
A Vöröskereszt csíkszeredai székhelye, ahol együtt dolgoznak magyarok és románok
Fotó: Gábos Albin
A székelyföldi közintézmények elleni perek mellett ezúttal egy nemzetközi civil szervezet, a Vöröskereszt Hargita megyei fiókja került Dan Tanasă figyelmének középpontjába.
2019. április 18., 12:062019. április 18., 12:06
A feljelentéseiről elhíresült férfi, a Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) vezetője azt állítja, hogy a Vöröskereszt Hargita megyei szervezete az RMDSZ politikáját követi. Erre két fő „érve” van:
Blogbejegyzésében Tanasă problémának találja, hogy a Vöröskereszt Hargita megyei szervezetének élén két magyar áll, Zsigmond Éva igazgató és Kocsis Erika elnök személyében.
Emiatt szerinte a vezetőséget teljes egészében magyarok alkotják. Tanasă további fájdalma, hogy a megyei szervezet Facebook-oldalán a közlemények először magyar nyelven szerepelnek, és csak utána románul. Tehát nem elég az, ha kétnyelvűek egy 80 százalékban magyarok lakta megyében működő szervezet közleményei és egyéb tájékoztató szövegei.
És ami még súlyosabb probléma a blogger szerint: a megyei szervezet csíkszeredai székházán nincs olyan tábla, amely az állam nyelvén jelezné az intézmény nevét, továbbá az ország zászlaja sincs kitűzve. Egyébként az épületen semmilyen tábla, illetve zászló nincs kifüggesztve.
Közleményben cáfolja Dan Tanasă állításait a Vöröskereszt. Ebből kiderül, hogy a megyei szervezetet nem egy vagy két ember vezeti, hanem egy 11 fős vezetőtanács. Zsigmond Éva ügyvivőként tagja a vezetésnek.
A Vöröskereszt Hargita megyei szervezetének vezetői a Facebook-oldalukon közzétett közleményben elhatárolódnak attól az állítástól, hogy bármilyen politikai szervezet befolyása alatt állnának, és a további hamis vádakat szintén elutasítják. Zsigmond Éva megyei igazgató megkeresésünkre válaszolva leszögezte:
Elutasítja a vádakat, de nem fűz hozzájuk egyéb kommentárt, mert a Vöröskereszt tisztségviselőjeként tartja magát a nemzetközi szervezet alapelveihez. Ezek közül az egyiket szó szerint idézi:
Az igazgató álláspontját megerősítette Vasile Micu alelnök is, aki szerint méltatlanok a szervezet elleni támadások. Hozzátette, a megyei szervezetben mindig is együtt dolgoztak a román és magyar nemzetiségű önkéntesek, és sosem volt semmilyen probléma abból, hogy ki milyen nyelvet beszél.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
7 hozzászólás