
Pál Antal és Portik Tibor: „nem bújtunk el, csak tehetetlenek vagyunk”
Fotó: Gergely Imre
Jogilag ugyan megszűnt létezni a gyergyóremetei Alkoza közbirtokosság, miután a törvényszék kimondta a felszámolását, de egykori vezetői továbbra is folytatnák a harcot a község önkormányzatával, hogy visszaszerezzenek 1060 hektár erdőt, ami szerintük őket illeti.
2019. augusztus 09., 21:512019. augusztus 09., 21:51
Portik Tibor és Pál Antal, a felszámolt Alkoza közbirtokosság volt elnöke és alelnöke bemutatott egy dokumentumot, amelyet Strasbourgba címeztek el még 2007-ben, de több évvel később tudták meg, hogy
– ezzel vezette fel a két volt tisztségviselő a mondanivalóját csütörtöki sajtótájékoztatójukon. Kifejtették, ez azért fontos, mert sokan úgy tudják Gyergyóremetén, hogy Strasbourgban majd igazságot szolgáltatnak nekik, az Alkoza visszakapja a vagyonát, és ők mint közbirtokossági tagok szintén. Nos, ez nem fog megtörténni, mivel a levél a „ládafiában” rostokolt. Az Alkoza vezetők álláspontja ettől függetlenül változatlan:
Az évek folyamán több per, jogi eljárás zajlott ez ügyben, amelyeket végül az önkormányzat nyert meg. Portik Tibor és Pál Antal újra pert indítana, tovább folytatná a harcot az erdővagyonért. A szándék bennük jelenleg csak mint magánszemélyekben létezik, ugyanis amint Pál Antal elmondta, a törvényszék 2017-ben vagy 2018-ban Laczkó-Albert Elemér kezdeményezésére részben jogszerűen felszámolta a közbirtokosságot tevékenység hiánya miatt.
A sajtótájékoztatón elmondták,
A közbirtokosság újjáalakítása nem lenne egy bonyolult eljárás. A gond azonban az, hogy nem kevés pénz is kellene az újabb tulajdonjogi perhez. Hektáronként 3000 eurós értékkel számolva több mint hárommillió euró lenne a vagyon értéke, és a perindítás során a bélyegilletéket ennek arányában kellene befizetni. Ezt csak tudnák előteremteni, ha az érintett közbirtokossági tagok ezt összeadnák.
Az önkormányzat a területtel gazdálkodva évi 7000 köbméternyi fát termel ki, ez évi 3 millió lej jövedelmet hoz Gyergyóremete költségvetésébe – tették hozzá az Alkoza volt vezetői.
– fogalmaz Pál Antal, megjegyezve, hogy több ügyészségi feljelentést is tett az elmúlt időszakban, de amint fogalmaz: „a hatóságok csak ülnek a dossziékon, amíg azok el nem évülnek”.
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter szerint a keddi gazdatüntetést olyan személyek térítették el és változtatták vandál akcióvá, akik nem az állattenyésztők érdekeit képviselik.
A kormány kedden közölte, hogy tiszteletben tartja az állampolgárok törvényes jogát a békés tiltakozáshoz, de az állattartók keddi tüntetése túllépte ezt a határt, és sajnálatos erőszakba torkollott.
Elfogadta kedden a szenátus oktatási bizottsága az iskolai egyenruha kötelező viselését előíró törvénytervezetet.
Korábban gyakoriak voltak a problémák a tej–kifli programos termékek minőségével, de ez már nem jellemző. Manapság a fő gondot az iskolák környékén kapható egészségtelen ételek jelentik – véli az élelmiszer-biztonsági hatóság Hargita megyei vezetője.
A demonstráció kedd délelőtt elfajult: a hatóságok szerint a résztvevők áttörték a csendőrsorfalat, többen dulakodtak a rendfenntartókkal, akik könnygázspray-t vetettek be.
A pénzügyminisztérium szeptember 16. és 30. között is fenntartja a normál gázolaj jövedéki adójának 25 százalékos csökkentését – közölte kedden a tárca.
Szabályozzák keddtől a romániai bíróságokon az egy bíróra naponta kiosztható ügyek számát. Az új munkateher-szabályozást a bíróságokon, a törvényszékeken és az ítélőtábláknál egyaránt alkalmazzák.
A gazdák elsősorban a juhpestis- és juhhimlőgócok kezelését, valamint az állatok leölésével járó járványügyi intézkedéseket kifogásolják, illetve a kiskérődzők pestise miatt elrendelt juh- és kecskeexport-tilalom ellen is tiltakoznak kedden.
Több légi célpontot észlelt a hadsereg radarrendszere kedd hajnalban Ukrajna területén, a román határ közelében – közölte a védelmi minisztérium.
1 hozzászólás