 százalék) Csíkszeredába felvételiztek, ezt követően Székelyudvarhelyre (24,62 százalék), sorban a következő város pedig Maroshévíz (11,54 százalék).

A ballagás után a munkába álló diákok aránya a borszéki Zimmethausen Iskolaközpontban volt a legnagyobb: itt a 12 végzős diák közül 11-en kezdtek el dolgozni érettségi után. A borszéki iskolát a székelykeresztúri Zeyk Domokos Szakközépiskola követi, ott 20 végzősből 17-en álltak munkába. Harmadik a listán a székelyudvarhelyi Eötvös József Szakközépiskola, 128 diákból 101-en kerestek munkahelyet.

A csíki iskolák esetében a csíkszeredai Székely Károly Szakközépiskola 46 végzőséből 27-en álltak munkába, a csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre Iskolaközpontból 16-on kötöttek munkaszerződést a 29 végzősből, a csíkszeredai Kós Károly Szakközépiskolában pedig 80 fiatalból 38-an vállaltak munkát.

A Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium végzősei közül csak 11-en álltak munkába az érettségit követően, míg a Márton Áron Főgimnáziumból mindössze 10-en. Az utolsó a listán a gyergyóalfalvi Sövér Elek Szakközépiskola, ahol 28 végzősből egy diák sem vállalt munkát. A felmérési időszakban munkanélküli végzett diákok aránya 23,1 százalék, azaz 584-en egyetemre sem mentek és dolgozni sem kezdtek a ballagás után.