
Pál Antal és Portik Tibor: „nem bújtunk el, csak tehetetlenek vagyunk”
Fotó: Gergely Imre
Jogilag ugyan megszűnt létezni a gyergyóremetei Alkoza közbirtokosság, miután a törvényszék kimondta a felszámolását, de egykori vezetői továbbra is folytatnák a harcot a község önkormányzatával, hogy visszaszerezzenek 1060 hektár erdőt, ami szerintük őket illeti.
2019. augusztus 09., 21:512019. augusztus 09., 21:51
Portik Tibor és Pál Antal, a felszámolt Alkoza közbirtokosság volt elnöke és alelnöke bemutatott egy dokumentumot, amelyet Strasbourgba címeztek el még 2007-ben, de több évvel később tudták meg, hogy
– ezzel vezette fel a két volt tisztségviselő a mondanivalóját csütörtöki sajtótájékoztatójukon. Kifejtették, ez azért fontos, mert sokan úgy tudják Gyergyóremetén, hogy Strasbourgban majd igazságot szolgáltatnak nekik, az Alkoza visszakapja a vagyonát, és ők mint közbirtokossági tagok szintén. Nos, ez nem fog megtörténni, mivel a levél a „ládafiában” rostokolt. Az Alkoza vezetők álláspontja ettől függetlenül változatlan:
Az évek folyamán több per, jogi eljárás zajlott ez ügyben, amelyeket végül az önkormányzat nyert meg. Portik Tibor és Pál Antal újra pert indítana, tovább folytatná a harcot az erdővagyonért. A szándék bennük jelenleg csak mint magánszemélyekben létezik, ugyanis amint Pál Antal elmondta, a törvényszék 2017-ben vagy 2018-ban Laczkó-Albert Elemér kezdeményezésére részben jogszerűen felszámolta a közbirtokosságot tevékenység hiánya miatt.
A sajtótájékoztatón elmondták,
A közbirtokosság újjáalakítása nem lenne egy bonyolult eljárás. A gond azonban az, hogy nem kevés pénz is kellene az újabb tulajdonjogi perhez. Hektáronként 3000 eurós értékkel számolva több mint hárommillió euró lenne a vagyon értéke, és a perindítás során a bélyegilletéket ennek arányában kellene befizetni. Ezt csak tudnák előteremteni, ha az érintett közbirtokossági tagok ezt összeadnák.
Az önkormányzat a területtel gazdálkodva évi 7000 köbméternyi fát termel ki, ez évi 3 millió lej jövedelmet hoz Gyergyóremete költségvetésébe – tették hozzá az Alkoza volt vezetői.
– fogalmaz Pál Antal, megjegyezve, hogy több ügyészségi feljelentést is tett az elmúlt időszakban, de amint fogalmaz: „a hatóságok csak ülnek a dossziékon, amíg azok el nem évülnek”.
A kormány a 2027-es költségvetési lehetőségek és finanszírozási szükségletek figyelembevételével dönt a szakszervezetek által követelt béremelésekről – jelentette ki pénteken Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Ősszel rendszerint megnövekszik a kóbor kutyák száma Gyergyószentmiklós utcáin. Az utóbbi időben ismét több panasz érkezik a lakóktól. A befogásuk nem egyszerű, de tíz gazdátlan állatot begyűjtöttek a héten.
Tájékoztatót adott ki a Román Lottótársaság az október 29-i Joker 5/45 sorsoláson tapasztalt incidens miatt: egy műszaki hiba folytán nem került be az összes golyó a sorsológép keverődobjába.
Nehéz lesz összeállítani a 2027-es állami költségvetést, mivel a helyreállítási terv (PNRR) lezárulásával Románia a GDP 1,5 százalékának megfelelő finanszírozástól esik el, miközben jelentős védelmi kiadásokat is fedeznie kell.
Elfogadta a kormány az idei első költségvetés-kiigazítást, amely többletforrásokat biztosít az egészségügynek, a nyugdíjak kifizetésére és a helyi önkormányzatoknak; a GDP-arányos költségvetési hiánycélt változatlanul 6,2 százalékon tartják.
Ügyfeleit SMS-ben figyelmezteti az egyik legnagyobb romániai telefontársaság, hogy figyeljenek oda, kitől kapnak üzenetet és fokozott óvatosággal kezeljék ezeket.
Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Az Európai Unió háztartásainak szállított villamos energia és földgáz átlagára az idei év első felében csökkent, de Romániában mindkét esetben nagy mértékű áremelkedést jegyeztek, a legnagyobbat az uniós tagállamok közül.
A kormány pénteki ülésén újabb három hónappal meghosszabbítja a gázolaj drágulását korlátozó intézkedések hatályát – jelentette be Luca Niculescu miniszterelnök.
Jelentős különbségek mutatkoznak a székelyföldi kórházak között a hálapénzkérésről szóló betegvisszajelzések alapján. Az elmúlt hat hónap adatai szerint egyes intézményekben minden tizedik válaszadó jelezte, hogy pénzt kértek tőle az ellátás során.
1 hozzászólás