Fontos információk derültek ki egyes csíkszéki régészeti lelőhelyekről

Botár István: ezek az eredmények kutatástörténeti jelentőségűek •  Fotó: Gecse Noémi

Botár István: ezek az eredmények kutatástörténeti jelentőségűek

Fotó: Gecse Noémi

Mikortól kezdtek temetkezni Csíkban templomok belsejében, hol található az egyik legkorábbi székelyföldi pince, mikorra datálhatók a templomépítések kezdetei? Többek között erre is fényt derített az a C14-es vizsgálatsorozat, amelyet a Csíki Székely Múzeum végeztetett a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetében, a debreceni Atomkiban.

Péter Beáta

2017. május 10., 09:172017. május 10., 09:17

2017. május 10., 12:312017. május 10., 12:31

A Csíki Székely Múzeum régészei által feltárt, az elmúlt tizenöt év legfontosabb régészeti ásatás leletanyagából küldtek el mintákat elemzésre a debreceni Atomki intézetbe. A tizennégy minta között volt telepről, temetőből és templomokból származó anyag. A C14-es vizsgálat alapvető célja az volt, hogy azokban az esetekben, amikor nem állapítható meg egy leletről régészeti keltezés, vagy bizonytalan az, esetleg biztos az eredmény, de egy független vizsgálat is megerősíti, akkor álljanak a csíkszeredai régészek rendelkezésére ezek az adatok – magyarázta Botár István régész. Mint mondta,

volt olyan minta, amelynek a keltezése bizonyos szempontból kiábrándító volt.

Ez azzal magyarázható, hogy az ásatás vagy a mosás, raktározás során a leletek keveredtek, és nem olyanok kerültek be, amelyekről azt hitték, hogy egy adott objektumból, rétegből származnak. A legtöbb lelet vizsgálata után viszont fontos és érdekes eredmények születtek.

A legkorábbi sír templombelsőben

A csíksomlyói plébániatemplomban, ahol 2002 és 2005 között végeztek kutatásokat a szakemberek, egyik sírról azt sejtették, hogy korai temetkezés történt benne. Erről viszont kiderült, hogy 1272–1392 közötti. „Ez azért nagyon fontos, mert

Idézet
önmagában a sír nem korai, de azáltal, hogy a templom belsejében van, szinte biztos, hogy az egyik legkorábbi sír, amit a templom belsejében ástak.

A szakirodalom mindig is bizonytalan, hogy mikor kezdődtek ezek a temetkezések. Ez a sír most Csík esetében eldönti, hogy

a 14. században már itt is kezdtek temetkezni templomok belsejében.

Egy másik vizsgálat a csíksomlyói Fodor-kertben végzett ásatásból származó lelettel kapcsolatos. A helyszínen alapvetően gót leletek vannak – objektumok, gödrök, házak, kemencék. De utólag bekeveredett egy Árpád-kori gödörbe egy csont. Ennek a keltezése Kr. u. 339–536 közötti. Ez azért érdekes, mert azt szokták mondani a kor szakértői, hogy a gótok valamikor a hun betörés elől a negyedik század utolsó harmadában elmenekültek. Ez viszont arra utal, hogy itt emberek maradtak, az élet tovább zajlott, mert ezek a csontok a következő századokból származnak” – mutatott rá a szakember.

A feltárt legkorábbi pince

Szintén a csíksomlyói Fodor-kertből egy Árpád-kori ház mintájának a régészeti keltezését megerősítette a C14-es vizsgálat: 1164–1264 közötti.

Ugyancsak ott találtak egy nagyon korai, földbe mélyített, négyzetes alaprajzú épületet, egy fabélésű pincét. Ennek a keltezése is összevág a leletanyaggal, 1279–1394 közötti.

Botár István úgy véli, ez Székelyföld eddig feltárt legkorábbi pincéje.

„Ami különösen izgalmas, és tizenöt éve várjuk ezt az eredményt: Csíkszentmiklóson a plébániatemplom mellett zajlott kutatás, ahol találtunk olyan temetkezéseket, amelyek a gótikus periódusnál korábbi alapfal alattiak. Tehát van egy korai temetőnk, amire ráépült valamikor az Árpád-korban egy templom, és azt bővítették a gótikában. A leletek alapján valószínű volt, hogy ez egy nagyon korai dolog. Ennek a sírnak a keltezése – a csíkszentmiklósi 14. sír – 1039–1213 közötti. Ezzel bizonyossá vált, hogy 12. századi, sőt a 11. század második fele sem kizárható.

Idézet
Az utóbbi időben többen kétségbe vonták azt az elképzelést, hogy a Csíki-medencében a 12. században alakultak ki az első temetők, templomok. Most viszont a független C14-es vizsgálat megerősítette.

Temetkezés cintermen kívül

A régészek küldtek leletet két csíkszentmiklósi sírból is. Ott azt látták, hogy a sírok betöltésében nincs kő és habarcs, és arra gondoltak, hogy a kőépületek megjelenésénél korábbi temetkezésről van szó. Ezt meg is erősítette a C14-es vizsgálat.

Valamikor a tatárjárás előtt keletkeztek ezek a sírok, az egyik 1191–1279, a másik 1151–1260 közötti.

A régész rámutatott, ez azt jelenti, hogy az első kőtemplom a tatárjárás körüli, utáni időkben épült. Csíkmindszenten 2007-ben végeztek régészeti ásatásokat, akkor találtak egy sírt viszonylag távol a középkori temetőtől, a templomtól. „Ez egy magasan elhelyezkedő sírbolt melléklet nélkül, tiszta betöltéssel. A kérdés az volt, hogy melyik az az időpont, amikor a középkori temető is annyira sűrűvé válik, hogy már a cintermen, a kerítésen kívül is temetkeznek. Ilyen szempontból jó adat, ez 1443–1521, illetve 1620 közé tehető. Volt néhány olyan keltezés is, amelyek a templomok használatát vagy a temetők használatát erősítette meg Csíkszentmihályon és Csíkmindszenten. Ott 13., 14. századi temetkezések voltak. Ezek önmagukban nem szenzációsak, mert tudjuk, hogy a 14. században a templomok állnak, de a független keltezés soha nem árt.”

A Darvas Lóránt régész által vezetett csíkszentléleki ásatáson is találtak viszonylag magasan egy sekély sírgödröt, korai alapfallal. Itt is a keltezés 1044–1218 közötti. Ez a 12. századi lelet megint csak a templomépítések kezdeteire, temetők keletkezésére utal. „Most már két független lelőhely, két független régész, két független objektum C14-es datálása is ezt erősíti meg.

Idézet
Ezek az eredmények kutatástörténeti jelentőségűek, mert eddig is voltak leleteink, főleg településekről, falvakról, amelyek 11–12. századiak, de a szakma egy része nem akarta nekünk ezt elhinni. Most viszont teljesen egyértelmű, hogy a települések, falvak mellett már létrejöttek az első templomok is. Ez az Árpád-kornak a dereka, úgyhogy ez egy nagyon jó, izgalmas anyag

– összegzett Botár István. Mint mondta, egy ilyen elemzés a régészeti ásatások költségvetésébe nem fér bele, a megyei tanács támogatásával tudták megvalósítani, a vizsgálatok húszezer lejbe kerültek.

A vizsgálatról

A C14-es vizsgálat olyant természettudományos eljárás, amely a szénizotóp lebomlását méri. A szénnek a C14-es izotópja folyamatosan épül be az élő szervezetbe, folyamatosan rakódik le. Miután az adott szervezet – legyen az növény vagy ember – meghal, akkor ez megáll és elkezd lebomlani. Az vizsgálat során azt nézik, hogy ez a lebomlás folyamat éppen hol tart. A csontból kollagént vonnak ki, a szénizotóp fellelt mennyisége, valamint a bomlási folyamata visszaszámolásával határozzák meg a keltezést – magyarázta a régész.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 15., kedd

Növelték a 35 év alatti fiatalok lakbértámogatását Sepsiszentgyörgyön

Sepsiszentgyörgy önkormányzata frissítette a 35 év alatti fiatalokat célzó lakbértámogatási programját.

Növelték a 35 év alatti fiatalok lakbértámogatását Sepsiszentgyörgyön
2025. július 15., kedd

Lezuhant egy kis méretű repülőgép; a pilóta meghalt

Lezuhant egy kis méretű repülőgép kedden a Hunyad megyei Szászváros közelében.

Lezuhant egy kis méretű repülőgép; a pilóta meghalt
2025. július 15., kedd

Nagy az érdeklődés a tanári állások iránt Székelyföldön

Rekordszámú jelölt vett részt az idei címzetes tanári vizsga írásbelijén, köztük több mint 7400 friss végzős. Székelyföldön mintegy 2500-an vizsgáztak, és legtöbben az óvodapedagógusi és tanítói állásokért szálltak versenybe.

Nagy az érdeklődés a tanári állások iránt Székelyföldön
2025. július 15., kedd

Erdély kincsei: a Mohos-tőzegláp

A Szent Anna-tó szomszédságában létezett egy másik krátertó, ami vulkáni tevékenység következtében fokozatosan átalakult. A Mohos-tőzegláp területén ma is visszaköszön a jégkorszak: különleges növényeket, tószemeket csodálhatunk meg itt.

Erdély kincsei: a Mohos-tőzegláp
Erdély kincsei: a Mohos-tőzegláp
2025. július 15., kedd

Erdély kincsei: a Mohos-tőzegláp

2025. július 15., kedd

Azonnal léptek a rendőrök és a csendőrök – ötezer lejes bírság csendzavarás és petárda birtoklása miatt

A hétfő késő esti FK Csíkszereda-Bukaresti Dinamo élvonalbeli labdarúgó-mérkőzés előtt a rendőrségnek petárdákat kellett elkoboznia, de vandalizmusról egyelőre nem érkezett panasz a Hargita megyei rendőrséghez.

Azonnal léptek a rendőrök és a csendőrök – ötezer lejes bírság csendzavarás és petárda birtoklása miatt
2025. július 15., kedd

Elbontották a rozoga fahidat a megyei úton Székelyszentkirályon

Csak kerülőutakon lehet eljutni Oroszhegybe, hiszen hétfőn elbontották a veszélyessé vált fahidat Székelyszentkirályon a 134C jelzésű megyei úton. Remélhetőleg a tél beköszönte előtt megépül az új betonátkelő.

Elbontották a rozoga fahidat a megyei úton Székelyszentkirályon
2025. július 15., kedd

Szintet lépett a Step Dance a legújabb gálával

A Step Dance Sportklub idei nagyszabású gálaműsorában a The Greatest Showman című film varázslatos világát idézte meg: musical, revü, látvány, és több mint 400 táncos tette felejthetetlenné a hét telt házas előadást.

Szintet lépett a Step Dance a legújabb gálával
2025. július 15., kedd

Csendőrségi mentőkutyát „nyugdíjaznak” – szerető gazdát keresnek Siz számára

Kilenc évig szolgálta a Hargita megyei csendőrséget Siz, a németjuhászkutya, a mentőkutyának most örökbefogadót, szerető gazdát keresnek.

Csendőrségi mentőkutyát „nyugdíjaznak” – szerető gazdát keresnek Siz számára
2025. július 15., kedd

Leszállt a Kapu Tibort szállító űrkapszula

Leszállt az Axiom-4 küldetés tagjait, köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajóst szállító SpaceX Dragon űrkapszula kedden Kalifornia partjainál.

Leszállt a Kapu Tibort szállító űrkapszula
2025. július 15., kedd

A viharriasztás mellé árvízriasztást is kiadtak, ami székelyföldi folyókra is érvényes

Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 17 megye folyóira.

A viharriasztás mellé árvízriasztást is kiadtak, ami székelyföldi folyókra is érvényes