
Fotó: Kristó Róbert
Felújítják a Lóvész közelében található vasúti alagutat, emellett még négy másikat az országban. A lóvészi teljes hossza 1223 méter, ez a történelmi Magyarország második leghosszabb alagútja volt.
2011. február 22., 14:392011. február 22., 14:39
2011. február 22., 18:542011. február 22., 18:54
A lóvészi alagút egyik bejárata
A Román Vasúttársaság öt alagutat újítana fel a napokban megjelent közbeszerzési kiírás szerint – összesen mintegy 26 millió euróból. Egy-egy Brassó, Hargita és Maros megyei, valamint Krassó-Szörény és Hunyad megyei alagútról van szó, a munkálatokra egy évet szánnak. A szükséges pénz 69,5 százaléka vissza nem térítendő európai alapokból származik, a többit a kormány biztosítja. Április tizenegyedikéig várják a pályázókat, elsősorban az árajánlat alapján döntenek a munkálatok odaítéléséről.
Az öt alagút között van a Madéfalva és Adjud (Egyedhalma) közötti vasútvonalon található lóvészi (görbepataki) alagút is, amelynek teljes hossza 1223 méter. Ez a történelmi Magyarország második leghosszabb alagútja volt, és 1012 méteres magasságban keresztezi a Kárpátok fő gerincét. A lóvészi volt az első magyar alagút, amelyet teljes hosszában szabálytalan terméskővel falaztak ki. A falazás 1896. november 11-ére készült el, 1897. október 18-án adták át a forgalomnak a Csíkszereda–Gyimes vasútvonalat.
Az alagútnál dolgozó olasz kőművesek Erzsébet osztrák császárné és magyar királynő emlékére egy kőtáblát helyeztek el, kő talapzatra, melyen a következő felirat olvasható: „Erzsébet királynő emlékére 18..”. Az 1916-os román betöréskor az alagutat nem rongálták meg a tűzszerészek, de 1944 őszén már nem kerülhette el a berobbantást. A helyreállítási munkálatokat 1945-ben fejezték be. 1971-ben az alagutat 90 cm-rel mélyítették és leszigetelték a boltozatot, 2000-ben pedig újraágyazták és kicserélték a felépítményt is.
Egy másik, felújítás előtt álló alagút a Brassó és Déda közötti szakaszon, a Maros völgyében, Palotailva és Ratosnya között található.
Az erdő az élet egyik legfontosabb egyensúlyteremtő erejeként tisztítja a levegőt, otthont ad számtalan élőlénynek, védi a talajt, és csendben gondoskodik arról, hogy a természet körforgása fennmaradjon.
Csak az útburkolati jelzések festése maradt még hátra a csíkmadarasi elkerülőúton, amelyet rövidesen megnyitnak a forgalom előtt. A vasútvonal által kettészelt község lakói számára jelentős könnyítést jelent ez a közlekedésben.
Szerda délután riasztották a mentőket Kászonfeltízre, ahol egy kirándulócsoport 13-15 éves diákjai rosszul lettek egy helyi panzióban.
A hagyományos csíkszentdomokosi lakodalom köré épül az idei Folkmaraton témája, amely június 19–20-án várja az érdeklődőket. A 24 órás népzenei és néptáncos eseményt kiállítások, kézműves programok és közösségi élmények színesítik.
Ballagnak a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredai Karának végzős diákjai.
Harangszó, alkalomhoz illő beszédek és kulturális műsor várja az érdeklődőket június 4-én a csíksomlyói Fodor Ház udvarán, ahol a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából emlékeznek a trianoni békeszerződés aláírására.
Kérdésessé vált, hogy ősszel is folytatódhat-e a csíkszeredai Márton Áron Tehetséggondozó Központ működése. A Márton Áron Főgimnázium saját bentlakás kialakításán dolgozik a csíksomlyói Szent István Otthon épületében.
Idős nőt ütött el egy autó Csíkszeredában a Tudor-lakótelepen kedden reggel. Az áldozat súlyos sérüléseket szenvedett.
A hétfő éjszakai vihar következtében egy idős fűzfa dőlt ki a csíkszeredai központi parkban. Személyi sérülés nem történt, az eset azonban ismét ráirányítja a figyelmet az öregedő, veszélyessé váló fák problémájára.
Árokba sodródott egy személygépkocsi hétfő délután az E578-as európai úton, Tusnádfürdő közelében. A sofőr kisebb sérülésekkel megúszta a balesetet, az érintett útszakaszon azonban akadozik a forgalom.
szóljon hozzá!