A „gyergyóiságot” erősítheti a vidék tánca

Közel kétszáz résztvevővel, tánc- és zeneoktatással, előadásokkal, szabadidős programokkal zajlott a tábor – összességében sikeres rendezvényt tud maga mögött a gyergyóremetei Balás Gábor Művelődési Ház. A rendezvény sikerét abban is mérik a szervezők, hogy az eddigi kiadásokhoz képest az idei tábor volt az első, aminek jóval több volt az idegenből érkezett résztvevője, mint a helybéli, illetve hogy az állandó táborozók sorát „nem stabil” résztvevők egészítették ki. Szintén pozitívum, hogy a táborozókhoz csatlakozott a gyergyószentmiklósi Hóvirág Néptáncegyüttes 25 fővel, és évről évre külföldiek is érdeklődnek a rendezvény iránt.

A szombaton tartott kiértékelőn az is elhangzott, a tábor iránti egyre növekvő érdeklődés miatt sokasodnak a szervezési és finanszírozási feladatok – időben fel kell készülni ezekre a következő kiadások előtt. Kihívás továbbá a szervezők számára a felnőttek bevonása, hisz annak ellenére, hogy a tábor nem korosztályhoz kötött, a résztvevők átlagéletkora 14-15 év.

További kihívások várnak a szervezőkre, illetve mindazokra, akik fontosnak tartják, hogy a gyergyói népzenét és -táncot a legszélesebb körben visszatanulják a térségben. „Hisz csak akkor várható az igyekezet pozitív hozadéka, ha a térség egységesen vesz részt a visszatanulási folyamatban” – mutatott rá Nagy József történész, a tábor szervezőinek egyike. Hangsúlyozta: a békéscsabai Farkas Tamással folytatott gyűjtőmunkája során bebizonyosodott, hogy a gyergyói tánc és zene a térségben nagyjából egységes. Éppen ez az egységesség feltételezi a térségi együttműködést a visszatanulási folyamatban. Ennek az hozzáállásnak egyébként számos pozitív hozadéka lehetne többek között a „gyergyóiság”, azaz a térségi öntudat termelése. „Ezelőtt száz évvel volt egy nagyon erős gyergyói regionális öntudat. Most itt vannak ezek a kulturális források, amik együttműködésre késztetnek, amiknek akár konfliktusmegoldó szerepük is lehet” – mutatott rá Nagy József.

„A gyergyói tánc volt, van és lesz. De sajnos létezik a félreértelmezett variáció: a mai fiatalok között nagyon sokan a nótát is a népdalként éneklik” – jelentette ki Ivácson László. A Háromszék Táncegyüttes művészeti vezetője kifejtette: vannak tájegységek, amelyek táncukról váltak hírnevesekké. A gyergyói táncok elműviesedésük miatt nincsenek jelen a táncházmozgalomban, ezért a vidék ezen a kulturális csatornán keresztül nem válhatott híressé. Az eredeti lépések, dallamok újratanulásával viszont esélye lehet a térségnek bekerülni a táncházmozgalom körforgásába. „Most tisztába tevődik ennek a tájegységnek a tánca. Nagyon kell vigyázni, hogy ez a kikristályosodás ne engedjen be hamis elemeket” – fogalmazott a szakember. Az adatgyűjtés ebben a folyamatban a leglényegesebb, s bár sikerült a vidéken tiszta forrásokig visszanyúlni, még mindig vannak települések, ahol nem bukkantak adatközlőkre. Ezért is kérik, akik úgy érzik, hogy gyergyói csárdás vagy verbunk terén megmutatnák saját figuráikat, keressék a gyergyói tánctábor szervezőit. A gyűjtőkkel akár a remetei néptánccsoporton vagy a művelődési házon keresztül is felvehetik a kapcsolatot.