A nagy meleg ellenére is jelentős tömeg gyűlt össze Madéfalva új templománál szombaton délután, hogy részt vehessenek annak szentelési ünnepségén. Az öt órakor kezdődő szertartás elején a templom előtt Tamás József püspök szólt az összegyűltekhez, rámutatva, hogy

Kiemelte, az új istenházába nemcsak az építkezési anyagokat – fát, márványt, követ – tettek bele építtetőik, hanem pénzt, munkát és aggódást, hitet, reményt, illetve szeretet is. Ezt követően léptek csak be a templom belső udvarára, ahol a szertartás első lépéseként megáldották az új harangot, ami után annak hangja is felcsendült.

Hely az Istennel való találkozásra

Miután a papság és az összegyűltek egy része bevonult a templomba, Bartalus Zoltán helyi plébános köszöntötte az összegyűlteket. Azok a hívek is követhették a bent zajló eseményeket, akik nem mentek be az új létesítménybe, hiszen a templom mellett felállított kivetítették és kihangosították a szentmisét.

Ezt követően elcsukló hangon kérte fel Macalik Arnoldot, a templom tervezőjét, hogy ismertesse, miért lett olyan az épület, amilyen.

Istennek legyen hála

Meghatódva állt a mikrofon elé a tervező, aki könnyeivel küszködve először csak annyit tudott mondani: Istennek legyen hála. Majd arról beszélt, hogy

Majd a munka folyamatába egy-egy részletébe is beavatta a jelenlevőket, kiemelve, hogy látványtervet elsősorban azért nem mutattak, hiába kérték tőlük, mert nem látványos épületet akartak, hanem azt, hogy megszólítson mindenkit az a fajta kapcsolat, ami ott van. Végül megköszönte kolléganőjének, Ioana Bârsannak a kifejtett munkáját. Ezt követően megáldották a vizet, mellyel Tamás József meghintette a templomot.

Megbecsülni Isten házát

Az ünnepi szentmise prédikációjában a püspök kifejtette, a Jóisten szeretetének, jelenlétének jelképe a templom. Folytatva gondolatát arra is rámutatott, az Jézus ígéretének megfelelően az emberekkel maradt az ő igéjében, a pap személyében, a krisztusi közösségekben, az Eukarisztiában és a keresztény ember így gondolkodik Isten templomáról is. Majd a zsoltárost idézve mutatott rá, hogy az emberekben öröm kellene legyen valahányszor Isten házába el tudnak menni,

Mindent megtenni szülőföldünkért

Tamás József tisztázta, egyházi vonatkozásban vértanúknak azokat nevezzük, akik hitükért haltak meg, míg akik a hazáért, egy szent eszményért adták életüket, azokat hősöknek tituláljuk. Mindezek ellenére, a vértanúk kifejezés is talál az 1764. január 7–én életüket vesztett vagy elmenekült madéfalviakra.

Templomépítés összefogással

A szentmise végén elsőként a madéfalvi Szentes Antal szólt az összegyűltekhez, rámutatott, a templomépítéshez úgy fogtak hozzá öt éve, hogy csak az elhatározás volt meg, a szükséges pénz nem állt rendelkezésükre. De mivel Isten is úgy akarta,

Miután felsorolta az építkezést támogató intézmények, személyek névsorát, felkérte Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkárt, beszéde elmondására.

Merjünk szót emelni

A magyar kormány képviselőjének meglátása szerint „a közös történelmi emlékezet teremtette meg azt a titkos átjárót, amely áttörte a lezárt sorompókat, rövidítette le a sok esetben csaknem ezer kilométeres távolságot székely és székely között. Ma sincs ez másképp. A Kárpát-medence számos pontjáról ma azért gyűltünk össze ebben az Istennek szentelt hajlékban, mert számunkra 1764. nemcsak egy történelmi dátum, hanem a bukovinai székelység kálváriájának kezdete”.

Pótápi Árpád János arra szólította fel a jelenlevőket, hogy

Majd leszögezte, ahogyan az ősök fegyver helyett összefogással, megmaradással szálltak szembe a rajuk támadó hatalommal, úgy ma sincs szükség másra. Beszéde végén azt kívánta, hogy „nemzetünk egysége tovább erősödjön, s gyermekeink büszkén legyenek magyarok”.

Felnőttek őseikhez

„Úgy gondolom, hogy ma nem igazán mi kell megszólaljunk, hanem önök egyenként, akik az elmúlt években az önökre bízott hagyatékot jól gondozva, az emlékmű, a kápolna és Madéfalva érdekében cselekednek” – indította beszédét Korodi Attila parlamenti képviselő. Aki többek között azt is megjegyezte, összességében

Hármas ünnep

Szentes Csaba, korábbi polgármester, a beruházás projektmenedzsere beszédében elmondta, a szombati ünnepségen kápolnát szentelni, búcsút ülni és hálát adni gyűltek össze. Kitért arra is, hogy az elmúlt tíz évben

A templomépítéssel kapcsolatban elmondta:

Emlékplakettek köszönetképp

A mintegy három órás ünnepség végén köszönetképpen emlékplaketteket adtak át a munkálatban szerepet vállaló személyeknek, intézményeknek. Majd alkalmat biztosítottak a jelenlevőknek, hogy ha úgy érzik, megoszthassák ünnepi gondolataikat a jelenlévőkkel – ezzel a lehetőséggel élt a Bukovinai Székelyek Szövetségének elnöke, Sógor Csaba európai parlamenti képviselő és Ráduly Róbert Kálmán Csíkszereda polgármestere is.