
Fotó: Kovászna Megye Tanácsának sajtóirodája
Hatodik alkalommal szerveztek identitáserősítő Székföldi Magyar Napokat a székelyföldi belső szórványnak tekinthető Árapatakon, Hídvégen és Erősdön. A rendezvény része annak a szórványprogramnak, amelyet azokon a településeken szervez Kovászna Megye Tanácsa, ahol a magyarság számaránya nem éri el az összlakosság 25 százalékát.
2019. november 10., 18:302019. november 10., 18:30
2019. november 10., 18:382019. november 10., 18:38
A helyi magyar közösségek, önkormányzatok, református egyházak, a Kovászna Megyei Művelődési Központ, Kovászna Megye Tanácsa és az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének szervezésében zajló rendezvénysorozat október 27-én kezdődött, három hétvégén át tartott, és szombaton, november 9-én Erősdön zárult. Erősdön a 90 évvel ezelőtt, Kós Károly tervei alapján épült református parókia emlékünnepségét tartották. A még épülőfélben levő közösségi ház egyik termében Kós Károlyra emlékeztek, majd kulturális műsort tartottak az erősdi kultúrházban.
„Az erősdi református parókia 1929-ben épült. Már évekkel azelőtt megfogalmazódott az igény egy új parókia építésére, az akkori lakhatatlan, egészségtelen volta miatt. Amikor jóváhagyták a kivitelezést, az erősdi asszonyok segítettek az építési munkálatokban, mivel férjeik mezei munkával foglalatoskodtak” – idézett az egyházi jegyzőkönyvekből és a falubeliek emlékeiből Ráduly Baka Zsuzsa református lelkipásztor megnyitó beszédében.
A résztvevők egy ismertetőt kaptak Kós Károlyról és az erősdi református parókiáról Szőts Papp Zsuzsa, a Kovászna Megyei Művelődési Központ munkatársa szerkesztésében. Az erősdi gyermekek a Kőleves, illetve a Szorgalmas és a rest leány című népmese feldolgozásukat saját készítésű díszletelemekkel egészítették ki, és népdalokat énekeltek.
A Komollói Nőszövetség Amatőr Színtársulata két vidám jelenetet adott elő. A Zöld Fenyő Néptánccsoport marosszéki, szatmári és felcsíki táncokat mutatott be, Sinka Krisztina népdalokat énekelt. Az ünnepségen résztvevőket az erősdi asszonyok töltött káposztával, süteménnyel vendégelték meg.
Ismét jegyezhetők hétfőtől a Tezaur államkötvények – közölte a pénzügyminisztérium. Az április 6. és május 8. között kibocsátott 1, 3 és 5 éves futamidejű állampapírok évi 6,5, 7 és 7,5 százalékot kamatoznak.
Erdőcsinádon, de más Maros-menti településen is húsvét szombatján szalaggal díszített fenyőágak kerülnek a lányos házak kerítéseire. De nemcsak kedveskednek a fiatalok, huncutságból éjszaka elviszik a kapukat, az udvaron levő mozdítható tárgyakat.
A barcasági Apácán a húsvéti kakaslövés éppúgy része az ünnepnek, mint a szemetelés és kapulopás, a piros tojás és a locsolkodás. A hagyomány világszinten egyedülálló, a jelképes bosszúállással több évszázados sérelemre emlékeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök áldott ünnepeket kívánt a katolikus és protestáns híveknek, akik április 5-én ünneplik a húsvétot.
Románia NATO-hoz vezető útja azon a mély meggyőződésen alapult, hogy az ország a demokrácia, a szabadság és a jogállamiság közösségéhez akar tartozni – üzente vasárnap Nicușor Dan a szövetség alapító okirata aláírásának 77. évfordulója alkalmából.
XVI. Leó pápa húsvétvasárnapi beszédében bejelentette, hogy április 11-re imavirrasztást hirdet meg a békéért. A pápa mindenkit arra szólított fel, csatlakozzon az imához.
A levélben szavazó választópolgárok, akik nem kapták meg postai úton a levélcsomagjukat, hétfőtől személyesen kérhetik annak pótlását a külképviseleteken vagy országgyűlési egyéni választókerületi választási irodákban.
Tizennyolc éves, ittasan vezető sofőrt is lekapcsoltak a Hargita megyei rendőrök a húsvéti ünnepek során.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint februárban 11 898 személynek folyósítottak különnyugdíjat, 40-nel többnek, mint előző hónapban.
A húsvétvasárnapi szabadtéri ételszentelés legfelemelőbb pillanatai közé tartozik a magyar és a székely himnuszok eléneklése.
szóljon hozzá!