EU-s pályázat: a medve nem játék

Hargita, Kovászna és Vráncsa megye nagytestű vadállatokkal foglalkozó szakemberei fogtak össze, és négyszázezer eurós összeget pályáztak meg a Life Ursus keretében, a Kárpátok jelenlegi legreprezentatívabb barnamedve-populációjának megőrzésére. „Az orvvadászat, a telelő barlangok zavarása, az erdőkitermelés, a turisták zavaró viselkedése mind szociális jellegű problémák, melyek nem feltétlenül a medvékkel kapcsolatosak, de visszahatnak ezekre az állatokra. Nem fog megoldódni mindenik probléma, de remélhetőleg közelebb kerülünk ahhoz, hogy ezeket a helyzeteket ismertté tegyük, és a megoldásokra is rávilágítsunk” – fogalmazott Bereczky Leonardo, a Hargita Megyei Természetvédelmi Értékek Megőrzésének Egyesülete részéről.

Három környezetvédelmi hivatal és két civil szervezet, a Vráncsa megyei Biodiverzitás Megőrzésének Egyesülete és a Hargita Megyei Természetvédelmi Értékek Megőrzésének Egyesülete összefogásával jelentős projekt indult a barnamedve-populáció megőrzése és védelme céljából. A projekt rendkívül szerteágazó, az ismeretterjesztéstől a konkrét beavatkozásig, az adatbázis létrehozásától a véleményformáló és állományfelmérő módszerekig rengeteg részletet foglal magában.

„A véleményfelmérésen alapuló ismeretterjesztés nagyon fontos része a pályázatnak, hiszen a véleménykutatásokból kiderült, az embereknek nagyon hiányosak az ismereteik a barnamedvével kapcsolatosan. Ennek érdekében ismeretterjesztő szórólapokat készítünk, és adatbázist hozunk létre, külön az érdeklődő laikusok és külön a szakemberek részére. Mindezt elsősorban azzal a céllal, hogy az emberi tevékenységeket visszafogjuk azokon a területeken, ahol nagyobb létszámban élnek a medvék. A felmérésekből kiderült, az emberek nagyon keveset tudnak a károkról, felelősökről, az állatok viselkedéséről. A vadkárok ellenére a károsult tulajdonosok jóindulatról tanúskodnak: a károk ellenére sem látják úgy, hogy gyilkolni kellene a medvéket” – ismertette a részleteket Bereczky Leonardo.

Ugyanakkor fontos lesz egy jobb állományfelmérő módszer kidolgozása, hiszen az eddig alkalmazott általános módszer, miszerint a vadászok tavasszal megszámolják a nyomokat, nagyon nagy hibalehetőségeket tartalmaz.

A projekt egyik leggyakorlatiasabb része annak a rohamosztagnak a megalakulása, amely olyan szakemberekből áll, akik akár azonnal is be tudnak avatkozni, amikor egy vadállat életveszélybe került egy csapda, egy hurok miatt.

Szintén fontos részét képezi a pályázatnak az a \"reszkírfelmérő\" bizottság, mely a vadállatok garázdálkodása után felméri a vadkárokat a területen, és az eredmények alapján dönti el, milyen megoldás lesz az, mely az állatokat és a gazdákat is védi. Ahol sűrűn voltak károk, oda kárelhárítási módszereket vezetnek be: hagyományos módszer a villanypásztorok felszerelése az esztenákhoz, de innovatív megoldásokat is kidolgoztak, mint például zajkeltő eszközök, szaganyagok felszerelése a méhkaptárok szomszédságába. E projekt során több gazda is kipróbálhatta már ezeket a kárelhárítási módszereket, melyek főként oktatási céllal kerültek olyan zónában, ahol gyakoriak a medvekárok.