Fölöslegesen terhelik és lassítják a sürgősségi osztályokat a páciensek

Enyhe meghűlés, szédülés, láz, apró zúzódások – mind-mind olyan panaszok, amelyekkel lehetne várni, és a háziorvos is tudná kezelni – magyarázta a kórházmenedzser, hozzátéve, hogy hiába van a város közelében lévő Gyergyóremetén háziorvosi ügyeleti központ, kevesen keresik fel, a többség inkább a sürgősségre megy, legyen bármilyen csekély is a gondja.

– nyomatékosított.

Nincs ez másképp a Székelyudvarhelyi Városi Kórházban sem. „Krónikus megnyilvánulás, hogy az emberek megszokták, mindennel a sürgősségre kell jönni. Még olyannal is találkozunk, hogy egy személy csak azért jön a sürgősségre, hogy útmutatót kérjen a gyógyszerei beszedéséhez” – mondta lapunknak Lukács Antal kórházigazgató. Ő is megemlítette, hogy

A kórházigazgató szerint ez a térségünkre jellemző általánosan alacsony egészségkultúra miatt van, „az emberekben tudatosítani kellene, hogy mi sürgősségi eset, és mi nem”. „A legnagyobb gond ezzel az, hogy amikor valódi sürgősségi esetekről van szó, azok háttérbe szorulhatnak, és következményei lehetnek, ha az orvosok nem lépnek közbe időben. Egyébként meg

amelyeknek nincs helyük a kórház falain belül” – magyarázta. Ugyanakkor ő is hozzátette, hogy Székelyudvarhelyen is van háziorvosi ügyeleti központ, viszont kihasználtsága alacsony.

Kacsó Jolán, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház sürgősségi osztályának főorvosa korábban közölte lapunkkal, hogy Romániában a sürgősségi „egy jól pontra tett, megfelelően leszabályzott rendszer”, ahol az ellátás azt jelenti, hogy nem kell háziorvos által kiállított küldőpapír, egészségügyi kártya, minden sürgősségi esetet bérmentve, ingyen ellátnak.

„Sajnos ezt sokan próbálják kihasználni. Sokszor úgy jönnek a páciensek, hogy ilyen vagy olyan tomográfiát (orvosi képalkotó berendezés, amellyel az emberi testről rétegenként képeket alkotnak gyógyászati célból) kérnek, illetve ezt vagy azt az orvost szeretnék. Ez nem lehetséges. Az alapfelállás az, hogy aki el tud menni a háziorvosához küldőpapírért, az nem számít sürgősségi esetnek” – fogalmazott lényegre törően.

így tehát esetenként ott is hosszú várakozási idő alakul ki. A csíkszeredai háziorvosi ügyeleti központ kihasználtsága sem túl magas, erről már többször is cikkeztünk.

korábban írtuk

Egy ügyeleti központ, amelynek a létezéséről sokan nem is tudnak

Több mint öt év telt el a csíkszeredai háziorvosi ügyeleti központ megnyitása óta. A Tudor lakótelepi intézmény létrehozásának az volt a célja, hogy a kórházak sürgősségi osztályait tehermentesítse az olyan esetektől, amelyeket az alapellátásban is meg lehet oldani.

Marosvásárhelyen a kórház sürgősségi részlegét évekkel korábban átvette a SMURD rohammentő-szolgálat, amely a megyei kórház földszintjén működik. A várakozás ideje lehet hosszabb vagy rövidebb, annak függvényében, hogy mennyire súlyos az eset. Ha valakit baleset miatti sérülésekkel szállítanak be, akkor természetesen elsőbbséget élvez, hiszen az élete függ attól, hogy mennyire gyorsan avatkoznak be. Ha valaki kevésbé súlyos betegséggel, rosszulléttel, magas lázzal, magas vérnyomással fordul a sürgősségi szolgálathoz, valószínűleg több időt fog ott eltölteni.

„Erős fejfájással és szédüléssel a sürgősségire irányítottak, ahol közel tíz órát várakoztam, amíg sorra kerültem” – osztotta meg tapasztalatát egy férfi.

A hosszas, sokszor több órás várakozási idő azzal magyarázható, hogy a sürgősségi osztályokon a betegek ellátása nem érkezési sorrendben, hanem a páciensek állapotának súlyossága függvényében történik. Kódok szerint sorolják be a sürgősségre érkező betegeket: a piros kód a legsúlyosabb esetekben érvényes, például egy súlyos autóbalesetnél, az ilyen betegek azonnali ellátást igényelnek. A pirosat követi a sárga kód, amikor eltelhet egy kis idő, amíg a sürgősségi orvos megvizsgálja a beteget, mivel a páciens alapvető életfunkciói rendben vannak. Ezek után következik a kék, majd a zöld kód, amelyek nem kimondottan sürgősségi esetek, sokszor a háziorvosnál vagy egy ügyeleti központban is elláthatók lennének.