Fotó: Balázs Katalin
Truca Sándor orotvai plébános ünnepi szónokként bizony nevükön szólította vasárnap a falunapot és búcsút tartó borzontiakat. Az intelmek viszont, vallják és bizonyítják a falubeliek: csak részben szóltak nekik, ők nem élnek istentelen életet, a múltjuktól sem rugaszkodtak el.
2012. augusztus 19., 17:172012. augusztus 19., 17:17
2012. augusztus 19., 18:072012. augusztus 19., 18:07
Ünnep volt hétvégén az Alfaluhoz tartozó Borzonton. A kis közösség két napot kitöltő programmal szervezett falunapokat, ennek volt része a nagy érdeklődésre számot tartó szőrénvágta, a különböző koncertek, előadások és a Szent István oltalmába ajánlott templom búcsúünnepe.
Truca Sándor ünnepi szónok szavai sokakat megdöbbentettek. Az orotvai lelkipásztor a Hadúrnak hódoló, pogány ősmagyarokról szólt, akiket ezer éve Szent István kereszténnyé tett, belátva, a magyarság megmaradásának ez az egyetlen lehetősége. „Amit őseink ezer év alatt építettek, azt mi 1989 után leromboltunk, új pogányság került uralomra. Akik szétszóródtak a nagyvilágban, hitetlenséget, erkölcstelenséget hoztak haza” – fogalmazott, szólva azokról az alfalvi, borzonti székely emberekről is, akik Szárhegyen a Jehova Tanúiként járták a községet, segítették szekták létrejöttét.
„Elképesztő az az istentelenség, ami most uralkodik. Amikor tiltották hitünk gyakorlását, nem adtuk be a derekunkat, most megsértődünk, ha plébánosunk arra kér, gyakorló katolikusok legyünk” – hangzott el. Az ünnepi szónok felhívta a figyelmet arra is, hogy népünk Isten nélkül jutott be Európába, és nagy veszély fenyegeti, ha nem tér vissza Istenhez. Ennek jeleiként emlegette a vadházasságokat, az azonos neműek közötti kapcsolatokat. A hit ad erőt, vissza kell térni Istenhez, Szent István hitéhez.
„A szentségi házasságot nem pótolja semmi; ha nyűg a gyermek, hogy várhatunk jövőt? Az életerős népek ereje mögött az egészséges családok vannak. A legutálatosabb nemzetirtást végezzük népünk körében!” – összegzett a lelkipásztor.
Nem váltunk istentelenné, nem szakítottunk múltunkkal! – bizonygatták többen is. A magyar lovas nemzet volt, ma is az, ennek hitelesítéséért a Borzonti Napok alkalmával először szerveztek szőrénvágtát. Laczkó Ágoston tanácsos, a lovas sportrendezvény szervezője is azok közé tartozik, aki bizonygatja, nem tért rossz útra a székely. Lelkesedéssel számolt be arról, milyen örömmel fogadták kezdeményezését, huszonöten neveztek be a szőrénvágtára, négyen pedig nyeregben mérettettek meg. A közel 700 méteres távon a gyorsaság számított legnagyobb előnynek. A szőrénvágtázók közül első lett a gyergyószentmiklósi Farkas Árpád, második a szintén szentmiklósi Kolumbán József, harmadik a csomafalvi Domokos Árpád. A nyeregben ülők közül a szárhegyi Farkas Géza került a rangsor élére, maga mögé utasítva a Székely Vágta győztesét, Keresztély Beátát és az alfalvi Lőrincz Zsoltot is.
„A borzontiak igáslovakkal neveztek be, nem volt kellő gyakorlat, hogy díjat kaphassanak, de minden lónak jutott húsz kiló zab, minden lovasnak vacsora a kultúrotthonban és emléklap részvételéről. Jövőre már ötvenen beneveztek. Folytatjuk a szőrénvátákat, igaz, egy év múlva már Szent István-vágtaként hirdetjük. Mert a magyar ragaszkodik a lóhoz, ragaszkodik az ősökhöz és hagyományokhoz” – hangsúlyozta Laczkó Ágoston szervező.
Látványos párhuzam vonható 1885 és 2025 között a gyergyói sajtkészítés tekintetében. Akkor indult el az alpesi típusú tejtermék meghonosítása Pricskén, és ahogy 140 éve, most is eljutott a gyergyói sajt a nemzetközi elismerésig.
Zajlanak a gyergyószentmiklósi aszfaltutak karbantartási munkálatai: idén összesen négyezer négyzetméternyi felületet újítanak fel, több helyszínen párhuzamosan dolgoznak a munkagépek.
Önként távozott otthonából a vaslábi nő július 6-án, vasárnap, és azóta sem tért haza, megtalálásában segítséget kér a rendőrség.
Tizennyolcadik alkalommal rendezik meg a Székelyföldi Lovas Ünnepet Gyergyószentmiklóson. A nagykorúvá váló rendezvény idén is látványos show-műsorokat, versenyeket és családi kikapcsolódási lehetőségeket kínál a lovassport szerelmeseinek.
Huszonnegyedik alkalommal rendezik meg a gyergyóremetei falunapokat, ahol idén is színes program-kavalkád várja a résztvevőket minden korosztályból. Az eseménysor péntektől vasárnapig várja a helyieket és vendégeket.
Nem jelent meg újabb sertéspestis-eset a gyergyóremetei góc közelében, de nem várt eredményt hozott az állategészségügyi hatóság által a környék gazdaságaiban elvégzett ellenőrzés. Számos gazdánál fülszám nélküli sertéseket találtak.
Noha még tart a nyomozás a Gyergyóditróhoz tartozó Orotván februárban történt emberölés ügyében, az ügyészség nem adhat semmilyen információt erről. Így azt sem tudtuk meg, sikerült-e minden kétséget kizáróan azonosítani az áldozatot.
Nemrégiben Csinódra látogattunk, abba a faluba, ahol nem terem meg a burgonya, csak 2002 óta van villany, és ahová két éve vezet aszfaltozott út. Egy ottani gazdával beszélgetve kiderült, Uz Bence utódait nem hozzák lázba a megszorító intézkedések.
Péntek óta küzdenek az avartűzzel a tűzoltók a Gyergyóhollóhoz tartozó Hollósarka településen. Az utolsó tűzfészkek felszámolását szombat reggel folytatták.
Vízkorlátozást helyezett kilátásba a gyergyói vízszolgáltató vállalat, amennyiben Gyergyóújfaluban és Gyergyóalfaluban nem sikerül csökkenteni a vízfogyasztást.
szóljon hozzá!