
Lovas műsorszám próbája a benedekmezői létesítményben. Ennél már csak korszerűbbek lesznek a körülmények
Fotó: Bíró Blanka
A lovasközpontot működtető Vadon Egyesület hétmillió forintos támogatást nyert a Bethlen Gábor Alaptól a fedett manézs építésére, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat vállalja az önrészt, és a közeljövőben megkezdik a közbeszerzést az építkezésre – tájékoztatott Sztakics Éva Sepsiszentgyörgy alpolgármestere.
2017. július 03., 18:362017. július 03., 18:36
A tervek szerint két év alatt hozzák tető alá a lovasporondot, illetve a jövőben még további magyar állami támogatásra számítanak. A Benedekmezői Székelyföldi Lovasközpontot két évvel ezelőtt avatták fel, a város ajánlotta fel a tízhektáros területet,
Négyhektáros kaszálóról biztosítják a lovak ellátását, a körkarámban lójárató gépezetet szereltek. Jelenleg két istállóban 12 lovat tartanak, lovastrénerek számára is szerveznek képzéseket, csak tavaly 110-en vettek részt a tanfolyamokon, de gyerektáborokat is fenntartanak, ahol a fiatalok a lovagláson kívül a lovak gondozásának alapjait is elsajátíthatják, a hétvégeken pedig családi programokat szerveznek.
Székelyföldön az elmúlt években felpezsdült a lovas élet, több kis lovarda, hagyományőrző egyesület alakult. A Benedekmezői központ nem akar ezekkel konkurálni, hanem éppen ellenkezőleg:
A háromszéki turizmus egyik alapeleme lehet a lovaglás, ebben a hónapban két kiemelkedő lovas rendezvény lesz Kovászna megyében, július 7–9. között zajlik a Bodok községhez tartozó Oltszemen az országos kettesfogathajtó verseny, majd július 14–16. között kerül sor a maksai Óriáspince tetőn a Székely Vágtára, a Nemzeti Vágta székelyföldi előfutamára.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!