Földbe rejtett történelem, amelynek nagy része még feltárásra vár

A helyreállító munkálatokat minden esetben megelőzi történelmi, művészettörténeti és levéltári, valamint régészeti kutatás, amelynek eredményeiről Sófalvi András régész tartott összegzést. Kiemelte, hogy a vár uralja a környezetét az Eötvös József Szakközépiskolával egyetemben, ezért is fontos, hogy

– részletezte Sófavi. Orbán Balázs egy középkori domonkos kolostor létét jegyezte le, amelynek az ásatások során szintén a bizonyítékaira bukkantak.

A vár történelmének 18. századi korszaka még feltárásra vár – mondta Sófalvi.

Felületében szerény, de volumenében hatalmas munka

A régész elmondta, hogy a feltárásokkal mindeddig az udvarhelyi vár nyugati részére fókuszáltak a legintenzívebben, de más pontokat is érintettek.

Ha leszámítjuk az iskolát, amelynek területe javarészt – a belső kisudvart kivéve – kutathatatlan (ugyanis a mély pince kialakítása során kitermelték a kultúrréteget), még mindig csak 18 százalékban sikerült feltárni az építményt – részletezte a régész. A mélységek tekintetében kifejtette, hogy a vár közepe felé haladva körülbelül 2,7 méter, míg a bástyáknál 7 méter mélyre kellett leásniuk a korabeli járószintek eléréséhez. Így

– magyarázta a szakértő.

Ezek egyszerűen telekhatároló iskolakerítések – hívta fel a közönség figyelmét a régész.

Felfedezések

Tavaly nyáron a belső falakon belül feltártak egy földbe mélyített 8-9 méter hosszúságú faépületet, mellette pedig késő Árpád-kori fazekak darabjait, illetve

Az udvar felőli részét leszámítva nagy, különféle irányokba néző lőréseket alakítottak ki benne. Ami különlegessé teszi, hogy egy földbe süllyesztett szinten ágyúkamrákat is létrehoztak benne, amelyhez külső pajzsfalat húztak, agyaggal feltöltve.

A déli tájolású ágyútoronyról, azaz a Fóris-bástyáról még kevés a régészek információja. Az iskola építésekor ezt a szakaszt egészen a járószintig visszabontották, hogy egyrészt az iskola frontja érvényesüljön, másrészt

– mondta.

Hány kapun kellett bejutni a vár falain belülre?

A korai feljegyzések két kaput rögzítettek, a régész azonban három kaput említ: egy külső kaput, illetve egy „derék” várkaput, amely több mint 3 méter fesztávú lehetett,

Ezen felül egy belső kapu részleteit is megtalálták, ezzel háromra nőtt a számlált kapuk száma. Kazamata, azaz egyfajta folyosó is húzódik a Bánffy- és a Fóris-bástya között, ennek egyelőre a negyedét tárták fel.

A régész kiemelte, az elmúlt másfél évben végzett hatalmas munka során több régész, régésztechnikus és diák dolgozott összehangoltan. Idén főleg felügyeleti tevékenységeket végeznek a restaurálással kapcsolatban.