Fotó: Kristó Róbert
Felújítják a Lóvész közelében található vasúti alagutat, emellett még négy másikat az országban. A lóvészi teljes hossza 1223 méter, ez a történelmi Magyarország második leghosszabb alagútja volt.
2011. február 22., 14:392011. február 22., 14:39
2011. február 22., 18:542011. február 22., 18:54
A lóvészi alagút egyik bejárata
A Román Vasúttársaság öt alagutat újítana fel a napokban megjelent közbeszerzési kiírás szerint – összesen mintegy 26 millió euróból. Egy-egy Brassó, Hargita és Maros megyei, valamint Krassó-Szörény és Hunyad megyei alagútról van szó, a munkálatokra egy évet szánnak. A szükséges pénz 69,5 százaléka vissza nem térítendő európai alapokból származik, a többit a kormány biztosítja. Április tizenegyedikéig várják a pályázókat, elsősorban az árajánlat alapján döntenek a munkálatok odaítéléséről.
Az öt alagút között van a Madéfalva és Adjud (Egyedhalma) közötti vasútvonalon található lóvészi (görbepataki) alagút is, amelynek teljes hossza 1223 méter. Ez a történelmi Magyarország második leghosszabb alagútja volt, és 1012 méteres magasságban keresztezi a Kárpátok fő gerincét. A lóvészi volt az első magyar alagút, amelyet teljes hosszában szabálytalan terméskővel falaztak ki. A falazás 1896. november 11-ére készült el, 1897. október 18-án adták át a forgalomnak a Csíkszereda–Gyimes vasútvonalat.
Az alagútnál dolgozó olasz kőművesek Erzsébet osztrák császárné és magyar királynő emlékére egy kőtáblát helyeztek el, kő talapzatra, melyen a következő felirat olvasható: „Erzsébet királynő emlékére 18..”. Az 1916-os román betöréskor az alagutat nem rongálták meg a tűzszerészek, de 1944 őszén már nem kerülhette el a berobbantást. A helyreállítási munkálatokat 1945-ben fejezték be. 1971-ben az alagutat 90 cm-rel mélyítették és leszigetelték a boltozatot, 2000-ben pedig újraágyazták és kicserélték a felépítményt is.
Egy másik, felújítás előtt álló alagút a Brassó és Déda közötti szakaszon, a Maros völgyében, Palotailva és Ratosnya között található.
Ezrek zarándokoltak idén is a Gyimesekbe, ahol imával és mély lelki tartalommal ünnepelték pünkösdvasárnapot a kontumáci templom melletti szabadtéri oltárnál bemutatott szentmisén.
A csíksomlyói nyeregbe sokan nemcsak imával, hanem kisszékkel is érkeztek. A búcsúra zarándoklók között egyre többen választják a kényelmesebb megoldást, összeállításunkban megtekintheti, milyen ülőalkalmatosságokat hoztak a Csíksomlyóra látogatók.
Naptári szempontból igencsak kitolódott az idei pünkösd, de ez még így, ebben az időszakban is szokatlan: 30 Celsius-fok volt szombaton a legmagasabb hőmérsékleti érték Csíkszeredában.
Nem az a medvebocs tévedt a csíkszeredai Kalász lakótelepre, amelyiket a nyeregből elhajtottak, de az biztos, hogy ezt most már nem fogják mással összetéveszteni – részletek a tegnap éjjeli „medvevadászatról”.
Medve jelenlétéről küldött Ro-Alert figyelmeztető üzenetet a csíkszeredaiaknak a Hargita megyei katasztrófavédelem. A vadállat az emberektől való félelmében egy fára menekült, ahonnan csak később, elkábítva tudták lehozni.
Korán keltünk és annyi időt töltöttünk Csíksomlyón, amennyit csak tudtunk – beszélhetik egymás közt a zarándokok, megosztva a szombati élményeket. De mondhatják fotóriportereink is, akik egy kicsit másfajta szolgálatot, sajtószolgálatot teljesítettek.
Noha rendszerint eső, sőt gyakran zápor zavarja – illetve ha úgy tetszik, áldja – meg a zarándokokat a pünkösdi búcsú idején a csíksomlyói nyeregben, 2025-ben szó sem volt hűsítő csapadékról.
Idén 335 ezer zarándok gyűlt össze a csíksomlyói nyeregben szombaton. Közülük többeket kellett ellátni egészségügyi szempontból, egy személyt pedig újra kellett éleszteni. Megterhelő volt a hőség a zarándokok számára.
A székelyföldi, az erdélyi magyarság segítése természetes a magyar kormány számára, így táborokat, közösségi programokat is támogat – mondta Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.
A zarándokok között volt az idei csíksomlyói búcsún Sulyok Tamás köztársasági elnök és felesége, Nagy Zsuzsanna is.
szóljon hozzá!