Gránittáblákon az első világháborúban elesett hősök névsora
Az I. világháborúban elesett, az Úz-völgyi sírkertben eltemetett hősök előtt tiszteleg Csíkszentmárton önkormányzata azáltal, hogy gránittáblákra vésette 845 ott nyugvó nevét. A hadi temető kerítésére kihelyezett kilenc tábla ezredenként tartalmazza a hazafiak névsorát.
Régi elképzelése volt a csíkszentmártoni községvezetésnek, hogy az Úz-völgyi sírkertben eltemetett hősöket nevesítsék, névsorukat pedig kihelyezzék az emlékhely közelében, ezáltal elérhetővé tegyék mindenki számára. Ennek kivitelezésére egyrészt a finanszírozás hiánya miatt kellett eddig várni, másrészt a temető rehabilitációjára is várni kellett, hogy megfelelő felület álljon a rendelkezésre a táblák kihelyezésére – ismertette érdeklődésünkre Gergely András. Csíkszentmárton polgármestere továbbá kifejtette, ő maga évek óta kutatja különböző forrásokból – saját anyakönyveik feldolgozásával, egyéb adatbázisok felkutatásával –, hogy kiket is temettek el az említett sírkertben. Eddigi kutatómunkája révén összeállt egy 845 személy nevét tartalmazó lista.
Mivel idén sikeresen pályáztak a Bethlen Gábor Alaphoz,
egymillió forintot (15 ezer lejt) fordíthattak az emléktáblák elkészítésére.
Egy bordányi mesterember, Lajkó Antal által vezetett cég (Lajkó Gránit Kft.) vállalta el, mondhatni baráti áron, a névsor gránittáblákra való kifaragását – emelte ki mintegy köszönetképpen is a községvezető. Hozzátette, a nyolc nagy és egy kisebb tábla ezredenként, betűrendbe szedve tartalmazza az I. világháborúban elesett, az Úz-völgyi hadi temetőben elhantolt személyek neveit. Ezeket a napokban függesztették ki helyükre.
Tisztázta az is, hogy habár mindkét világháborúban csaták helyszíne volt Úz-völgye, sem arányában, sem jelentőségében nem lehet a kettőt összehasonlítani.
Gyakorlatilag a II. világháborúban megtörtént az úzi betörés, de számottevő harci cselekmények attól feljebb voltak. Az egész, mondjuk, két hét alatt, augusztus 26-ától szeptember 12-éig zajlott, sokkal kevesebb szereplővel. Az I. világháborúban viszont itt 1916. október 12-étől egészen 1918. március közepéig tartottak a hadi cselekmények. Tehát legalább másfél évig, amely során több ezer ember megfordult a csatatéren, sajnos ebből kifolyólag is nagyobb volt a veszteség
– részletezte Gergely András.
Kifejtette azt is, mivel ez utóbbi egy „álló háború” volt, megadatott, hogy valamelyest rendszerezve, kellő tisztelettel temessék el a katonákat. A második világháborúban sajnos az egy „átvonuló front” volt, így kevés katonának adatott meg a tisztességes temetés.
Az úzi temetőben mindössze egy-két, a II. világháborúban elesett személyt temettek el a háború után a civilek.
Megemlékezés minden évben
Habár az Úz-völgyi hadi temető az I. világháborúban elesett katonák nyughelye, 1994-ben, az akkor még szép számban élő második világháborús veteránok a sírkertbe állítottak emlékművet elesett társaik tiszteletére. Azóta minden esztendőben augusztus 26-án, az 1944-ben ezen a napon történt szovjet támadásra emlékezve a hadi temetőben gyűlnek össze a csíkiak és háromszékiek, hogy leróják kegyeletüket őseik előtt.
Idén sem lesz ez másképp, a hagyományoknak megfelelően augusztus 26-án, déli 12 órától kezdődik az Úz-völgyi megemlékező szentmise.
24h
