Fontos információk derültek ki egyes csíkszéki régészeti lelőhelyekről

Ez azzal magyarázható, hogy az ásatás vagy a mosás, raktározás során a leletek keveredtek, és nem olyanok kerültek be, amelyekről azt hitték, hogy egy adott objektumból, rétegből származnak. A legtöbb lelet vizsgálata után viszont fontos és érdekes eredmények születtek.

A legkorábbi sír templombelsőben

A csíksomlyói plébániatemplomban, ahol 2002 és 2005 között végeztek kutatásokat a szakemberek, egyik sírról azt sejtették, hogy korai temetkezés történt benne. Erről viszont kiderült, hogy 1272–1392 közötti. „Ez azért nagyon fontos, mert

A szakirodalom mindig is bizonytalan, hogy mikor kezdődtek ezek a temetkezések. Ez a sír most Csík esetében eldönti, hogy

Egy másik vizsgálat a csíksomlyói Fodor-kertben végzett ásatásból származó lelettel kapcsolatos. A helyszínen alapvetően gót leletek vannak – objektumok, gödrök, házak, kemencék. De utólag bekeveredett egy Árpád-kori gödörbe egy csont. Ennek a keltezése Kr. u. 339–536 közötti. Ez azért érdekes, mert azt szokták mondani a kor szakértői, hogy a gótok valamikor a hun betörés elől a negyedik század utolsó harmadában elmenekültek. Ez viszont arra utal, hogy itt emberek maradtak, az élet tovább zajlott, mert ezek a csontok a következő századokból származnak” – mutatott rá a szakember.

A feltárt legkorábbi pince

Szintén a csíksomlyói Fodor-kertből egy Árpád-kori ház mintájának a régészeti keltezését megerősítette a C14-es vizsgálat: 1164–1264 közötti.

Botár István úgy véli, ez Székelyföld eddig feltárt legkorábbi pincéje.

„Ami különösen izgalmas, és tizenöt éve várjuk ezt az eredményt: Csíkszentmiklóson a plébániatemplom mellett zajlott kutatás, ahol találtunk olyan temetkezéseket, amelyek a gótikus periódusnál korábbi alapfal alattiak. Tehát van egy korai temetőnk, amire ráépült valamikor az Árpád-korban egy templom, és azt bővítették a gótikában. A leletek alapján valószínű volt, hogy ez egy nagyon korai dolog. Ennek a sírnak a keltezése – a csíkszentmiklósi 14. sír – 1039–1213 közötti. Ezzel bizonyossá vált, hogy 12. századi, sőt a 11. század második fele sem kizárható.

Temetkezés cintermen kívül

A régészek küldtek leletet két csíkszentmiklósi sírból is. Ott azt látták, hogy a sírok betöltésében nincs kő és habarcs, és arra gondoltak, hogy a kőépületek megjelenésénél korábbi temetkezésről van szó. Ezt meg is erősítette a C14-es vizsgálat.

A régész rámutatott, ez azt jelenti, hogy az első kőtemplom a tatárjárás körüli, utáni időkben épült. Csíkmindszenten 2007-ben végeztek régészeti ásatásokat, akkor találtak egy sírt viszonylag távol a középkori temetőtől, a templomtól. „Ez egy magasan elhelyezkedő sírbolt melléklet nélkül, tiszta betöltéssel. A kérdés az volt, hogy melyik az az időpont, amikor a középkori temető is annyira sűrűvé válik, hogy már a cintermen, a kerítésen kívül is temetkeznek. Ilyen szempontból jó adat, ez 1443–1521, illetve 1620 közé tehető. Volt néhány olyan keltezés is, amelyek a templomok használatát vagy a temetők használatát erősítette meg Csíkszentmihályon és Csíkmindszenten. Ott 13., 14. századi temetkezések voltak. Ezek önmagukban nem szenzációsak, mert tudjuk, hogy a 14. században a templomok állnak, de a független keltezés soha nem árt.”

A Darvas Lóránt régész által vezetett csíkszentléleki ásatáson is találtak viszonylag magasan egy sekély sírgödröt, korai alapfallal. Itt is a keltezés 1044–1218 közötti. Ez a 12. századi lelet megint csak a templomépítések kezdeteire, temetők keletkezésére utal. „Most már két független lelőhely, két független régész, két független objektum C14-es datálása is ezt erősíti meg.

– összegzett Botár István. Mint mondta, egy ilyen elemzés a régészeti ásatások költségvetésébe nem fér bele, a megyei tanács támogatásával tudták megvalósítani, a vizsgálatok húszezer lejbe kerültek.