
Tanulni a mesterektől. Négy együttes harminchat táncosa kezdte meg a képzést Marosvásárhelyen
Fotó: Haáz Vince
Történelmet írtak csütörtökön Marosvásárhelyen, ahol harminchat fővel elkezdődött a néptáncos főiskolai képzés a Magyar Táncművészeti Egyetem kihelyezett tagozatán. A megvalósult álom egyedi alkalom, a hivatásos néptáncosoknak nyújt oklevélszerzési lehetőséget, de jövő tanévtől bárki tanulhat majd néptáncot Kolozsváron, a Sapientia egyetemen.
2019. szeptember 05., 19:032019. szeptember 05., 19:03
A hat féléves alapképzésen csütörtökön már el is kezdődött az oktatás harminchat hivatásos táncos számára a Maros Művészegyüttes új, Arany János utcai székhelyén. Az oktatás szünetében ünnepélyes sajtótájékoztatón nyitották meg hivatalosan a tanévet.
„Történelmet írunk ma Marosvásárhelyen néptáncos berkekben” – mondta házigazdaként Barabási Attila Csaba, a Maros Művészegyüttes igazgatója. Hozzátette, olyasmi válik most valóra Erdélyben, amire eddig még nem volt példa, és amiről az erdélyi néptáncos szakma évtizedek óta álmodott. A Magyar Táncművészeti Egyetem, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Maros Művészegyüttes együttműködésében ugyanis elindult a táncos és próbavezető alapképzési szak, néptánc specializációval.
Fotó: Haáz Vince
Ez a képzés most egyedi, a felvett hallgatók valamennyien az erdélyi magyar hivatásos néptáncegyüttesek tagjai, kevés köztük a huszonéves, és
A cél továbbképzési lehetőséget és ezáltal szakmai oklevelet biztosítani a hivatásos táncosoknak. A Magyar Táncművészeti Egyetem kihelyezett tagozatát marosvásárhelyi székhellyel akkreditálták, az oktatás főként a Maros Művészegyüttes két székházában zajlik majd, de ha kell, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem is biztosít infrastruktúrát. Az oktatás rendje a néptáncegyüttesek programjához igazodik, tömbösítve tartják az órákat, hiszen a hallgatók közben próbálnak, előadásokat tartanak a munkahelyükön.
Fotó: Haáz Vince
Péter Ferenc, a Maros megyei tanács elnöke úgy fogalmazott, Marosvásárhely méltó helyszín erre a képzésre, megfelelő infrastruktúrát tud nyújtani, és gratulált mindenkinek, aki munkájával hozzájárult az álom megvalósulásához.
„Ünneplünk ma, ugyanis ki voltunk éhezve erre a képzésre” – mondta András Mihály, a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes vezetője, akinek szintén számos táncosa kezdte most el a tanulást Marosvásárhelyen. Hozzátette,
így igazán részese a történelemnek mindenki, aki most felvételivel bejutott.
Fotó: Haáz Vince
Bolvári-Takács Gábor, a Magyar Táncművészeti Egyetem rektora a sajtótájékoztatón felidézte azt a hosszú utat, amelyet a néptáncoktatás bejárt, kezdve 1950-nel, amikor az egykori Állami Balettintézetben – amelynek mai jogutódja a Magyar Táncművészeti Egyetem – esti tagozatos néptánccsoport-vezetői képzés is indult. Az intézet nappali rendszerű középfokú néptánctagozata 1971-ben kezdte meg működését, majd 1974-ben a néptáncpedagógusi szak is elindult.
A '90-es években az akkor már Táncművészeti Főiskola Néptánc Tanszéke kihelyezett képzéseket indított vidéken, a középfokú néptánc- és színházitánc-tagozat pedig 1998-ban főiskolai szintű, nappali rendszerű néptánc és színházi táncművész szakká vált.
Fotó: Haáz Vince
Bolvári-Takács kiemelte 2006-ot, amikor a néptáncpedagógusi szak hároméves táncos és próbavezető alapszakra és kétéves néptánctanári mesterszakra vált ketté. Felsorolását 2019. szeptember 5-ével zárta, amikor a Magyar Táncművészeti Egyetem Néptánc Tanszéke az erdélyi hivatásos magyar néptáncegyüttesek igényeit kiszolgálva négy együttes (Hargita, Háromszék, Maros, Udvarhely) harminchat táncosának elindította Marosvásárhelyen a táncos és próbavezető alapszakot.
A Marosvásárhelyen zajló egyedi képzés mellett jövő tanévtől a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karán is elindul a néptánc szak, amelyre bárki felvételizhet majd a középiskola után. Tonk Márton, az egyetem szenátusának elnöke elmondta, már idén szerették volna elindítani a néptáncművészet és néptánc-pedagógia szakot, de megkésett ennek akkreditációja, a 2020–2021-es tanévben viszont biztosan elindul az alapképzés, amit később mesterképzéssel egészítenének ki.
Fotó: Haáz Vince
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
1 hozzászólás