
Fotó: Baricz Tamás Imola
Gyergyócsomafalván hagyományteremtő céllal szerveztek bognyeső és borvizes napokat a hét végén. A Felső-nyírkerti Rendezvénycsűrnél a „bognyeső” és „borvizes” csomafalvi jelzőt nemhogy szívesen felvállalták, hanem a tervek szerint még erényt is kovácsolnak belőle.
2013. szeptember 01., 17:372013. szeptember 01., 17:37
Szombaton délután kezdődött a program, a gyerekek rajzolhattak, a felnőttek három csomafalvi fafaragó alkotásait tekinthették meg, és ha már bognyeső napot tartottak, olyan facsemetéket ültettek, melyről bogot lehet nyesni. „A bognyeső és a borvizes jelzők tipikusan a településre jellemzők, csúfondárosan is lehet mondani, de én úgy értékelem, egy csomafalvi sem haragszik, ha rá mondják, hiszen ez egy olyan dolog, ami előnyére válik az embernek. A bognyeső nevet azért kapta a csomafalvi, mert ért, jól ért valamihez, a borvíz meg egy természeti adottsága a településnek. Mindkettő olyan dolog, melyet fontos lenne valamilyen formában hangsúlyozni Csomafalvával kapcsolatban. A turizmustól reméljük a megváltást, a fellendülést nemcsak mi, hanem a környező települések is. Ezt a rendezvényt turistacsalogatónak is szánjuk. Ez az első alakalom, de reméljük öt-tíz év múlva kinövi magát, és nemcsak a magyar nyelvterületen, hanem máshol is hallanak majd rólunk. A bognyesőt hogyan is lehetne lefordítani más nyelvre?” – tette fel a kérdést Márton László Szilárd polgármester a rendezvény kezdetén.
Csomafalvi fafaragók kiállítása
A rendezvénycsűr három csomafalvi fiatal fafaragó kiállításának is otthont nyújtott. Ifj. Lukács László vállalkozó faházak építésével foglalkozik, Ditróban végezte a faipari középiskolát, és 16 éves kora óta farag. „Szeretem a fát, hobbiból faragok, és örvendek, hogy itthon is megmutathatom a munkáimat” – mondta a fafaragó-vállalkozó, hozzátéve, esténként van idő a faragásra, mikor más tévézik. Lukács László hétéves kisfia is már próbálkozik a faragással, igaz, édesapja elmondta, neki nem tud sokat segíteni, hiszen a kisfiú bal kézzel faragja a csomafalvi fát.
Bartalis Zoltán fafaragó helyben indított vállalkozást, ő csak faragászattal foglalkozik. Rendelésre külföldre dolgozik, franciaágyakat, kisebb dísz- és használati tárgyakat egyaránt készít. „Jobbnak láttam, hogy a számítógépezés helyett faragni kezdjek. Ebben látok megélhetési lehetőséget, és persze próbálkozok. Inkább juharból, cserefából, tölgyfából dolgozok, ezek állnak közelebb hozzám, igaz, máshonnan kell hozni a fát” – mondta Bartalis Zoltán. A harmadik kiállító Csata Levente tanító volt. A dísz- és használati tárgyak között szépen munkált nyakékek is sorakoztak a kíváncsiskodók előtt.
Facsemetéket is ültettek
„Tekintettel arra, hogy bognyeső napot tartunk, olyan fákat ültetünk, amelyről bogot lehet nyesni” – mondta elöljáróban Kedves-Tamás Antal kertépítő, önkormányzati képviselő. A rendezvénycsűr területén 14 helyet jelölt meg, ahová fenyőféléket ültettek. Erdeifenyő-, lucfenyő- és fehérfenyő-csemetéknek ástak gödröt a jelenlévők, és helyükre kerültek a gondosan kiválasztott csemeték.
A kétnapos rendezvény része volt az a fotókiállítás, mely bemutatja a csomafalvi ácsok, fával dolgozók itthon és a nagyvilágban megörökített pillanatait. Egyetlen kikötés volt a palacsintasütő versenyen, hogy csomafalvi borvízzel kellett kavarni a tésztát. Több csapat is sütött, az ízesítéshez alma-, szilva-, baracklekvárt kínáltak, de volt feketekokojzás palacsinta is. A Fenyőalja Egyesület hagyományos termékeit kínálta az érdeklődőknek, a Petres Ignác Fúvószenekar teremtett jó hangulatot a téren.
A rendezvényt a polgármesteri hivatal, a turisztikai és rendezvényszervező iroda közösen szervezte a Communitas Alapítvány támogatásával.
Több előadó gondolatait ismerhetik meg az érdeklődők pénteken és szombaton Gyergyószentmiklóson a FeltöltŐ előadás-sorozaton: Ács Zoltán, Lackfi János, Czikó László és Schäffer Erzsébet előadásai mellett Eperjes Károly színművész estje zárja a sorozatot.
A 12 éve elhunyt költő, Rafi Lajos életét és munkásságát idézi meg verseken, interjúkon, személyes visszaemlékezéseken keresztül egy új emlékkötet. A megkalapált csoda című könyv bemutatóját november 7-én a Tarisznyás Márton Múzeumban tartják.
Ismét megjelentek olyan gyanús emberek Gyergyószentmiklóson, akik jótékonysági célokra hivatkozva vagy különféle termékeket és szolgáltatásokat kínálva kopognak be a helyiekhez, megtévesztő szándékkal – figyelmeztet a város önkormányzata.
Ferenczi Attila iskolaigazgató, író előadására hív az Itthon közösen a holnapért Egyesület és a Szent István Plébánia. Az előadás címe: Salamon Ernő titokzatos élete, halála és utóélete (Egy költő, akinek a nevét egy iskola viseli).
Vízelvezető csatornába szorult egy ló kedden Maroshévízen. A tűzoltók a helyi polgármesteri hivatal markológépével emelték ki a sáros állatot szorult helyzetéből. Ugyanezen a napon a tűzoltók egy fán rekedt macskát is megmentettek.
2022 tavaszán tartották az utolsó próbákat és előadásokat a gyergyószentmiklósi művelődési házban, azóta pedig „hajléktalanná” vált a város kulturális élete. Jövőre – akár saját forrásból is, de – el szeretnék kezdeni az épület belső felújítását.
Bár év elején megállapodtak arról, hogy elköltöztetik a szuvenírárusok bódéit a Békás-szoros egyik legszűkebb részének számító Pokol tornácáról, a standok azóta is zavartalanul működnek a kőomlásveszélyes útszakaszon.
November elsejétől tervezték újraindítani a fizetős parkolási rendszert Gyergyószentmiklóson, de technikai okok miatt pár hetes csúszás várható. A város addig nem szed parkolási díjat – az autósok ingyenesen használhatják a kijelölt parkolóhelyeket.
Több mint két év szünet után újra van iskolaorvosa Gyergyószentmiklósnak: dr. Kiss-Tróznai Zsuzsanna szeptembertől felügyeli a város több mint 3400 gyermekének egészségét.
Négy kiskorút ápolnak a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban a hétfő esti, Gyergyóalfalu környékén történt súlyos közlekedési baleset után.
szóljon hozzá!