Felszentelték Csobotfalva új ravatalozóját

„Ez a huszonnegyedik alkalom, hogy tizenhárom éves püspöki tevékenységem alatt ravatalozót szentelhetek” – kezdte beszédét a püspök, kifejtve, hogy a halotti kultusz minden népnél nagy és szent kultusz. Magában foglalja a halottak eltemetését, emlékük őrzését, a temetők, a halottak birodalmának ápolását. A ravatalozók építésének szokása, nemcsak európai uniós követelmény, hanem visszatérés a forrásokhoz, az őskereszténységhez, amikor a hívek halottaikat az istenházából kísérték utolsó útjura. „A test a lélek hordozója, a Mennyei Atya temploma, mely még porában is érték. A keresztény ember testét sohasem alacsonyítja le a bűnök játékszerévé, hanem megbecsüli, mint az Úr templomát. Ápolnunk kell halottaink emlékét, nyughelyét, ha azt akarjuk, hogy miránk is emlékezzenek. Ahogy ápoljuk halottaink kultuszát, úgy nyilvánul meg bennünk a hit. A halál nem a végső pont az emberi életben, hanem egy ajtó, amin átlépve az örök életbe jutunk. Földi sátrunk leomlik, és Isten készít számunkra örök sátrat, örök életet” – hangsúlyozta szentbeszédében a püspök.
Kovács Attila csobotfalvi plébános röviden felvázolta az építkezés folyamatát, mondva: a ravatalozó építésének befejezése egy folyamat vége, de egyben kezdet is. Hosszú és rögös volt az út, de a nehézségeken túltették magukat, minden elkezdett művet be kell fejezni, mert fontos a célba érés. Két évvel ezelőtt újrakezdték az építkezést, amit a napokban be is fejeztek a temető rendbetételével együtt. A plébános köszönetet mondott mindenkinek, aki támogatta a halottasház létrejöttét, többek közt a megyei és városi tanácsnak, a helyi közbirtokosságnak. A megyei és városi elöljárók közül többen – Borboly Csaba megyei tanácselnök, Szőke Domokos és Antal Attila alpolgármester – megtisztelték jelenlétükkel a jeles eseményt.