
A zabolai református vártemplom
Fotó: Kocsis Károly
„Aki nem látta, nem hiszi el azt a barbárságot, amit a mócok az én szent városommal és kollégiumommal elkövettek” – ez is bekerült a zabolai gróf Mikó Imre mondja az életrajzát taglaló könyvbe, amit szerdán, 18 órakor mutatnak be Kovásznán.
2025. szeptember 03., 12:452025. szeptember 03., 12:45
A székelyföldi származású, jelenleg Budapesten élő Hegedűs Imre János 2024-ben megjelent, Toronyember fekete utakon. Gróf Mikó Imre életregénye című könyvét szeptember 3-án, szerdán 18 órától mutatják be a kovásznai Csoma Emlékközpont és Népfőiskola Piliske u. 2-es szám alatti épületében. A dedikálásra is alkalmat kínáló eseményen az írót Lepp Gazdag József kérdezi.
Fotó: Kovásznai Csoma Emlékközpont és Népfőiskola
Szeptember 4-én, csütörtökön, gróf Mikó Imre születésnapi jubileumán délelőtt 10 órától
– tudtuk meg a civilszervezet vezetőjétől, Ferencz Évától, aki – Gazda József tiszteletbeli elnök mellett – egyben a kettős rendezvény házigazdája szerepét is betölti. Ez alkalommal koszorút helyeznek el a templomkertben álló gróf Mikó Imre-szobornál.
A zabolai Mikes-kastély. Kétszáz évvel ezelőtt itt született gróf Mikó Imre
Fotó: Kocsis Károly
Emellett a kovásznai városnapok idején gróf Mikó Imre életpályáját, szellemi hagyatékát bemutató magángyűjteményt tekinthetünk meg az Iskola utca 6. szám alatti Janka-lakban, ahol naponta 9 és 12, valamint 15 és 18 óra között fogadják a látogatókat.
Az Erdély Széchenyijeként is aposztrofált gróf Mikó Imre 200 évvel ezelőtt, 1805. szeptember 4-én született a háromszéki Zabolán, gróf Mikes Zsigmond és Ugron Julianna harmadik gyermekeként. A reformkorban tisztségviselő volt a Guberniumnál, 1847–1848-ban Erdély főkincstárnokaként, 1848-ban rövid ideig főkormányzó-helyettesként tevékenykedett, az abszolutizmus idején a magyarság első számú vezetőjévé lépett elő. 1860–1861-ben ideiglenes főkormányzói, 1867 és 1869 között közlekedésügyi miniszteri székben ült, miközben a közéletben, valamint az egyházi életben is számos rangos tisztséget töltött be. Számos nagy jelentőségű intézmény talpra állításában, megalapításában vállalt meghatározó szerepet, mint ahogy a Magyarországot Erdéllyel összekötő vasúti pálya kiépítése, valamint az állami vasúttársaság, a mai Magyar Államvasutak Zrt. jogelődjének megalapítása is nevéhez fűződik. 1867-től 1876-ig a Magyar Történelmi Társulat elnöki tisztségét is betöltötte, elsőként. Mindvégig az általa megfogalmazott jelige – „Nem dicsőségre vágyom, hatni akarok” – élt és tevékenykedett, 1876. szeptember 16-án hunyt el Kolozsvárott. A családi ereklyék egy részéből tavaly októberben tárlatot rendeztek be a Székely Nemzeti Múzeumban.
Enyhe földrengés volt szerdára virradóan Arad megyében – közölte hivatalos oldalán az Országos Földfizikai Intézet (INFP).
Lezárult a jelentkezés az iskolavezetői versenyvizsgára, most ellenőrzik a leadott dossziékat. Országos szinten a legtöbb megyében jóval kevesebb a pályázó, mint az állás, és ez alól Székelyföld sem kivétel. A jelöltek jövő héten kezdik a vizsgákat.
Az Ukrajnából érkező utasoktól kenőpénzt szedő vámosokra és határrendészekre csaptak le a román hatóságok a halmi (Halmeu) közúti hatátkelőnél, ahol kilenc gyanúsítottat őrizetbe vettek, és további 38 ellen bűnvádi eljárást indítottak.
Kimerül a bérkerete a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságnak e hónapban, így a novemberben fizetendő októberi fizetéseket csak akkor tudják kiadni a rendszerben dolgozó több száz alkalmazottnak, ha kapnak költségvetés-kiegészítést.
Arad nemcsak a gyász helye, a vértanúk bátorsága nemzedékeknek mutatott példát és adott erőt, ezért Arad arra is emlékeztet, hogy amit az ember a közösségéért tesz, kitörölhetetlenül tovább él – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc öröksége nem egyetlen párté, politikai oldalé, hanem a teljes magyar nemzeté – mondta a miniszterelnök kedden Gyulán, az aradi vértanúk emléknapján tartott megemlékezésen.
A Székely himnusz születését, történelmi hátterét és közösségi jelentőségét bemutató vándorkiállítás nyílt meg a csíkszeredai Mikó-vár udvarán. A tárlat év végéig látogatható.
Csíkszeredában is megemlékeztek október 6-án az aradi vértanúkról, akik a szabadságért a legnagyobb áldozatot hozták.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátusi frakcióvezetője, Petrișor Peiu kedden kijelentette, hogy a parlamenti képviselők és szenátorok többsége támogatná az előre hozott választások megtartását.
Több mint ötven ember jelenlétében zajlott az aradi vértanúkra való emlékezés kivégzésük 177. évfordulóján Sepsiszentgyörgyön. Talán azért, mert a veszteségeket nehezebben viseljük – jelentette ki Pénzes Lóránd történelemtanár az ünnepségen.
1 hozzászólás