
Kívülről szépnek tűnnek a kukoricatáblák, de a sok medve miatt jelentősek a terméskárok
Fotó: Pinti Attila
Összességében átlagosnak mondható az idei termés hektáronkénti mennyisége Hargita megyében, de a térség fő terményének számító burgonyából a megszokottnál kevesebb termett a csapadékhiány miatt. A silókukorica esetében a sokévi átlagnál jobb a termés, de a medvék tesznek róla, hogy a betakarított mennyiség ne haladja meg a szokásos mértéket.
2021. szeptember 21., 22:152021. szeptember 21., 22:15
Július második felében és augusztus elején négyzetméterenként mintegy 100 literes csapadékmennyiség-kiesést mértek Hargita megyében a sokévi átlaghoz képest, és ez a csapadékszegény időszak volt az oka annak, hogy a szokásosnál kisebb a burgonyatermés idén.
– részletezte szemléletesen a csapadékszegény időszak következményeit Romfeld Zsolt. A Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője szerint azonban megyeszerte annyira nem gyenge a termés, mint az említett területeken, de a hektáronkénti átlagmennyiség 2–3 tonnával elmarad a tavalyitól, amikor 24,5 tonnás átlagmennyiséget mértek. Az idei adatok még csak becslések, ugyanis a pityókaföldeknek több mint a felén még nem takarították be a termést. A földek nagy részén ipari, úgynevezett csipszburgonyát termesztenek a gazdák, ezeken a területeken hektáronként nagyjából 21 tonnás a termésátlag, az étkezési burgonya esetében viszont ez a mennyiség eléri a 28–30 tonnát is. Összességében viszont 20–22 tonnás átlagtermésre számít az igazgatóság vezetője.
„A silókukorica esetében jónak indult a termés, gyakorlatilag is meglennének idén az 50–60 tonnás átlagok, ami Hargita megye esetében kielégítő lenne, csak a medvekárok miatt sajnos nagy területeken mintegy 20 tonna maradt hektáronként, ami 50–60 százalékos terméskiesést jelent. Nem mindenütt jellemző ez, főleg Alcsíkon, Gyergyó, Udvarhely és Keresztúr környékén tapasztalható. Ott viszont, ahol több a medve, gyakorlatilag letarolták a percellákat. Kívülről épnek néznek ki, de belül üresek” – foglalta össze a betakarítás közben tapasztaltakat Romfeld Zsolt.
A mezőgazdasági igazgatóság vezetője azt is elmondta,
A gazdák bejelentései alapján már zajlik a károk felmérése. A gond viszont az, hogy kártérítésként lényegesen kevesebbet kaphatnak a károsultak, mint amennyit a kiesett termés érne. Ha a váratlan kiesés mértéke eléri az ötven százalékot, akkor az már komoly problémát jelent a károsult szarvasmarhatartó gazda számára téli takarmányozás biztosításában – véli a mezőgazdasági igazgatóság vezetője. Hozzáfűzte:
Az őszi búza mennyisége idén a sokévi átlagnak megfelelő volt Hargita megyében, ez 3,5 tonnát jelent hektáronként. Egyes parcellákon a hozam elérte a hektáronkénti 6 tonnás mennyiséget is. A tavaszi vetések már le vannak aratva: a tavaszi búza, sörárpa és a zab esetében az átlagtermés 2 tonna körül volt, ami csak kevéssel marad el a sokévi átlagtól.
Fotó: Veres Nándor
A cukorrépa betakarítása még nem kezdődött el, de a terepszemlék alapján viszonylag jó termés ígérkezik. Jó volt ugyanakkor a kaszálókról begyűjtött száraztakarmány hektáronkénti mennyisége is idén, ez eléri a 6–7 tonnát, ami az átlagosnál jobb – sorolta a termésátlagokat Romfeld Zsolt.
ez pedig gondot jelenthet számukra a jövő évi mezőgazdasági szezon elején a szükséges költségek előteremtésében – hangsúlyozta a mezőgazdasági igazgatóság vezetője.
A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett és jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak.
Több személyt kellett megelőzési céllal kimenekíteni egy székelyudvarhelyi tömbházból hétfőn délután, miután lángok csaptak fel az egyik lakrész konyhájában. A tűz anyagi kárral járt – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartott délelőtti egyeztetéseken „tűzszüneti” kormány megalakítására tett javaslatot, figyelembe véve, hogy lehetetlen jelenleg egy „kényelmes parlamenti többség” létrehozása.
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Két román állampolgárságú hegymászó életét vesztette az olaszországi Gran Paradiso-hegységben, miután egy gleccserszakadékba zuhantak – jelentették be hétfőn az olasz hegyimentők az ANSA hírügynökség szerint.
Hat medve ijesztett rá kilenc román, magyar és ausztrál nemzetiségű turistára hétfőn délután a Gyimesfelsőlok területén lévő széphavasi Szentlélek-kápolnánál – tájékoztat a Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság.
Marosvásárhelyen a szálló por az egyik legnagyobb légszennyezési tényező, a szakemberek szerint pedig télen nagyobb gondot okoz, mint nyáron. Korlátozásokkal, az alternatív közlekedés népszerűsítésével és hőszigetelésekkel lehetne javítani a helyzeten.
A 17. alaptörvény-módosítás nem akar embereket megalázni, éppen ellenkezőleg egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.
Románia határozottan elítéli az Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata által irányított csoportok által végrehajtott ellenséges kibertevékenységeket – jelentette ki hétfőn Nicușor Dan államelnök.
Megváltozik a Szent Anna-tó látogatási rendje: a látogatóknak napijegyet kell váltaniuk, amely magában foglalja a látogatóközpont belépőjét és három óra ingyenes parkolást, míg a Mohos-tőzegláp ezentúl kötelező idegenvezető nélkül is látogatható lesz.
2 hozzászólás