
Kívülről szépnek tűnnek a kukoricatáblák, de a sok medve miatt jelentősek a terméskárok
Fotó: Pinti Attila
Összességében átlagosnak mondható az idei termés hektáronkénti mennyisége Hargita megyében, de a térség fő terményének számító burgonyából a megszokottnál kevesebb termett a csapadékhiány miatt. A silókukorica esetében a sokévi átlagnál jobb a termés, de a medvék tesznek róla, hogy a betakarított mennyiség ne haladja meg a szokásos mértéket.
2021. szeptember 21., 22:152021. szeptember 21., 22:15
Július második felében és augusztus elején négyzetméterenként mintegy 100 literes csapadékmennyiség-kiesést mértek Hargita megyében a sokévi átlaghoz képest, és ez a csapadékszegény időszak volt az oka annak, hogy a szokásosnál kisebb a burgonyatermés idén.
– részletezte szemléletesen a csapadékszegény időszak következményeit Romfeld Zsolt. A Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője szerint azonban megyeszerte annyira nem gyenge a termés, mint az említett területeken, de a hektáronkénti átlagmennyiség 2–3 tonnával elmarad a tavalyitól, amikor 24,5 tonnás átlagmennyiséget mértek. Az idei adatok még csak becslések, ugyanis a pityókaföldeknek több mint a felén még nem takarították be a termést. A földek nagy részén ipari, úgynevezett csipszburgonyát termesztenek a gazdák, ezeken a területeken hektáronként nagyjából 21 tonnás a termésátlag, az étkezési burgonya esetében viszont ez a mennyiség eléri a 28–30 tonnát is. Összességében viszont 20–22 tonnás átlagtermésre számít az igazgatóság vezetője.
„A silókukorica esetében jónak indult a termés, gyakorlatilag is meglennének idén az 50–60 tonnás átlagok, ami Hargita megye esetében kielégítő lenne, csak a medvekárok miatt sajnos nagy területeken mintegy 20 tonna maradt hektáronként, ami 50–60 százalékos terméskiesést jelent. Nem mindenütt jellemző ez, főleg Alcsíkon, Gyergyó, Udvarhely és Keresztúr környékén tapasztalható. Ott viszont, ahol több a medve, gyakorlatilag letarolták a percellákat. Kívülről épnek néznek ki, de belül üresek” – foglalta össze a betakarítás közben tapasztaltakat Romfeld Zsolt.
A mezőgazdasági igazgatóság vezetője azt is elmondta,
A gazdák bejelentései alapján már zajlik a károk felmérése. A gond viszont az, hogy kártérítésként lényegesen kevesebbet kaphatnak a károsultak, mint amennyit a kiesett termés érne. Ha a váratlan kiesés mértéke eléri az ötven százalékot, akkor az már komoly problémát jelent a károsult szarvasmarhatartó gazda számára téli takarmányozás biztosításában – véli a mezőgazdasági igazgatóság vezetője. Hozzáfűzte:
Az őszi búza mennyisége idén a sokévi átlagnak megfelelő volt Hargita megyében, ez 3,5 tonnát jelent hektáronként. Egyes parcellákon a hozam elérte a hektáronkénti 6 tonnás mennyiséget is. A tavaszi vetések már le vannak aratva: a tavaszi búza, sörárpa és a zab esetében az átlagtermés 2 tonna körül volt, ami csak kevéssel marad el a sokévi átlagtól.
Fotó: Veres Nándor
A cukorrépa betakarítása még nem kezdődött el, de a terepszemlék alapján viszonylag jó termés ígérkezik. Jó volt ugyanakkor a kaszálókról begyűjtött száraztakarmány hektáronkénti mennyisége is idén, ez eléri a 6–7 tonnát, ami az átlagosnál jobb – sorolta a termésátlagokat Romfeld Zsolt.
ez pedig gondot jelenthet számukra a jövő évi mezőgazdasági szezon elején a szükséges költségek előteremtésében – hangsúlyozta a mezőgazdasági igazgatóság vezetője.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
Sokak számára nem adatok meg a lehetőség, hogy személyesen legyen jelen a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A világhálónak köszönhetően azonban élőben követhető a búcsús szentmise és az azt megelőző események.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Keresztalják, lovas zarándokok, autóval, zarándokvonattal vagy éppen busszal érkező erdélyi és anyaországi magyarok találkoznak idén is Csíksomlyón, a pünkösdszombati búcsún. Kövesse élőben a búcsú történéseit a Székelyhonon!
2 hozzászólás