
Fotó: Kovászna Megye Tanácsának sajtóirodája
Hatodik alkalommal szerveztek identitáserősítő Székföldi Magyar Napokat a székelyföldi belső szórványnak tekinthető Árapatakon, Hídvégen és Erősdön. A rendezvény része annak a szórványprogramnak, amelyet azokon a településeken szervez Kovászna Megye Tanácsa, ahol a magyarság számaránya nem éri el az összlakosság 25 százalékát.
2019. november 10., 18:302019. november 10., 18:30
2019. november 10., 18:382019. november 10., 18:38
A helyi magyar közösségek, önkormányzatok, református egyházak, a Kovászna Megyei Művelődési Központ, Kovászna Megye Tanácsa és az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének szervezésében zajló rendezvénysorozat október 27-én kezdődött, három hétvégén át tartott, és szombaton, november 9-én Erősdön zárult. Erősdön a 90 évvel ezelőtt, Kós Károly tervei alapján épült református parókia emlékünnepségét tartották. A még épülőfélben levő közösségi ház egyik termében Kós Károlyra emlékeztek, majd kulturális műsort tartottak az erősdi kultúrházban.
„Az erősdi református parókia 1929-ben épült. Már évekkel azelőtt megfogalmazódott az igény egy új parókia építésére, az akkori lakhatatlan, egészségtelen volta miatt. Amikor jóváhagyták a kivitelezést, az erősdi asszonyok segítettek az építési munkálatokban, mivel férjeik mezei munkával foglalatoskodtak” – idézett az egyházi jegyzőkönyvekből és a falubeliek emlékeiből Ráduly Baka Zsuzsa református lelkipásztor megnyitó beszédében.
A résztvevők egy ismertetőt kaptak Kós Károlyról és az erősdi református parókiáról Szőts Papp Zsuzsa, a Kovászna Megyei Művelődési Központ munkatársa szerkesztésében. Az erősdi gyermekek a Kőleves, illetve a Szorgalmas és a rest leány című népmese feldolgozásukat saját készítésű díszletelemekkel egészítették ki, és népdalokat énekeltek.
A Komollói Nőszövetség Amatőr Színtársulata két vidám jelenetet adott elő. A Zöld Fenyő Néptánccsoport marosszéki, szatmári és felcsíki táncokat mutatott be, Sinka Krisztina népdalokat énekelt. Az ünnepségen résztvevőket az erősdi asszonyok töltött káposztával, süteménnyel vendégelték meg.
Az élelmiszerárak tavaly április óta mintegy 10 százalékkal emelkedtek, és ortodox húsvét után újabb drágulás jöhet az energia- és üzemanyagköltségek növekedése miatt – jelentette ki a vasárnap Agerpresnek Aurel Popescu.
Háziállatok is áldozatul estek annak a tűzvésznek, amely a Maros megyei Petelén ütött ki és amelyhez vasárnap kora hajnalban riasztották a szászrégeni tűzoltókat.
Immár 25 éve, mindössze egy év kimaradással töltik meg a csíkszeredai Szabadság teret és a Promenádot a legnagyobb szabadtéri ételszentelés résztvevői.
Húsvétvasárnap, az immár ötödjére megszervezett sepsiszentgyörgyi ételszentelésen minden eddiginél többen, mintegy 1500-an vettek részt: szinte minden történelmi egyház képviseltette magát hívei által.
Több ezren vettek részt idén is a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelésén, Csíkszereda főterén, amelynek idén volt a jubileumi, 25. kiadása.
Mi is képesek vagyunk a béke és az egység új világának életre keltésére – mondta homíliájában XIV. Leó pápa a Szent Péter-bazilikában a nagyszombat esti vigília szertartásán, amelyen tíz felnőttet keresztelt meg.
Új szokás indult útjára Gyergyószentmiklóson: a húsvétvasárnapi eledelszentelés idén először városi eseménnyé bővült. A Szent Miklós Plébánia ezúttal a városközponti parkban szervezte meg az étkek megáldását.
Húsvétvasárnap reggel az ételszentelés szertartása kerül középpontba, ezt a hagyományt pedig Csíkszeredában több ezren éltetik. A Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda központjában tartják, és ez idén sincs másként.
A húsvét a világ kereszténységének legnagyobb jelentőségű ünnepe: Krisztus feltámadása a halálon és a gonoszságon, bűnökön személyes áldozattal aratott győzelmet jelenti. De vajon egyformán gondolkodnak erről az erdélyi történelmi egyházak?
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) ezen a héten (március 30. és április 3. között) több mint 1700 gazdasági szereplőnél végzett ellenőrzéseket, és 2384 bírságot szabott ki, több mint 6,3 millió lej értékben.
szóljon hozzá!