Felére csökkent az adózó gazdák száma Hargita megyében – mi lehet az oka?

Lejárt kedden a mezőgazdasági adók első felének befizetési határideje, azoknak a gazdáknak, akik az év elején letették adóbevallásukat, december 15-éig kell majd törleszteniük a második részletet. Mint ismeretes, 2013-ban lépett érvénybe az agrártevékenységekre előírt új adózási rendszert szabályozó jogszabály, amelynek értelmében 2014-től a megyei mezőgazdasági igazgatóságok minden évben megállapítják a szabványjövedelmet (románul: normă de venit) az egyes mezőgazdasági és állattenyésztési tevékenységekre. A megadott összegek alapján számolják ki a gazdák számára a 16 százalékos jövedelemadót és az 5,5 százalékos egészségügyi hozzájárulást. Kevés kivétellel minden tevékenységi ág adókötelessé vált, de mindenik esetében van egy minimális, adómentességet élvező nagyságrend is.

A keddi határidő kapcsán arra voltunk kíváncsiak, hogyan alakult az elmúlt években az adózó mezőgazdasági szereplők száma Hargita megyében. A Hargita Megyei Közpénzügyi Adminisztráció vezetője, Kedves Imre által rendelkezésünkre bocsátott adatok szerint míg 2014-ben a megyében több mint ötezer gazda adózott, addig 2015-ben már csak közel négyezren tettek le adóbevallást, idén pedig ez a szám 2714 volt. Kérdésünkre, hogy mi lehet az oka az adózó gazdák csökkenésének, a pénzügy vezetője kifejtette, egy normatív adózási formáról van szó, az alanyra van bízva, hogy önszántából eleget tesz-e ennek a kötelezettségének.

Az okokról

Kedves Imre szerint az adózási kedv csökkenésének több oka is lehet. Egyrészt a törvény nem  kényszerítő jellegű, emellett sem a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA), sem más támogatásokat biztosító intézmény nem kereste fel a hivatalukat, hogy általuk kik a kedvezményezettek, a pénzügy apparátusa pedig nem arra van kiképezve, hogy ezt a tevékenységet ellenőrizze. „A költségvetés 90 százalékát a jogi személyektől kapjuk, ennek 60-70 százalékát a nagy és közepes vállalkozóktól, akkor érthető, hogy azért a 10 százalékért, nem tudunk ellenőrző személyzetet fenntartani” – avatott be Kedves Imre.

Hozzátette, az önkormányzatokat is felkérték, hogy tartsák számon az adóköteles helyi gazdákat, de mivel nincs egy megfelelő rendszer, amivel ezt követni lehetne, így eltekintettek ettől. A gazdák pedig ha látják, hogy a szomszéd – minden következmény nélkül – nem fizeti adóját, akkor ők sem szívesen teszik azt. A csökkenés egy másik okára is rávilágított az igazgató: tudomása szerint egyre kisebb a Hargita megyei állatállomány, ahogy fogynak a mezőgazdálkodók is, a 2-3 tehenes gazdaságok egyre inkább eltűnnek.

Módosítások kellenek

Azt is megtudtuk, hogy Kedves Imre nem nagyon szorgalmazza ennek az adónemnek a behajtását, inkább egy másfajta küszöböt határozna meg az agrártevékenységet folytatók számára: a nagyobb pályázati pénzeket lehívókra koncentrálna, míg a kis gazdákat figyelmen kívül hagyná. Nemcsak amiatt, mert kisebb jövedelmet valósítanak meg az utóbbiak, hanem az adózásnak – az azzal járó papírmunkának, a nyelvismereti  hiányosságoknak – még visszatartó hatása is lehet. Az adózás  pozitív hatására is felhívta a figyelmet az intézményvezető, miszerint az adóalannyá vált személyek idézőjelesen engedélyezett tevékenységet folytatnak.

Mindeddig nem volt olyan eset, hogy az adózást elmulasztó gazdákat elmarasztalták volna kihágás miatt. Ugyanakkor az első évben a központi APIA által kiküldött adatbázis alapján felszólították az adóköteles gazdákat, hogy tegyenek eleget kötelezettségüknek – ezeknek akkor volt is ösztönző hatása – avatott be az illetékes. Hozzátette azt is, a befolyó összeg az állami költségvetésbe kerül. De legyen bármilyen kis mértékű a mezőgazdasági adóból befolyó összeg, nem valószínű, hogy megszüntetnék azt, Kedves Imre azonban bízik benne, hogy – a kisgazdaságok előnyére – módosítani, finomítani fognak rajta.