
Pál Antal és Portik Tibor: „nem bújtunk el, csak tehetetlenek vagyunk”
Fotó: Gergely Imre
Jogilag ugyan megszűnt létezni a gyergyóremetei Alkoza közbirtokosság, miután a törvényszék kimondta a felszámolását, de egykori vezetői továbbra is folytatnák a harcot a község önkormányzatával, hogy visszaszerezzenek 1060 hektár erdőt, ami szerintük őket illeti.
2019. augusztus 09., 21:512019. augusztus 09., 21:51
Portik Tibor és Pál Antal, a felszámolt Alkoza közbirtokosság volt elnöke és alelnöke bemutatott egy dokumentumot, amelyet Strasbourgba címeztek el még 2007-ben, de több évvel később tudták meg, hogy
– ezzel vezette fel a két volt tisztségviselő a mondanivalóját csütörtöki sajtótájékoztatójukon. Kifejtették, ez azért fontos, mert sokan úgy tudják Gyergyóremetén, hogy Strasbourgban majd igazságot szolgáltatnak nekik, az Alkoza visszakapja a vagyonát, és ők mint közbirtokossági tagok szintén. Nos, ez nem fog megtörténni, mivel a levél a „ládafiában” rostokolt. Az Alkoza vezetők álláspontja ettől függetlenül változatlan:
Az évek folyamán több per, jogi eljárás zajlott ez ügyben, amelyeket végül az önkormányzat nyert meg. Portik Tibor és Pál Antal újra pert indítana, tovább folytatná a harcot az erdővagyonért. A szándék bennük jelenleg csak mint magánszemélyekben létezik, ugyanis amint Pál Antal elmondta, a törvényszék 2017-ben vagy 2018-ban Laczkó-Albert Elemér kezdeményezésére részben jogszerűen felszámolta a közbirtokosságot tevékenység hiánya miatt.
A sajtótájékoztatón elmondták,
A közbirtokosság újjáalakítása nem lenne egy bonyolult eljárás. A gond azonban az, hogy nem kevés pénz is kellene az újabb tulajdonjogi perhez. Hektáronként 3000 eurós értékkel számolva több mint hárommillió euró lenne a vagyon értéke, és a perindítás során a bélyegilletéket ennek arányában kellene befizetni. Ezt csak tudnák előteremteni, ha az érintett közbirtokossági tagok ezt összeadnák.
Az önkormányzat a területtel gazdálkodva évi 7000 köbméternyi fát termel ki, ez évi 3 millió lej jövedelmet hoz Gyergyóremete költségvetésébe – tették hozzá az Alkoza volt vezetői.
– fogalmaz Pál Antal, megjegyezve, hogy több ügyészségi feljelentést is tett az elmúlt időszakban, de amint fogalmaz: „a hatóságok csak ülnek a dossziékon, amíg azok el nem évülnek”.
Enyhén melegebb időjárásunk lesz az ilyenkor megszokottnál egészen év végéig, beleértve a karácsonyt is. A négyhetes előrejelzés szerint majd januártól térhetünk vissza a megszokott hőmérsékleti tartományokba.
Köszönetet mondott pénteken a Facebook-oldalán a bukaresti ítélőtábla vezetőségével szembeszálló Raluca Moroșanu mindazoknak, akik támogatják őt és a Recorder dokumentumfilmjében megszólaló Laurențiu Beșu bírót.
A legfrissebb tanulmány szerint Romániának a legnagyobb a medveállománya Európában, 10 600 és 12 700 közötti a barnamedvék száma az országban – számolt be pénteki brassói sajtótájékoztatóján a környezetvédelmi miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken megtekintette az észak-erdélyi (A3-as) autópálya két Bihar megyei szakaszának – a 26,35 kilométeres Berettyószéplak–Bisztraterebes és a 28,5 kilométeres Bisztraterebes–Bihar – munkálatait.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpresnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Dr. Corina Criste elmondta, hogy a fertőzött személy kezelésre szorul, de a kilétét nem részletezte.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.
Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
1 hozzászólás